Archívum: Megkerülhetetlen az intermodális szállításban

2023. június 13. | Logisztika | Egyéb szektorok

Interjú Kiss Péterrel, a METRANS csoport elnök-vezérigazgatójával. 

 

 

Supply Chain Monitor: Milyen eredménnyel zárta a tavalyi évet a METRANS cégcsoport?
Kiss Péter, a METRANS csoport elnök-vezérigazgatójaKiss Péter, a METRANS csoport elnök-vezérigazgatója: Mondjam azt, hogy megint egy érdekes évünk volt? Azt már valahogy szokjuk, hogy a kihívások mindig újak, meg nem ismertek. Közép-Európa egyik vezető vasútlogisztikai vállalataként a METRANS cégcsoport a tavalyi évben 1,4 millió TEU intermodális forgalmat bonyolított, illetve a depóforgalmat tekintve 1,2 millió TEU-t kezelt. Jelenleg most már több mint 2500 főt foglalkoztatunk és Európa-szerte 8 hub-terminállal rendelkezünk Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és Ausztriában, valamint 13 inland terminált üzemeltetünk – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szerbiában és Németországban. Depo- és terminálkapacitásunk több mint 2 millió négyzetméter. A vasúti árufuvarozáshoz rendelkezésre álló eszközparkunk 130 mozdonyból és 3700 vagonból áll, illetve két javítóműhelyben végezzük ezeknek az eszközöknek a javítását Kolinban és Dunaszerdahelyen. A fontosabb kikötőkben – Hamburg, Bremerhaven, Koper és Rijeka – saját képviseleti irodánkon keresztül szolgáljuk ki az ügyfeleink igényeit. És ma már Isztambulban is ott vagyunk, de a Trieszti, Gdanski kikötőket is összekötjük a METRANS hálózattal. 

És a tavalyi magyarországi teljesítményük hogyan alakult?
Büszkék vagyunk a budapesti terminál teljesítményére is, hiszen 2022-ben megőriztük piacvezető szerepünket Magyarországon. A tavalyi évben a konténerforgalmat tekintetében mintegy 260 ezer TEU-t kezeltünk éves szinten. A METRANS megkerülhetetlen az intermodális szállítmányozás területén, és ez az eredmény annál is inkább kiemelkedő, hogy ez az iparág is nehézségekkel küzd a jelen gazdasági és világpolitikai helyzetben.  

Milyen fejlesztések történtek a budapesti terminálon az elmúlt időszakban?
Megépült a negyedik, 100 méteres fesztávolságú bakdaru, amely egyedülálló Magyarországon. Így tavaly ősztől már 4 bakdaruval szolgáljuk ki ügyfeleinket. Emellett a közúti fuvarozást bonyolító partnereink hatékonyabb kiszolgálása érdekében, 2022 második felében új MTRUCK mobilapplikációt tettünk elérhetővé, amelynek használatával gyorsabbá vált a konténerek fel- és leadása. Továbbá ennek köszönhetően megszűntek az esetenként előforduló sorban állások. Az applikáció segítségével a terminálon minden egyes fuvarfeladat egyedi időpontfoglalással végezhető: a gépkocsivezető saját maga tudja kijelölni a számára legmegfelelőbb időablakot az elérhető szabad időpontok közül, és erről a foglalást követően azonnal visszaigazolást is kap.   

