Archívum: Felkészületlenül ért mindenkit

Világviszonylatban többféle reakció volt a kialakult válsághelyzetre, többek között az azonnali fékre taposástól a kapkodásig, a „nem foglalkozom vele, majd lesz valahogy” hozzáállásig. Ez valahol természetes is, hiszen Európában 75 éve nem dúlt háború, és senki nem is akart háborúzni, kiváltképpen nem egy vírussal, így mindenkit felkészületlenül ért ennek megjelenése világszinten. Magyarországon a logisztikai szektort az autóipari és a hozzá kapcsolódó beszállítói leállások viselték meg a legjobban, ahol akár 50-90%-os visszaesés is tapasztalható volt. Azon cégeknél, ahol a B2C kiszolgálás is a tevékenység részét képezi, jelentős növekedés volt mérhető ebben a szegmensben. A logisztikát leginkább a nagy árukibocsátók leállása érintette, ami Európa-szerte szinte minden országban hasonló módon történt. Egyik pillanatról a másikra eltűnt a mozgatott árualap tekintélyes része. A magyar közúti fuvarozók többsége a válság előtt úgy dolgozott, hogy bevételei nagy részét különböző európai országok közötti árufuvarozásból szerezte, de mivel ezen fuvarok nagyrésze eltűnt a vírus okozta leállások kapcsán, így haza kellett hozni a járműveket és a gépkocsivezetőket.

A vasútról az autóipari szállítások szinte teljesen eltűntek, csakúgy, mint az üzemanyag-fuvarok nagyrésze. A légi forgalom járt talán a legrosszabbul, közel 97%-os a veszteséget szenvedett el, mivel itt a személyszállítás jelenti a fő bevételi forrást, az árufuvarozás csak kisebb hányadot tesz ki. A személyi mozgások leállásával ezrével kellett kivonni a forgalomból repülőgépeket, csak kis hányadát használták cargo fuvarokra, ahol viszont óriási, akár öt-hatszoros áremelés is történt.

Közúton a válsághelyzet kialakulásakor nehézkes volt a határátkelés, mivel minden ország azonnal visszaállította a határellenőrzéseket, illetve a hatóságok sem mindig tudták, hogy mit kell csinálniuk (kit kell karanténba küldeni és kit nem), egymásnak ellentmondó intézkedéseikkel pedig még fokozták a bizonytalanságot. Az árufuvarozás tekintetében mára többé-kevésbé beállt a rend. A tengeri fuvarozásban sok konténerszállító hajót leállítottak több mint 1 hónapra.

A csomagküldő szolgálatok esetében azonban megugrott a forgalom – egyes cégeknél a karácsonyinál is nagyobb a pörgés. Sőt, a munkanélkülivé vált taxisok egy része is a futárszolgálatoknak dolgozik. Felvásárolták a teljes magyarországi laptop készletet – minden kategóriában. „Vírushatásként” nagyot nőtt a kistermelők forgalma, akik már korábban is az internet segítségével próbálták portékáikat értékesíteni – mostanra többeknél készlethiány lépett fel. Feltehetőleg a „vírushatás” megszűnésével ezek a kereskedelmi csatornák tovább működnek majd, ha nem is ilyen intenzitással – ami jó lesz a hazai logisztikai szektornak.

Reagálás a járványhelyzetre

A szállítmányozó cégeknél a járványhelyzet hatása szinte azonnal érződött: fuvarfeladatok kiesése, fuvardíjak csökkenése, gépkocsivezetők karanténja (és ennek családra gyakorolt hatása), félelem a vírustól főleg olasz viszonylatban. A forgalom csökkenése az egyes logisztikai cégeket eltérő módon érintette – volt ahol azonnal jelentkezett a hatása, volt ahol csak áprilistól kezdődően. A válaszadók egybehangzóan minimum 25-30%-os forgalomcsökkenést jeleztek – eddig. A legtöbb cég tisztában volt azzal, hogy a járvány megjelenése előbb vagy utóbb valamilyen korlátozó intézkedést von maga után, így erre készülni kellett, ezért a home office rendszerre való átállás nem okozott nagyobb fennakadást. A munkavégzés szempontjából viszont minden teljesen átrendeződött – kommunikációs csatornák, tárgyalási platformok, ügyfélkezelés újragondolását igényelte. A forgalom leginkább a nemzetközi, azon belül is a nyugat-európai forgalom tekintetében április második fele óta radikálisan csökken. Ennek hatására a kereslet és a kínálat teljesen átbillent, a fuvardíjak 30-40%-kal visszaestek. Ez azt jelenti, hogy egyes közúti fuvarozók most bőven önköltség alatt dolgoznak, ami a kisebb közúti fuvarozók körében tömeges cégbezárást fog jelenteni.

