Egy friss német törvény sok magyar céget érint

2023. január elsejétől minden 3000-nél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, vagyis ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalat köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a közvetlen és közvetett beszállítói vonatkozásában. Ez mintegy 900 német céget érintett közvetlenül, vagyis a beszállítók nélkül. Egy év leteltével, 2024 januárjától bővül a kör, és már minden 1000 fő feletti, az említett paraméterekkel rendelkező vállalatra vonatkozik majd az előírás, azaz 4800 német cégnek kell megfelelnie az új követelményeknek.
Németország hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, és Magyarország is számos területen fontos piac, beszerzési forrás és termelési helyszín a német vállalatok számára. Az új szabályok érintik a német anyacéggel rendelkező magyarországi vállalatok mellett a hazánkban működői német cégek beszállítóit, illetve a Németországba exportáló cégeket is. A Világbank adatai szerint 2021-ben a magyar kivitel 27%-a irányult Németországba. A makrogazdasági adatok alapján egyértelmű, hogy közvetlen vagy közvetett módon több ezerre tehető azon magyarországi vállalkozások száma, amelyek részesei a német beszállítói láncnak, többszázezer főt foglalkoztatva cégeikben.
A jogszabályra azért volt szükség, mert a vállalatok beszállítói láncában gyakran derült fény emberi jogi visszaélésekre és környezeti károkozásra az adott cég anyaországán kívül. Olvashattunk a hírekben például embertelen munkakörülményekről, gyerekek kizsákmányolásáról, a munkavédelmi előírások semmibevételéről, vagy éppen súlyos környezetszennyezésről valamelyik jónevű nagyvállalat külföldi beszállítójánál. Ezek jellemzően valamelyik távol-keleti országhoz kötődtek, a mostani törvény azonban minden beszállítóra – tehát a Magyarországon működő cégekre is – vonatkozik.
A törvény részletesen meghatározza az átvilágítás és kockázatelemzés folyamatát. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik például a gyermekmunka, kényszermunka, az egyenlőtlenség és megkülönböztetés, a bérek visszatartása, az embertelen és megalázó bánásmód, a kollektív dolgozói érdekérvényesítés megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között kiemelendő a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztások, különös tekintettel a higanytartalmú termékek gyártására és felhasználására és a higanyhulladék kezelésére, valamint a veszélyes hulladékok exportja és importja. A jogszabály kitér arra is, hogy az érintett cégek milyen hatósági ellenőrzésekre, intézkedésekre, szankciókra számíthatnak. A büntetés szigorú, akár 8 millió eurós, vagy 400 millió euró feletti árbevétel esetén még ennél is magasabb, az árbevétel 2%-ának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azon vállalkozásokra, amelyek nem tartják be az előírásokat, a szabályszegőket pedig a közbeszerzésekből is kizárhatják. A hazai és külföldi – köztük magyar – beszállítók ezért arra számíthatnak, hogy a német vállalatok hamarosan jelentős adminisztrációval, akár többletköltséggel járó adatkérési, ellenőrzési, folyamatfejlesztési és szerződéses klauzulákra vonatkozó igénnyel fognak jelentkezni.
A Magyarországon működő vállalatoknak emellett a jövőben – várhatóan két éven belül – még szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük ezen a területen. Már az Európai Parlament előtt van ugyanis az Európai Bizottság tavaly februárban benyújtott javaslata egy új európai uniós irányelv elfogadására. Ez az 500 fő – bizonyos nagyhatású iparágak esetén 250 fő – feletti vállalatokat arra kötelezné, hogy egy, a német törvényben foglaltaknál is szigorúbb fenntarthatósági átvilágítási és jelentéstételi mechanizmus keretei között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat. A jogszabály megjelenik majd a nemzeti szintű törvényhozásban.

(SCM)