Veszélybe kerülhet az európai ellátási láncok stabilitása

2017. április 22. Logisztika | Egyéb szektorok

A nyugat-európai versenykorlátozó intézkedésekkel szembeni közös deklarációt fogadtak el a V4 fuvarozási érdekképviseleti szervezeteinek vezetői április 21-én Budapesten.

Közös álláspontot fogadtak el az Európai Unió piacán kialakult versenykorlátozó intézkedésekkel szemben a Visegrádi Négyek országaiban működő közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások legnagyobb érdekképviseleti szervezeteinek vezetői Budapesten. Javaslataikat deklarációban foglalták össze. A visegrádi országokban működő – több mint 170 ezer kamionszerelvényt működtető – mintegy 10 ezer vállalkozás képviseletében első ízben ültek tárgyalóasztalhoz a lengyel ZMPD, a cseh CESMAD BOHEMIA, a szlovák CESMAD Slovakia és a házigazda Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szakértői és vezető tisztségviselői.

Nélkülözhetetlen kapacitások

Az érdekképviseletek által képviselt fuvarkapacitás nélkülözhetetlen az Európai Unió ellátási láncának fenntartásában. A Kelet-Európába telepített termelőüzemek alapanyag-ellátásában, illetve az itt előállított késztermékek piacra juttatásában szinte kizárólag a kelet-európai országok fuvarozói vesznek részt. – A V4 országok közúti fuvarkapacitása jelenleg a teljes európai közúti fuvarkapacitás mintegy 30 százalékát teszi ki – válaszolta az esetleges kapacitáskorlátozások kapcsán felmerülő kockázatok mértékére vonatkozó kérdésünkre Pavol Hudák, a szlovák CESMAD Slovakia alelnöke.

Közös megoldást keresnek

A delegátusok többek között kialakították álláspontjukat a „szociális dömping és tisztességtelen verseny” vádjával kapcsolatban, amit a közúti szövetséget kötő nyugat-európai országok fogalmaztak meg a keleti fuvarozókkal szemben, akik a közösségi és nemzeti jogszabályokat követve, jogszerűen végzik tevékenységüket.
A résztvevők megállapították, hogy a kelet-európai fuvarozó vállalkozások számos nyugat-európai országban hozott protekcionista intézkedésekkel való korlátozása jelentős áremelkedést hozna a közösség országaiban, amelynek keleti felén ez munkahelyek százezreit is veszélybe sodorná. A résztvevők határozottan kérik a már meghozott nemzeti jogszabályok moratóriumát, és szorgalmazzák olyan közös szabályozás létrehozását, amely beépülhet a közúti csomagba, elfogadható feltételeket teremtve az Európai Unió minden fuvarozó vállalkozása számára.
A dokumentumot április 21-én a sajtó képviselőinek jelenlétében írta alá Jan Buczek, a lengyel ZMPD elnöke, Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, miniszterelnöki megbízott, Josef Melzer, a cseh CESMAD BOHEMIA alelnöke és Pavol Hudák, a szlovák CESMAD Slovakia alelnöke.


A visegrádi országok fuvarozói érdekvédelmi szervezeteinek –  CESMAD BOHEMIA (Csehország), CESMAD Slovakia (Szlovákia), MKFE (Magyarország), ZMPD (Lengyelország) – közös nyilatkozata:


"A visegrádi négyek legnagyobb közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezeteinek vezetői kifejezzük egyet nem értésünket az Európai Unió alapértékeivel – az áruk és szolgáltatások szabad mozgásával – nem összeegyeztethető, a fuvarozóinkat súlyosan érintő és versenyhátrányba kényszerítő nemzeti intézkedések miatt. Aggodalommal figyeljük egyes országok erőfeszítéseit a közös piac megváltoztatása és protekcionista intézkedések bevezetése érdekében. Tartunk attól, hogy ezek az intézkedések és az esetleges egyedi tagállami ellenintézkedések egy egyre széttöredezettebb belső piachoz fognak vezetni.
A Visegrádi Négyek országaiban működő legtekintélyesebb érdekvédelmi szervezetek összesen 9800 tagvállalkozást tömörítenek, amelyek 172 500 járművet tulajdonlanak és használnak. Mi, e szervezetek vezetői úgy látjuk, hogy az uniós kiküldetési irányelvek közúti közlekedési szektorra történő alkalmazásának terjedő gyakorlata az EU-hoz korábban csatlakozott tagállamok piacainak nyílt védelmét célozza úgy, hogy letörik az Unióhoz később csatlakozott tagállamok vállalkozásainak versenyképességét és mesterségesen növelik azok költségeit. Számos ágazatban a Visegrádi Négyek az EU-csatlakozás után elveszítették piacaikat, a közúti fuvarozásban ezzel szemben növelni tudták piaci részesedésüket, amelyet tisztességes versenyben értek el. Úgy ítéljük meg, hogy az Unió egyes tagállamai a vonatkozó szabályok egyoldalú megváltoztatásával most éppen ezektől az eredményektől igyekeznek megfosztani (mások mellett) a Visegrádi Négyek fuvarozóit, akik nélkül elképzelhetetlen az európai fuvarozási piac.  
Készek vagyunk a konstruktív párbeszédre, hogy közös megoldásokat találjunk az európai árufuvarozás és személyszállítás szereplőivel! Egy ilyen dialógust azonban nem lehet a nyugati tagállamoktól érkező bírságok, vagy a bírságolással való fenyegetettség közepette lefolytatni. Az Európai Bizottság hamarosan jogalkotási javaslattal fog élni a kiküldetés egységes szektorspecifikus alkalmazására vonatkozóan. A várható uniós jogalkotási eljárás széles teret nyithat a szükséges párbeszédnek, amely remélhetőleg olyan észszerű, világos és egyszerű, diszkriminációmentes keretszabályozást hoz majd, amely a közúti fuvarozási piac hatékony működését biztosítja. Ez azonban évekig is eltarthat, miközben a problémák, amelyekkel szembe kell néznünk, megoldatlanok maradnak. Nincs időnk várni, a vállalkozóinktól ma követelik meg a különböző tagállami előírásoknak való megfelelést.
Ismételten felszólítjuk az Európai Bizottságot, vigye végig és zárja le a döntéshozatali eljárást annak érdekében, hogy a protekcionista intézkedéseket hozó országok által előidézett helyzet jogi értékelése megszülethessen. Követeljük továbbá, hogy az Európai Bizottság, mint a közösségi jog őre, haladéktalanul vigye az Európai Bíróság elé a jogi vitákat kiváltó kiküldetési rendelkezések kérdéseit, amelyek a nyugati minimálbérügyekben indított kötelezettségszegési eljárásokhoz vezettek.

A normál nemzetközi közúti fuvarozási tevékenység – a kiküldetési irányelv tagállamonként változó alkalmazása – óriási pénzügyi és adminisztrációs teherrel jár a vállalkozások számára.
Napjainkban már a németországi és franciaországi mellett az ausztriai árufuvarozási és személyszállítási feladatok is olyan mértékű, indokolatlan adminisztratív terheket jelentenek a piaci szereplők számára, melyek a „szolgáltatások és áruk szabad áramlása”-alapelv technikai akadályának tekinthetők, és ekként elfogadhatatlanok a számunkra.

Határozottan kérjük a német, francia és osztrák hatóságokat, hogy kiküldetési (minimálbér) szabályozásukra vezessenek be azonnali moratóriumot a nemzetközi közúti fuvarozásra vonatkozóan addig, amíg egy új, egységes uniós szabályozás nem lép életbe a nemzetközi fuvarozás szociális és belső piaci kihívásainak kezelésére, az Európai Bizottság ún. közúti csomagjának elfogadásával."


(Budapest, 2017. április 21.)