Nőtt a hazai online kiskereskedelem forgalma tavaly
2020. március 12. Gazdaság | Egyéb szektorok
A hazai e-kiskereskedelem bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat ért el tavaly, ami mintegy 16%-kal haladta meg a 2018-as szintet; az online értékesítés adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3%-át a GKI Digital és az Árukereső felmérése szerint.
– A magyar vásárlók több mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek tavaly, és mintegy 17 milliót határon túli, főleg kínai webáruházaknak – ismertette a hetedik éve készülő, szektorszintű felmérés adatait Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója március 11-én, Budapesten. Külföldi webáruházakban bruttó 145 milliárd forintért vásároltak a magyar fogyasztók 2019-ben.
Az egy főre jutó éves online rendelések száma 10%-kal nőtt tavaly, miközben az átlagos vásárlások összege csak az inflációt némileg meghaladó mértékben bővült, bruttó 14 400 forint körül alakult. Ez mutatja, hogy a hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja a vásárlási gyakoriság folyamatos bővülése.
A GKI Digital lakossági mérései szerint 2019-ben az aktív internetező felnőtt lakosság 55%-a, mintegy 3,3 millió ember vásárolt online. Az éves átlagos költés megközelítette a bruttó 190 000 forintot. A magyar online kiskereskedelmi forgalom 35%-át Budapest adja, Pest megye és a főváros együttesen pedig a teljes online forgalom csaknem 49%-át. A magyar vásárlók továbbra is műszaki cikkeket vesznek legnagyobb értékben az interneten, tavaly több mint 147 milliárd forintot költöttek erre a hazai webáruházaknál, ami csaknem 20%-os bővülés az előző évhez képest.
A második helyen 75,4 milliárd forinttal a játékok és a kulturális termékek, a harmadik helyen pedig 62,6 milliárd forinttal a számítástechnikai termékek állnak. A negyedik legnagyobb forgalmú a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (egyebek mellett az élelmiszerek) területe, az itt elért 61,6 milliárd forintos forgalom csaknem 20%-kal volt nagyobb 2019-ben, mint a megelőző évben. A belföldi online rendeléseknél egyre gyakoribb a személyes átvétel, de a rendelések 60,5%-a még így is valamelyik logisztikai szolgáltatón keresztül jut el a vásárlókhoz.
A magyar online kiskereskedelemben is egyre erőteljesebben érezhető az a nemzetközi trend, hogy a kereskedelemben már ismert, meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal.
A kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban tavaly is a házhoz szállítást választották, ez a megoldás adta a teljesített online tranzakciók 52%-át. Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok szerepe a tranzakció-arányt tekintve továbbra is csökken, két év alatt 19%-os részesedésről 16%-ra mérséklődött. Országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egy féle csomagponti szolgáltatás, a hálózatok mérete érdemben nem tudott bővülni az utóbbi két évben.
A felmérés szerint az e-kereskedői hangulat 2015 óta most a legnegatívabb. Míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan értékelték a kereskedők, addig saját jövőbeni kilátásaikat és a magyar gazdaság várható helyzetét negatívan látják.
Kedvezőtlen hatással lehet az e-kereskedelemre a forint árfolyamának esetleges további romlása, a globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanság, valamint az, hogy a munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés dinamikája az idén várhatóan lassulni fog. Emellett egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a külföldi webáruházak.
(MTI)