Archívum: Lefedni a régiót

A beton már az ókorban ismert és kedvelt építőanyag volt, ennek ellenére a XX. századot érezzük igazán „betonkornak”, elsősorban az I. és a II. Világháború utáni építészet remekművei vagy kevésbé remek művei miatt. Betonból azonban nemcsak épületek, építmények, hanem tetőcserepek is készülnek. Az ebben a termékszegmensben Magyarországon piacvezetőnek számító Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. például csaknem 100 éve foglalkozik beton tetőcserepek gyártásával.

– Mészáros Kálmán 1920-ban alapította cégünk elődjét a mai Szlovákia területén fekvő Negyeden, majd 1947-ben a család a Baranya megyei Bólyban telepedett le, és itt folytatta tevékenységét. A termékeket a 20-as évektől a 90-es évek elejéig hagyományos módon, azaz kézzel állítottuk elő, majd 1993-ban egy félautomata gépsort vásároltunk, amelyet az akkor felépített, 600 m²-es csarnokba telepítettünk. A következő technológiai mérföldkőhöz 1998-ban érkeztünk, amikor sikerült megvásárolni az azóta is használt, de továbbfejlesztett gyártósorunk első elemét. A beruházás megvalósítását követően már képesek voltunk az európai szabványnak megfelelő, és valamennyi kontinensen sztenderdnek számító 10 darab/m², 420x330 mm-es termékeket gyártani. A szabványt maga a gyakorlat „ihlette”: ez a méret az, amely egyenként viszonylag kisebb súlyú és automatizáltan gyártható, valamint a szállítás és az épületek héjazatának építésénél (tetőfedésnél) is jól kezelhető.

Az 1998-ban kiépített technológiát az ezredfordulóra sikerült teljessé tenni, és elérni a 120 darab/perc kibocsátási sebességet. A félautomata gépsor esetében ez a mutató 40 darab/perc volt, míg a kézi gyártás időszakában egy kolléga egy munkanap alatt mintegy 400 tetőcserepet készített, tehát annyit, amennyit a gyártósor 10 perc alatt állít elő. A fejlesztéssel jobb és állandó minőséget is elértünk – mondta Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezetője.

Természetes növekedés

A 90-es években a bólyi vállalkozásnál nem készítettek nagy ívű üzleti stratégiát, nem szövögettek nagy terveket, egyszerűen csak végezték a munkájukat, és az előállított termékmennyiséggel megpróbálták utolérni az egekbe szökő piaci igényeket.

– Vállalkozásunk természetes módon fejlődött. Az 50-es évektől egészen a 80-as évek elejéig jóformán csak a falu, illetve a szomszéd települések tetőfedési igényeit elégítette ki a manufaktúra, majd a termékek Pécsre és Baranya megye távolabbi területeire is eljutottak. Beton tetőcserepet ekkor még többen gyártottak az országban, így például a Balaton-felvidéken számos hozzánk hasonló, lokális igényeket kiszolgáló családi vállalkozás működött. A Magyarországon korábban kevésbé ismert és alkalmazott beton tetőcserepek népszerűségét egy nagy külföldi tulajdonú versenytársunk alapozta meg azzal, hogy a 80-as évek második felében megkezdte e termékek forgalmazását, illetve gyártását hazánkban. A konkurens vállalat mérnökei egyfajta szakmai missziót végeztek, amely a piac többi szereplője számára is egyengette az utat. Ez az „alapozás” olyan jól sikerült, hogy a 90-es évek derekára a gyártók gyakorlatilag a kereslet mögött kullogtak kapacitásaikkal, és ez nemcsak a beton tetőcserepek szegmensére, hanem általában az építőipari alapanyagok és termékek teljes piacára is igaz volt. A gyártóknak nem volt könnyű kielégíteni a felhasználói igényeket, még annak ellenére sem, hogy a nyugat- európai építőipari termékgyártók jelentős része Magyarországon építette ki termelési bázisát. Ezek a gyárak ugyanis, érthető módon, a magyar és a teljes regionális piacot egyaránt kiszolgálták, illetve dúlt az építési, illetve felújítási láz a visegrádi országokban is – magyarázta az ügyvezető.

