Betiltják a vállalkozói szerződéseket a német húsiparban
2020. május 21. Egyéb | FMCG
Megtiltják a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazását 2021 elejétől a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás – döntött május 20-án a német szövetségi kormány, szerkezetváltást ösztönözve a kelet-európai vendégmunkások – gyakran sanyarú körülmények közötti – foglalkoztatására épülő alvállalkozói modell miatt évtizedek óta széles körben bírált ágazatban.
– A Werkvertrag az „alvállalkozói konstrukcióra épülő szervezett felelőtlenség” rendszere, amelynek révén számos üzemben „méltatlan és veszélyes” körülmények között zajlik a munka – nyilatkozott Hubertus Heil szövetségi szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után. Szakszervezetek és civil szervezetek eredménytelenül harcoltak a reformért. A fordulatot a koronavírus-járvány hozta el. A kormány annak hatására döntött a vállalkozói szerződés tiltásáról, hogy fertőzésgócok alakultak ki húsipari dolgozók tömegszállásain. Az új szabályok szerint csak az adott cég saját alkalmazottja vághatja le az állatokat és dolgozhatja fel húsukat.
A német húsiparban nagyjából 200 000-en dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90%-a alvállalkozóknál alkalmazott kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat.
Visszaélésekről több mint 20 éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban. Az ágazat több érdekképviselete tiltakozik a kormány döntése ellen. A baromfitenyésztők és -feldolgozók szövetsége (Zentralverband der Deutschen Geflügelwirtschaft - ZDG) szerint például a vállalkozói szerződés általános tiltása alkotmányellenes, mert hátrányosan megkülönbözteti a húsipart más ágazatokkal szemben.
– A szállítmányozásban és az építőiparban is bevetett megoldás a vállalkozói szerződés – mondta a ZDG elnöke, Freidrich-Otto Ripke a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak, aláhúzva, hogy a szövetséghez tartozó cégeknél jó a helyzet, ami „azt jelenti, hogy jár német betegbiztosítás és munkabér betegállomány idején” minden dolgozónak. Hozzátette, hogy az ágazat valamennyi szereplője helyett inkább csak a „fekete bárányokat” kellene büntetni.
A kormány május 20-i ülésén 10 pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el a húsipari cégeknél, illetve ágazati dolgozók szállásain egyre szaporodó fertőzésgócok révén előállt válság kezelésére. Ennek egyik pontja a vállalkozói szerződések tiltása 2021. január 1-jétől a fő üzletágként vágással és vágott állat feldolgozásával foglalkozó húsipari cégeknél.
A további intézkedések közé tartozik például a „Méltányos mobilitás” (Faire Mobilität) elnevezésű program hosszú távú működtetéséhez szükséges jogi és pénzügyi feltételek biztosítása. A projektben külföldi munkavállalóknak nyújtanak felvilágosítást az anyanyelvükön a jogaikról és a foglalkoztatásukkal összefüggő előírásokról. Elindítanak egy kutatást is annak feltárására, hogy miként lehet úgynevezett szinergia hatást – többleteredményt – elérni a munkaügyi és az állategészségügyi ellenőrzések összehangolásával. A csomag részeként hozzálátnak több törvény módosításához is, így a többi között bevezetik, hogy kötelező digitális munkaidő-nyilvántartást vezetni a húsipari cégeknél, és megduplázzák, 30 000 euróra (10,8 millió forint) emelik a munkaidőről szóló előírások megsértése után járó bírság összegét. Az utóbbi hetekben legkevesebb 600 koronavírus-fertőzést mutattak ki húsipari üzemek tömegszállásokon elhelyezett vendégmunkásai között Németországban.
(MTI)