Archívum: Búcsút inthetünk...

A rendelet célja elsősorban az egyszer használatos műanyag tárgyakból származó hulladék csökkentése. A magyar jogszabály – túlteljesítve az uniós előírást – kiterjed az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskók használatának korlátozására is. Az új szabályozás jelentős előrelépés a jelenlegi állapothoz képest, ugyanis Magyarországon semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására – mivel a Termékdíj-fizetési kötelezettség nem jelent komoly terhet („ZÖLD ADÓ”) –, valamint az úgynevezett „lebomló” zacskókon nincs termékdíj. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (például uzsonnás zacskók, kutyapiszok szedésére szolgáló zacskók). A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra. Az úgynevezett „lebomló” zacskókra pedig bevezetik az 500 Ft/kg-os termékdíjat

Milyen változásokat jelent ez a mindennapokban?

A tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd előállítani. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például az evőeszközök, tányérok és italkeverő pálcikák, ezek készülhetnek fából, ami megújuló erőforrás. A listán olyan termék is szerepel, amelynek hiányát jóformán nem is fogjuk érezni, ilyen a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó műanyag pálcák. Július elsejétől a rendelkezés érvényes az expandált polisztirolból (hungarocell) készült étel- és italtárolókra, illetve az egyszer használatos műanyag poharakra. Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használatuk korlátozásán lesz.

Miért jó ez hosszú távon?

A röviden csak SUP (Single-Use packaging) irányelvként emlegetett szabályozás alapvető célja a műanyag termékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése. – Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30%-a kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20%-áért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15%-áért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben mint hal – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezető igazgatója.

Milyen célokat kell Magyarországnak teljesítenie?

Hazánkban nemcsak a műanyaghulladék mennyiségét kell csökkenteni, hanem a települési hulladék – különösen a csomagolási hulladékok – újrahasznosításának mértékét is növelni kell. A tervek szerint Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább 50%-át szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érnie a 60%-ot. Jelenleg ez az érték csupán 40%. 2024 közepéig a SUP műanyag italtartályok csak akkor engedélyezettek a piacon, ha a kupakjuk és a tetejük is rögzítve van, de 2025-ig kötelesek lesznek ezek 77%-át, illetve 2029-ig 90%-át begyűjteni. A PET -palackoknak pedig 2025-re már 25%-ban, 2030-ig pedig minimum 30%-ban újrahasznosított műanyagból kell készülniük. A fenti megállapítások kihatnak a hulladéklerakókban található települési hulladékok mennyiségére is. Míg az EU többi országában 2035-ig kitűzött cél, hogy a települési hulladék mindösszesen 10%-a kerülhet a lerakókba, addig Magyarországnak az elérendő cél 25%. A felsorolt célok teljesítéséhez elengedhetetlen a szükséges magyar jogszabályi háttér megteremtése, a folyamatos szakmai egyeztetések, valamint jól megfogalmazott lakossági szemléletformálás, iskolai oktatás. Mert ne feledjük, ha a körülöttünk lévő „műanyag” világ változik, nekünk is változnunk kell!

Supply Chain Monitor
2021. március