A konjunktúra időszakának egyik nagy nyertese a Terrán Kft. volt: a lokális igények lefedésén túl már országosan értékesítette termékeit az időközben kiépített kereskedői hálózatán keresztül. Ebben az időben a termékeket meghatározott időpontban, az építkezések helyszínére szállították önrakodós (darus) szállítóeszközökkel, vagyis a logisztikai láncolatban a legfeljebb kisebb, pótlásokra szolgáló készleteket tartó kereskedések csak virtuálisan vettek részt. A volumenek növekedésével azonban ez a logisztikai modell később csak részlegesen maradt fent.

Határátkelés

A Terrán Kft. a 90-es évek végére Magyarországon már meghatározó piaci szereplővé vált, ezért a külpiaci terjeszkedést fontolgatta. A tervekből az ezredfordulóra lett valóság. Fokozatosan kiépítették a mára már 5 leányvállalatból álló Terrán csoportot, amelynek része a két magyarországi gyár Bólyban és Kunszentmiklóson, a szlovákiai gyár az alapító Mészáros Kálmán szülőfaluja melletti Farkasd településen, valamint a horvátországi Eszéken, az erdélyi Kolozsváron, illetve a vajdasági Szabadkán működő, kereskedelmi szerepet ellátó leányvállalatok.

– Egyre több ügyféligény érkezett hozzánk külföldről, így folyamatosan erősödött bennünk a nemzetközi terjeszkedés szándéka. Az első határon túli leányvállalatot Szlovákiában alapítottuk 2002-ben, majd az ottani piacon elkönyvelt sikereinket látva felépítettünk egy gyárat. A farkasdi üzem 2004-ben kezdte meg a termelést, és jelenleg a teljes termékkibocsátásunk harmadát adja. A 2000-es évek első fele nemcsak Szlovákiában és Magyarországon, hanem több környező államban is a kirobbanó fejlődés időszaka volt. A bólyi üzem fejlesztése, illetve a szlovákiai gyár üzembe állítása ellenére még mindig kapacitásproblémákkal küzdöttünk, ezért a fő felvevőpiacainkhoz közelebb eső, addig logisztikai központként működő kunszentmiklósi telephelyünkön egy új gyár építését határoztuk el. A modern, nagy kapacitású üzem 2008-ra készült el, de nem igazán volt időnk megélni ennek örömét, mert piacaink gyakorlatilag néhány nap alatt összeomlottak az akkor kirobbant gazdasági válság hatására. A helyzet súlyát jól érzékelteti, hogy az újlakás-építés Magyarországon mintegy hatodára esett vissza. Több forgatókönyvet is felvázoltunk a helyzet kezelésére.

A cég financiális háttere a több évtizedes óvatos pénzügyi és kereskedelmi politikánk eredményeként szerencsére stabil volt, ezért számos más építőipari termékgyártóval ellentétben nem gyárbezárásokban láttuk a megoldást, hanem előre, pontosabban a szélrózsa minden irányába menekültünk. A környező országok piacain megdupláztuk az értékesítő csapat létszámát, és erőteljes piackeresésbe, illetve piacszerzésbe kezdtünk. A lépések sorozata végül meghozta a várt sikert: szakterületünkön meghatározó szereplővé váltunk a kelet-közép-európai régióban, sőt még egy olyan sokszereplős, érett piacon is megjelentünk, mint Csehország. A térségi sikereket nagyban támogatta az, hogy a szomszédos országokban a magyar termékekre minőségi, „nyugati” gyártmányként tekintenek, a magyarlakta területeken pedig érzelmi tényezők is szerepet játszanak a magyar termékek iránti fogyasztói elkötelezettségben. Ez számunkra, illetve más magyar cégek számára egyaránt felelősség, hiszen ezzel a helyzettel nem szabad visszaélni – fogalmazott Gódi Attila.

