Brit csatlakozás a csendes-óceáni szabadkereskedelmi partnerséghez

Nagy-Britannia január 31-én, éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát. A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek, de várhatóan áthúzódnak jövőre, vagyis a brit csatlakozás legkorábban 2022-ben lehetséges. Liz Struss június 2-i Twitter-üzenetében közölte: a tárgyalások megkezdése előtt, a következő néhány hétben a kormány részletes csatlakozási tervet terjeszt a londoni alsóház elé. A miniszter nagyszerű hírnek nevezte, hogy a CPTPP tanácsa jóváhagyta a felvételi tárgyalások elkezdését. A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama. Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből. A többi 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13%-át állítja elő. Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font (45 000 milliárd forint) volt. A brit külkereskedelmi minisztérium adatai szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8%-kal bővült. Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó teljes évében, 2019-ben megközelítette a 660 milliárd fontot (270 000 milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott brit kereskedelem tavalyi értékének. A brit export nem egészen 10%-a a CPTPP-piacokra, 43%-a az Európai Unióba irányult 2020-ban. Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12%-a ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott. Nagy-Britannia 2020. december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni. Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba. A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lesz Japán után.

(MTI)