Melyek voltak a piacot leginkább befolyásoló tényezők az intermodális szállítmányozásban?
A tengeri szállítmányozásban sajnos még mindig tapasztalhatók torlódások a kikötőkben, ami sokkal hosszabb tranzitidőt generál, akár az északi, akár a dél-európai kikötőkről van szó. És persze ezek a problémák a szárazföldi terminálok felé is átgyűrűznek. Pozitív változás viszont az, hogy a fuvardíjak tekintetében a helyzet normalizálódott. Sajnos a vasúti árufuvarozási szektorban szintén jelentősek a torlódások, és a vágányzárak, felújítások, illetve az ebből adódó késések menetrendcsúszásokat eredményeznek szerte Európában. Azonban jó vasúti pályák nélkül nincs jó szolgáltatás, így a vágányok rekonstrukciója sürgető feladat EU-s szinten, hiszen a célkitűzés az, hogy a 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítás 30%-át, 2050-re pedig a 50%-át vasútra vagy vízi útra kell átterelni. A jelen helyzetet tekintve azonban még nagyon sok feladat van, és kevés támogatás érkezi, főleg EU szinten. A vasúti infrastruktúra fejlesztése kell, hogy prioritás legyen Európa-szerte az elkövetkezendő években, hiszen egy sínpálya megépítéséhez sokkal több előkészítési idő szükséges, mint a közút esetében. És persze egy vonatprojekt beindítása is sokkal hosszabb, hiszen egy évre előre kell egyeztetni az európai menetvonalakat, mivel több ország vasúthálózatát vesszük igénybe, illetve 3-6 hónap szükséges egy projekt felépítéséhez. Szeretnénk, ha a vasút nagyobb szerepet játszana az árufuvarozásban, de az adminisztratív procedúrák, amelyek a határátlépésnél szükségesek sajnos lelassítják a folyamatot, így a mi kezünk is meg van kötve. Ahhoz, hogy 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat határidőre el lehessen érni – de szerintem már most látható, hogy ez nehezen fog menni –, a fejlesztések összehangolása kell, azaz egy európai szintű szabályozás és harmonizálás mielőbbi kidolgozása szükséges. A METRANS cégcsoport például sokat tett annak érdekében, hogy a koperi kikötőt kiszolgáló vasúti pálya fejlesztése során adódó vágányzárak és a magyarországi területen zajló munkálatok egy időben történjenek, hogy ne szakaszosan kelljen a vasútvállalatoknak ezekkel a forgalmat akadályozó tényezőkkel számolni.  

A cégcsoport egyik kiemelkedő beruházása a Zalaegerszegen éplülő intermodális terminál, amely Európa legmodernebb vasúti-közúti logisztikai csomópontja lesz.  Hallhatnánk erről bővebben? 
Haladnak a Zalaegerszegen éplülő intermodális terminál előkészítő munkálatai. Ez Magyarország egyik legjelentősebb logisztikai magánbefektetése, amelynek átadását 2025-re tervezzük. Ez a projekt is jól mutatja az ország kiemelkedő fontosságát a METRANS számára, illetve azt, hogy hozzá kívánunk járulni az ország nemzetközi pozíciójának erősítéséhez. Zalaegerszegen egy olyan közép-kelet-európai logisztikai csomópontot hozunk létre az adriai térséghez közel, ahol régiós hubként a déli kikötőkből érkező konténereket fogadjuk, majd azokat a saját hálózatunkon keresztül eljuttatjuk a célállomásokra. Magyarország földrajzi helyzete predesztinálja az országot arra, hogy itt hosszú távon gondolkodjunk további fejlesztésekben. Magyarország egyértelműen a terjeszkedési stratégiánk egyik pillére, és amint a zalaegerszegi terminál a terveknek megfelelően üzembe áll, újabb projektek indításában gondolkodhatunk. Fontos kiemelni, hogy 2025-re többek között az adriai térségben – Trieszt, Rijeka, Koper – jelentős fejlesztések, illetve Magyarországon is olyan volumenű beruházások várhatók, amelyekre az országnak fel kell készülnie fejlett vasúti infrastruktúrával, valamint terminálhálózattal, hogy régiós központi szerepet tudjon betölteni. Hazánk földrajzi fekvése kiváló ahhoz, hogy mind a déli és északi, mind a török, illetve baltikumi tengelyen jelentős csomóponttá váljon.     

Rapi-Jaubert Szilvia
Supply Chain Monitor 2023. június