Divatozó tetők

– A héjazati elemek ugyan nem hasonlíthatók a textilárukhoz vagy informatikai eszközökhöz, de az mégis elmondható, hogy szakterületünkön is vannak divatirányzatok. Ezek nagyban függnek a földrajzi területektől, épülettípusoktól, de az üzleti vagy turisztikai célú világlátás, a filmkultúra, vagy akár az építőiparban éppen aktuális színdivatok is hatással vannak arra, hogy egy magánszemély vagy közösségi épület tulajdonosa milyen tetőt „álmodik” a feje fölé. Az új építésű épületeknél vannak szabályok a felhasználható tetőfedő elemek fajtájára, típusára, színére vonatkozóan, a felújítások esetében, a műemlék épületektől eltekintve azonban azt mondhatjuk: szabad a gazda. Ez a Kárpát-medencében jól látható módon erőteljes „sokszínűséget” eredményez, például az egységes német vagy osztrák összképhez mérten. Vannak olyan speciális piacok, így például az angolszász országok, ahol a tetőcserepekhez sok esetben mohásodást elősegítő adalékot adnak, hogy az új tető minél előbb igazodjon a több száz éves épületek mohával benőtt, patinás héjazatához. Bosznia-Hercegovinában pedig jóformán csak fekete, fényes felületű cserepet lehet értékesíteni. A cserepek minél kisebb súlya is egyre inkább elvárás, elsősorban a felújítási piacon. Mindez komoly kihívás elé állítja a betontetőcserép- gyártókat, köztük cégünket is, hiszen folyamatos fejlesztéseket követel meg, valamint olyan rugalmas gyártási rendszereket, amelyekkel a széles skálán mozgó igényeket, és azok állandó változásait költséghatékony módon lehet kiszolgálni. A flexibilis termelés azért is a piaci „túlélés”, s egyben a siker záloga, mert az utóbbi években a megrendelők részéről jelentős a nyomás a szállítási idők csökkentésére, azaz az építési ötlet és a szándék, valamint a kivitelezés közötti idő rövidül. Erre kétféle megoldás létezik egy gyártó részéről. Ha megfelelően nagy a piaci részesedése, akkor képes „diktálni ”, ellenállva az aktuális trendeknek. A másik lehetőség, hogy bármekkora is, alkalmazkodik a mindenkori keresleti elvárásokhoz. A hazai és a regionális piac viszonylag kiegyensúlyozott, így nincsenek kifejezett erőpozíciók. Ágazatunkban cégcsoportunk Európa harmadik legnagyobb gyártója, és mintegy 40%-os részesedéssel piacvezetőnek számítunk Magyarországon, az évente gyártott 33 millió betoncseréppel (2014-es adat) pedig a régióban is erős a pozíciónk. Ennek ellenére meg sem fordult a fejünkben, hogy ne mi igazodjunk a piachoz, ezért gyártási rendszerünk fejlesztése mellett döntöttünk – jegyezte meg az ügyvezető.

Három gyár, egy rendszer

A Terrán Kft. 2012-ben Bólyban, majd 2014-ben a szlovákiai Farkasdon újította meg üzemét, idén pedig befejeződött a 2008-ban átadott kunszentmiklósi gyár fejlesztése. Ez utóbbi telephely az eredeti tervek szerint monoprofilú üzemként működött, vagyis egy típusú termék nagy volumenű, hatékony gyártását tette lehetővé. Az idei év elején átadott, és a másik két gyárban már alkalmazott, úgynevezett „BI-ROTARY” rendszerrel a régi és az új típusú termékek közötti váltás néhány óra alatt automatikusan elvégezhető.

– Legutóbbi fejlesztésünkkel már mindhárom gyárunkban világszínvonalú gyártási technológiával rendelkezünk, amelyet műszaki rendszerszállítóink leendő partnereiknek referenciaként mutatnak be, így gyakran még Amerikából és Ausztráliából is fogadunk szakmai vendégeket. A beruházásokkal természetesen nem az volt a célunk, hogy elmondhassuk, globális szinten is a technológiai vezetők közé tartozunk, hanem az, hogy hosszú távon biztosítsuk a hatékonyságunkat és erősítsük versenyképességünket. Nem presztízsberuházásokról volt és van szó. Ezt jól mutatja a lépésről lépésre történő építkezés, valamint az, hogy kizárólag nagy szakmai múltú, hozzánk hasonló európai családi vállalkozásokat választottunk a technológiai lánc egy-egy elemének gyártására és beszállítására. Ugyanakkor a rendszer integrációját saját mérnök kollégáink végezték el, felhasználva a másfél évtizedes gyárépítési és üzemeltetési tapasztalatainkat – mondta Gódi Attila.

