Archívum: Koncepcióváltás

Supply Chain Monitor: A NAV szervezeti átalakítása miért volt szükséges és hogyan épül fel a jelenlegi struktúra?

Czinege Attila: A központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, valamint az államháztartási érdekek nyomatékosabb érvényesítése szükségessé tette az adó- és a vámigazgatás szervezeti integrációját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával 2011. január 1-jén jött létre. Az állami adóhatóság tevékenységének felülvizsgálata, illetve hatékonyságának növelése érdekében 2016-tól a háromszintű – megyei, régiós, központi – szervezet kétszintűvé alakult. A hét régiós főigazgatóság megszűnt. A 2016 elején megkezdődött átalakítási folyamatnak az volt a célja, hogy hatékonyan, költségtakarékosan, de mindenekelőtt a jogkövető adózókat segítve és védve biztosítsa az adóhivatal a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételeit, ezzel az állam működését. Elvárásként fogalmazódott meg a Központi Irányítás szakmai főosztályai felé a megyei (fővárosi) igazgatóságok hatékonyabb, egységes eljárásának elősegítése, mely az irányító szerepkör erősítésével valósítható meg. Szükséges volt a kiválasztási, kockázatkezelési-, valamint az információtechnológiai terület központosítása, mely 2016. július 1-től valósult meg.

Mit eredményezett a struktúraváltás?

A 2016. év tapasztalatai és tényei alapján, az új adóhatósági szemlélet nyomán javult az adózási fegyelem, nőtt az ellenőrzések hatékonysága, reálértéken is emelkedtek az adóbevételek. Az állami adóhatóság a 2017-es évre három fő célt fogalmazott meg. Mennyiség helyett minőség: a NAV jellemzően ott jelenik meg, ahol feltételezhető a szabályszegés a komplex kockázatelemzés alapján. Támogató NAV , szolgáltató hivatal: az együttműködő, a szabályokat szem előtt tartó, körültekintően eljáró gazdálkodók segítése, szankciók helyett az önálló hibajavítás támogatása. 2017-ben ennek már jogi lehetősége is adott az adózás rendjéről szóló törvényben, ugyanis támogató eljárás keretében a hibák javítására van lehetőség. A tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése: adatvagyonra épülő, valós idejű ellenőrzések a korszerű, jogszabályban rögzített eszközök adatainak alkalmazása [online pénztárgép rendszer, adóregisztrációs eljárás, adózói minősítés, Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER). Az adó-, a vám- és a bűnügyi információk összefüggéseinek elemzése és kihasználása.

Mit jelent az adózói magatartás alapján differenciált adóhatósági fellépés?

2016. január 1-jei hatálybalépéssel került sor az adózók minősítésének bevezetésére. Ennek keretében a NAV a törvényi feltétel mentén vizsgálja a cégjegyzékben szereplő adózók adózói múltját, mely alapján megbízható vagy kockázatos adózóvá minősítheti őket. A megbízható adózókat kedvezmények illetik meg – például automatikus részletfizetés, 180 napban maximált ellenőrzési határidő, rövidebb általános forgalmi adó kiutalási határidő –, míg a kockázatos adózók szigorúbb elbírálásban részesülnek, esetükben például magasabbak a kiszabható bírságok és bizonyos kedvezményekben nem részesülhetnek. A cél a jogkövető adózók segítése adókötelezettségeik teljesítése során, illetőleg a jó adózói minőség vonzóvá tétele a megfelelő kondíciók megteremtésével és ezzel az adózók ösztönzése az önkéntes jogkövetésre. Az ellenőrzési szakterületen – a kockázatkezelési szakterülettel szoros együttműködésben – az adózók jogkövetési hajlandóságával arányos fellépés került meghatározásra. Az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózók szankcionálását erőteljesen – új eszközök koncentráltabb bevetésével – fokozni kívánjuk, viszont a jogkövető magatartást tanúsító, esetleges apróbb szabálytalanságokat vétő adózók irányába az eddigieknél is méltányosabb hozzáállást tanúsítunk. Ezt nevezzük differenciált adóhatósági fellépésnek. A NAV kiemelt törekvése, hogy az adójogszabályok betartásával működő adózókat megvédje a csalárd tevékenységet folytató versenytársak – adóelkerülés útján keletkező – jogellenes előnyével szemben a rendelkezésére álló teljes ellenőrzési eszköztár bevetésével. A súlyos mértékű jogszabálysértés, szándékos adóelkerülés esetén a törvény szigorával lép fel a NAV az adóelkerülők által „elcsalt” adóbevételek biztosítása érdekében. Az új elvárásoknak megfelelően a behajthatatlan megállapítások növelése helyett más adóhatósági intézkedések – adószámtörlések, adózók kényszertörlése – megtételére kerül sor. Mindezek testesítik meg a „kétarcú” adóhatóság célkitűzését, amely így minden tekintetben fokozni tudja hatékonyságát.

