Készülhetnek a webáruházak, jönnek az új áfaszabályok

A webáruházak tevékenységének jelentős részét képező, egyik országból a másikba történő ún. távolsági értékesítés jelenlegi szabályai még a határokon átnyúló értékesítések fellendülése előtti időkben, a klasszikus „katalógusos” értékesítésekre lettek megalkotva. Ezért ennek a szabályozásnak a frissítése már időszerű volt. A jelenlegi európai uniós jogszabályi környezet alapján ugyanis például egy alacsonyabb adókulcsú ország webáruháza könnyen versenyelőnybe kerülhet egy magas áfakulcsú tagállamból értékesítő (például magyar) webáruházzal szemben. Mindez 2021 júliusától megváltozik, az EU által alkotott új áfarendelkezések a magyar szabályozásba is bekerülnek.

EU-n belüli online értékesítés

Az EU-n belüli online értékesítés (távértékesítés) szabályai úgy változnak, hogy a határon átnyúló, magánszemély vevő részére értékesített termékek esetében az áfát szinte minden esetben a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfa mértékkel. A jelenlegi szabályozás csak egy adott tagállamba történő, meghatározott értékhatárt (a tagállam választása szerint jellemzően évente 35 000 eurót, azaz kb. 12 millió forintot vagy 100 000 eurót, azaz kb. 37 millió forintot) meghaladó értékesítések esetén rendelkezik úgy, hogy az áfát a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni. A jogszabályváltozás értelmében 2021. július 1-jétől, ha a webáruház EU-n belüli távértékesítéseinek összesített értéke a folyó naptári év és azt megelőző naptári év során meghaladja a 10 000 eurós (kb. 3,7 millió forintos) értéket, akkor a vevő országának adókulcsával kell majd áfát fizetni.

Megszűnik az EU-n kívülről rendelt termékek áfamentessége

Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (kb. 7700 forint) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni. Számos esetben előfordul azonban, hogy az eladó nagy értékű, főként számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést. A becslések szerint legalább 1 milliárd euró (kb. 367 milliárd forint) évente az áfamentesség miatti, és 4 milliárd euró (kb. 1468 milliárd forint) a csalás miatti (alulértékelés, ajándékként való behozatal) adóbevétel-kiesés az EU-ban. Az áfamentesség nehezen ellenőrizhető, ráadásul tovább torzítja az uniós kereskedőkkel való versenyt, hiszen ez utóbbi értékesítések esetén mindig van áfa, szemben a kis értékű termékek importjával. Az új jogszabály eltörli a 22 euró alatti importküldemények áfamentességét, tehát minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen kicsi is az értéke. Emellett, mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni az adóhatóságnak, könnyebben kiszúrható lesz, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál az adóval trükközni.

Az online piacterek is felelősek lesznek az áfa megfizetéséért

A törvényjavaslat – meghatározott ügyletek vonatkozásában – adófizetési kötelezettséget telepít azon elektronikus platformokra (pl. Amazon, eBay, AliExpress, eMag), amelyek elősegítik a felületükön történő, EU-n kívüli országbeli eladók magyarországi termékértékesítését. – Ez által a platform lesz majd köteles ezen ügyletek után az áfa fizetésre. Így a NAV-nak nem kell a platformon keresztül értékesítő, sok esetben nehezen utolérhető vállalkozástól megkísérelni az adó beszedését – emelte ki Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere. A törvényjavaslat szerint úgy kell tekinteni, mintha az eladó az adott terméket a platformnak, a platform pedig a vevőnek értékesítette volna.

Egyablakos rendszer az adminisztráció csökkentésére

Lényegében jövőre lehetővé válik, hogy az adott webáruház kizárólag a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfa bevallást a más EU-s országokba történő értékesítésekre is, országonkénti bontásban. Így nem kell majd áfa regisztrációt elvégezni és bevallásokat benyújtani más EU tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja majd az adatokat és a befizetett áfa összegét a többi érintett EU-s tagállamnak.
 
– A fenti változásokra tekintettel érdemes lehet felülvizsgálni, hogy mely országokban célszerű fenntartani az áfaregisztrációt, és a webáruház melyik országban tudja megszüntetni – az adminisztrációs költségek csökkentése végett – az ilyen regisztrációját. Ezen túlmenően át kell gondolni, hogy a webáruház az új egyablakos rendszeren keresztül történő kötelezettségeinek hogyan tud eleget tenni, azaz milyen belső folyamatokat, rendszereket kell esetleg módosítani az új jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A felkészülést érdemes mihamarabb elkezdeni – hangsúlyozta Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

(SCM)