A „három gyár, egy rendszer” elv a Terrán Kft. számára számos előnnyel jár, többek között azzal, hogy nagy volument jelentő vagy éppen hirtelen felmerülő igények esetén a kapacitások jobban kihasználhatók, az üzemek „kisegíthetik” egymást. Ez arra az esetre is igaz, ha az egyik gyárban nem kalkulált műszaki probléma adódna, és emiatt le kellene állítani a termelést, akkor egy másik üzem is képes legyártani a termékeket. Emellett a cég karbantartási rendszere úgy épül fel, hogy a termelési rendszer minden kritikus eleméből rendelkezésre áll cserealkatrész a három gyárban elosztva, így még a legrosszabb esetben is – ha éppen nem az állást elszenvedő üzemben tárolják a tartalék komponenst – egy másik gyáregységből néhány óra alatt át tudják szállítani azt, majd a beépítés után újraindíthatják a gyártási folyamatot. Erre a biztonsági rendszerre azért volt szükség, mert a technológiai sor egyes elemeinek gyártási és szállítási ideje akár az 5 hónapot is elérheti.

A gyárak technológiai és üzemeltetési azonossága a termelés ütemezésénél szintén előnyökkel jár. A bólyi központban a termeléstervezésért felelős szakember a vállalatirányítási rendszer aktuális készlet-, illetve megrendelési adatainak figyelembevételével napi szinten tudja ütemezni az üzemek termelését. Mindehhez természetesen negyedéves, illetve heti gördülő tervezés adja az alapot, de a központosított termelésszervezés révén kiválóan optimalizálható a gyártás a piaci igények lehető legjobb kiszolgálását szem előtt tartva.

Egyszerű, de nagyszerű

A Terrán Kft. három gyárában gyakorlatilag 100%-ban automatizált rendszerben, emberi kéz érintése nélkül készülnek a beton tetőcserepek. A folyamat viszonylag egyszerű, de a kiváló és állandó minőség elérése érdekében mégis fejlett megoldásokra van szükség a teljes gyártási láncolatban.

A Terrán beton tetőcserepek alapanyaga a Bugyi és Kiskunlacháza környékén bányászott kvarchomok, a nagy tisztaságú szilícium-dioxid (SiO₂), ami a természetben a leggyakrabban előforduló ásvány, valamint az igen nagy kezdő- és végszilárdságú, nagy fajlagos felületű, jelentős hőfejlesztésű 52,5 N portlandcement, továbbá a víz és a cserép anyagába kevert, illetve a bevonatot képező, emulgeált vasoxid-alapú pigmenteket tartalmazó, vízbázisú festék, valamint lakkfesték. A kvarchomok ömlesztve érkezik a gyárak területére, majd kültéren, egy széles rácsos szűrőn történő átöntés után szállítópályán jut be a gyártótérbe, de e folyamat közben a kvarchomok egy nagy teljesítményű rostán is áthalad. A kvarchomokot egy automata adagoló juttatja a keverő berendezésbe, és itt „találkozik” a többi összetevővel: a cementtel, a vízzel és az anyagot színező festékkel. A cement és a festék tartálykocsival érkezik a gyárak területére. Ezeket a por alapanyagokat zárt rendszerben, levegőnyomással juttatják el a gyárépületen belül található silókba, onnan pedig a keverőberendezésbe, ahol a megfelelő receptúrák alapján elkészül az anyagában színezett beton, amelyet a cseréptípusnak megfelelő formákba extrudálnak. Ezt a folyamatot követi a felületi festés: a front oldalon három, a hátoldalon kettő réteg lakkfesték kerül a termékekre. A festett és formákba préselt, de még nyersnek számító betoncserepeket szállítópályán továbbítják, egy adott ponton pedig egy nagy kapacitású automata szállítókocsira emelik át. A félkész termékeket az automata kocsi egy speciális, hő- és páratartalom-szabályozott érlelőkamrába helyezi át, ahol típustól függően 8-24 órán keresztül száradnak a beton tetőcserepek. Az így előállított készterméket szállítópályán továbbítják a teljesen automatizált csomagolórendszerhez, amely a megfelelő mennyiséget kiemeli, zsugorfóliázza és raklapra helyezi. A rakatokat anyagmozgató gépekkel a gyárudvarra rendezik. A folyamat a különféle kiegészítő beton héjazati elemek, így a záró-, kúp- vagy szellőzőcserepek esetében is azonos.