Az adózók kiválasztási és ellenőrzési folyamatában a koncepcióváltás mit jelent és mi a jelentősége?

Az ellenőrzési célok – közülük is kiemelten az adócsalás visszaszorításának, valamint a költségvetési bevételek biztosításának – elérése érdekében szem előtt kell tartani a célszerűség és a hatékonyság elveit, megújítva és fejlesztve az ellenőrzési és IT-módszereket, valamint hatékonyan használva az adóhatóság rendelkezésére álló információkat. Ennek segítségével az adóhatósági reakcióidő jelentősen rövidült. A valós idejű adatokon alapuló kiválasztás jelentősége abban áll, hogy a NAV -hoz beérkező nagyszámú adat azonnali elemzésével lehetőség nyílik a jelenhez minél közelebbi időszakokra vonatkozó ellenőrzések elrendelésére, amely javítja a gazdasági események rekonstrukciójának, illetve az elvont vagyoni értékek minél nagyobb arányú biztosításának esélyét. Ez az előbbiek mellett a költségvetési bevételek, valamint a megfelelő prevenciós hatás elérése szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A kiválasztás célirányosságának jelentős javulását szolgálja az is, hogy az online kasszák irányából több mint 10 millió adat érkezik naponta, az EKÁER bejelentő felületen keresztül pedig eddig több mint 17 millió bejelentés érkezett, amely jócskán meghaladja a 60 millió rekordot. Ezek mind-mind a kockázatelemzési rendszereket látták el megfelelő információkkal. Az állami adóhatóság továbbá a magas kockázatú ágazatokat folyamatosan és rendszeresen elemzi, vizsgálja, annak biztosítása érdekében, hogy szisztematikusan feltérképezésre és kifehérítésre kerüljenek. A kockázatos ágazatokban megjelenő adóelkerülő adózói/bűnözői kör tevékenysége feltárásra, majd az együttműködésnek köszönhetően felszámolásra kerül.

Melyek az új szemléletű ellenőrzési irányok?

A 2017-es évre új szemléletű ellenőrzési irányokról szóló, publikus tájékoztató került összeállításra és közzétételre, amely a korábbiakkal ellentétben megújult formában tartalmazta valamennyi szakterület ellenőrzési irányait, területeit, prioritásait, a kiemelt vizsgálati célokat – főként az egyes adókötelezettségekhez köthetően –, valamint a főbb ellenőrizendő tevékenységi köröket, illetve a jövedelmezőség szempontjából ellenőrizendő tevékenységeket. A 2017. évi vizsgálatok célja a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése.

Az idei évben az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége során mely területekre helyezi a hangsúlyt?

Az ellenőrzési tevékenység idén négy meghatározó területre koncentrál. Célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzések: szisztematikusan termékkörönként, ágazatonként, jelen időben a NAV minden szakterülete (adó, vám, bűnügy) közösen lép fel az adóelkerülők ellen. Támogató eljárások: ezek jogintézménye a jogkövetés elősegítése érdekében került bevezetésre, ezzel is biztosítva a költségvetési bevételeket. Kiemelt adózók vizsgálata: az állami költségvetés bevételei szempontjából meghatározó adózói kör ellenőrzésére évek óta kiemelt figyelmet fordítunk. Az összes adózó adóteljesítményének 64%-a 3000-es adózói körhöz kötődik. Rejtett gazdaság elleni fellépés: a NAV folyamatosan arra törekszik, hogy a költségvetést legjobban károsító, az adózási szabályok megkerülésével jogtalan előnyhöz jutó adóalanyi körökre és/vagy termékkörökre kiterjedően az adó-, a vám- és a bűnügyi szakterülettel összehangoltan, közösen lépjen fel.

Az ellenőrzési szerkezet hogyan került átalakításra?

A szemléletváltás gyakorlati megvalósításának stratégiai lépése az országos revizori kapacitás központi kezelése, tekintettel arra, hogy az adókijátszásra szerveződő gazdasági társaságok jelentős része a közép-magyarországi régió területére koncentrálódik. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a vizsgálatra kijelölt adózók nem minden esetben az illetékesség szerint, hanem a rendelkezésre álló kapacitás alapján kerülnek felosztásra az igazgatóságok között. További fontos újdonságként a szemléletváltással összhangban került strukturálásra ezen ellenőrzési kapacitás, melynek egyik része a támogató eljárások lebonyolításánál, másik része a klasszikus ellenőrzések lefolytatásánál kerül felhasználásra.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer bevezetése óta milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?

Az ellenőrzési tapasztalatok évek óta azt mutatták, hogy az adóelkerülés, adócsalás jelensége az általános forgalmi adó adónemet érinti a legnagyobb mértékben. Az EU csatlakozás után az addig ismert belföldi fiktív számlákon alapuló áfacsalások mellett a közösségi forgalom terén is ismertté vált a csalásra utaló jelenség. Megnőtt az újonnan alakuló cégek száma, amelyeket gyakran kizárólag fiktív számlák kiállítására, a körbeszámlázásban való részvételre hoztak létre az áfa megfizetésének elkerülése érdekében. Az ellenőrzések azt igazolták, hogy a visszaélések leginkább a kereskedelem területén jelentkeztek nagy számban. A költségvetési bevételek védelme és a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése megkövetelte mindezek visszaszorítását, amelynek alapja az áruk nyomon követése, azaz a valós gazdasági esemény megtörténtének ellenőrzése. Ezért 2015-ben bevezetésre került az EKÁER, amely alapvetően a kapacitások hatékony felhasználását elősegítő célzott kockázatelemzési tevékenységet támogatja jelentős mértékben. Az első év tapasztalatai alapján irányváltás következett be: a jelen időben – közúton, rendeltetési helyen – végzett ellenőrzések támogatása mellett jelentősen segítve az utólagos ellenőrzések lefolytatását is, ugyanis az EKÁER-ben rögzített bejelentések adatai segítik a későbbi ellenőrzések során vizsgálat alá vont szállítmányok valós megtörténtének és az ügylet körülményeinek feltárását. Az előbbiek mellett az EKÁER rendszer adatai kiemelt jelentőséggel bírnak az utólagos ellenőrzések során várható megállapítások fedezetéül szolgáló ideiglenes biztosítási intézkedések kapcsán is. A NAV a tavalyi évben összesen közel 22 600 esetben vizsgálta az EKÁER-rel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését utólagos adóellenőrzés, adatok gyűjtését célzó, illetve egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések keretében. A vizsgálatok során 6,6 milliárd forint nettó adókülönbözet került feltárásra és 418 millió forint mulasztási bírság került kiszabásra. Az EKÁER adatok felhasználásával végzett majdnem 10 000 vizsgálat eredményeként 34,8 milliárd forint nettó adókülönbözet és 276 millió forint mulasztási bírság került előírásra. A rendszer bevezetésétől a 2016-os év végéig összesen 61 000 adózó regisztrált be, akik összesen közel 23 millió bejelentést rögzítettek, melynek több mint 60%-a belföldi ügyletek bejelentésére vonatkozik. Tavaly a bejelentésre kötelezett adózók közel 8 milliárd forint kockázati biztosítékot bocsátottak rendelkezésre átutalás vagy bankgarancia formájában. Az EKÁER által elért eredményeket mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az Európai Unió más tagállamai is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hazánkban sikeresen bevezetett új rendszer iránt.

Jaubert Szilvia

Supply Chain Monitor
2017. április