Zöldebben

– A betontetőcserép-gyártás nagyon alacsony energiaigényű folyamat, még az érlelőkamrák 50-60 Celsius- fokra történő fűtéséhez is elsősorban a beton természetes száradása közben felszabaduló hidratációs hőt használjuk fel úgy, hogy a kamrák köré teljes termikus burkot vontunk. Termelésünk környezeti terhelése a poranyagok zárt rendszerű szállítása miatt gyakorlatilag a nulla szinthez közelít. A beton gyártásához használt vizet – beleértve a festéshez és a mosáshoz felhasznált mennyiséget – a soron következő gyártási ciklusokban ismételten felhasználjuk, így gyártási folyamatunk gyakorlatilag ipari szennyvízkibocsátás nélkül zajlik. Villamosenergia-felhasználásunk közepes, de az árampiaci liberalizáció óta jelentős megtakarítást tudunk elérni. Ennek ellenére tervben van, hogy két magyarországi üzemünk területén egyenként 500 kW teljesítményű napelemparkot létesítünk az idei év során. E fejlesztésekkel a saját üzemeinkben felhasznált villamos energiát szeretnénk kiváltani. A kiserőművek tervezése és engedélyeztetése már folyamatban van, s az egyenként mintegy 200 millió forint értékű beruházás várhatóan ősszel kezdődik.

Tudomásunk szerint a régióban működő cserépgyártók közül elsőként fogunk kizárólag „zöld” energiával cserepet gyártani. Számításaink alapján a beruházás 10 éven belül megtérül, de ennél is fontosabb az, hogy bebizonyítsuk, ipari felhasználások esetében is van már megfelelő technológia, amely megújuló energiával képes biztosítani a villamosenergia-ellátást – mondta Gódi Attila.

Cseréplogisztika

A „zöld beruházások” jól mutatják, hogy a Terrán Kft. komoly hangsúlyt helyez a műszaki fejlesztésekre. A cég innovációs elkötelezettségét jelzi az is, hogy a tavalyi év végén bemutatták a piacon egyedinek számító, védjegyoltalom alatt álló legkisebb súlyú beton tetőcserepet, amely idén tavasszal elnyerte a Construma 2015 szakvásár nagydíját. A gyártó a logisztika területén sem fukarkodott az előremutató megoldásokkal. Az ágazatban elsőként valamennyi terméküket vonalkóddal azonosítják, s ennek köszönhetően a termékek útja a kiszállítás után is nyomon követhető, illetve bármilyen probléma esetén visszakereshető a gyártás ideje, valamint minden, akkor érvényben lévő gyártási paraméter és felhasznált anyag.

A Terrán Kft. a kiszállításokat 3 napra előre szervezi, vagyis ennyi idővel előbb értesíti ki a vevőket a szállításról, illetve jelzi a szállítási igényt a szerződött fuvarozóknak, amelyek között azonnali, akár hétvégi kiszállítást vállaló cég is van. A teljes ellátási biztonság garantálása érdekében a Terrán Kft. néhány saját fuvareszközt is üzemeltet.

Árulkodó tetők

– Technológiai téren piacvezetők vagyunk a régióban, de nem titkolt célunk, hogy üzleti szempontból is „lefedjük” a térséget. Mindez összefonódik az üzleten túlmutató szándékainkkal: szeretnénk, hogy Közép- és Kelet-Európa lakossága gyarapodjon, és az elvándorlást újra az építkezés korszaka váltsa fel. Jó lenne látni, hogy egy magyar, egy szlovák, egy bosnyák vagy egy román település felé közeledve a tetők azt mutassák, az ott élők tehetősek – jegyezte meg az ügyvezető.

Szabó

Supply Chain Monitor
2015. május