A járványhelyzet miatt hozott központi intézkedések okán elsődleges volt biztossá tenni a szolgáltatási díjak (például fuvardíjak) beérkezését, védőfelszerelést kellett biztosítani a dolgozók számára, az ügyintézést, számlázást pedig elektronikus útra kellett áttenni, illetve kialakítani a home office munkarendet. A szabadságok időarányos kiadásával optimalizálni lehetett a forgalomkiesés miatti létszámtöbbletet, a beszerzés és a munkaerőfelvétel szinte azonnal leállt, azonban felgyorsultak a teljes papírmentes működést célzó projektek, és több cég belső folyamatoptimalizálást indított el. Ugyanakkor nagyon sokan munkanélkülivé váltak a logisztikai területen is – így ők most tömegével keresnek munkát.

A gyorsabb helyreállást segítenék az egyszerűsített pályázati lehetőségek a logisztikai és egyéb beruházások terén. Szükséges lenne a fuvarozók és megbízók minősítési, megbízhatósági kategóriáinak kialakítása, valamint a fuvarozást terhelő költségek, adók legalább 12 hónapig történő mérséklése. Emellett sokkal több energiát kell fordítani az üzletszerzésre és a munkafolyamatok optimalizálására. Számos szállítmányozással is foglalkozó logisztikai szolgáltató azzal igyekezik segíteni a hazai piacot, hogy feladatainak javarészt magyar fuvarosokkal oldják meg. Fontos a körültekintés, a céginformációk folyamatos figyelése – megnőtt a nem fizetési magatartás a megbízói körben. A felmérésben részt vevő több válaszadó úgy gondolja, hogy a 2020-as évben nem fog visszaállni a vírus előtti állapot a gazdaságban, illetve a forgalmat tekintve, ezért ennek megfelelő racionalizálási lépéseket tettek a humánerőforrás és a fuvareszközök tekintetében.

Jövőbeni irányok

Nehéz most még megbecsülni, hogy hogyan fog kirajzolódni az elkövetkezendő időszak, mivel ez függ a már meghozott, valamint a jövőbeni gazdasági intézkedések hatásaitól. Egyelőre sok a bizonytalanság. A legnagyobb gond az, hogy nem tudható, mi lesz a vírussal, lesz-e második kör ősszel, mikor lesz védőoltás, mekkora a járvány valós hatása, tényleg az van-e, ami a médiában megjelenik.

A vasúti fuvarozást illetően a piaci szereplők a nyár végétől várják a helyzet javulását, és hosszabb távon azzal számolnak, hogy visszaáll az eredeti szállítási volumen, sőt további növekedésre is van esély. Több, a közúti fuvarozásban is érdekelt logisztikai szolgáltató úgy véli, hogy inkább 2021 második felében indul el a felfelé ívelés, és ennek pozitív hatása csak 2022-ben lesz érzékelhető a gazdasági szereplők és a hitelintézetek által történő bizalom visszaállása miatt.

Különböző forgatókönyvek

Arra a kérdésre, hogy melyek a legvalószínűbb forgatókönyvek, a válaszadók között a legnagyobb volt a szórás. Optimista vélemény: az árbevétel-arányos nyereség nem csökken. A legoptimistább válasz: a válság előtti időszak teljesítményét rövid távon el lehet érni. Pesszimista vélemény: az árbevétel-arányos nyereség csökkenése eléri vagy megközelíti az 50%-ot. A legpesszimistább válasz: elhúzódó visszaesés, kényszerű elbocsátások, 2022-ben sem áll vissza a rend, mert a fogyasztás visszaesése, a banki finanszírozások visszafogása, a fizetési nehézségek olyan károkat okoznak, amelyek hatása sokkal hosszabb távú lesz. Egybehangzó vélemény volt, hogy hamarosan megszűnik a vírus okozta veszélyhelyzet, de azt követően már sok minden nem olyan lesz, mint korábban.

Segítség a kilábaláshoz

A válaszadók többsége általánosságban arra panaszkodik, hogy a kiírt támogatásokat nem tudják igénybe venni, mert a cég mérete ezt nem teszi lehetővé – nagyvállalatnak minősülnek. Egyelőre bonyolult a részmunkaidős foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó támogatási lehetőség, úgyhogy ez sem segíti a kilábalást ebben a szegmensben. Jó lenne, ha lenne a nagyvállalatokra is vonatkozó támogatási lehetőség előzetes finanszírozással, vagy egyéb beruházási támogatás.

A nagyobb logisztikai szolgáltató cégek a HIPA által meghirdetett, illetve a Növekedési Hitel Progam keretében elérhető pályázatokból sem tudnak részesedni: az előbbiben a fuvarozás kizáró ok, az utóbbiban a nagyvállalatok nem vehetnek részt. A nagyobb logisztikai cégek vezetői azt szeretnék, hogy ezek a korlátozások ne legyenek beépítve, és mindkettő elérhető legyen számukra is. Ez azért fontos megjegyzés, mert a nagy logisztikai szolgáltatók sok kis céget foglalkoztatnak alvállalkozóként, s ha tönkremennek vagy portfólió-optimalizálást kell végrehajtaniuk, akkor első körben az alvállalkozói kört építik le. Ennek következményeként ezeknek a kis cégeknek már semmilyen kormányzati program nem tud segíteni, mert önállóan nem tudják megnyerni a logisztikai/fuvarozási feladatokat. És ez a veszély nagyon nagyszámú kisebb méretű céget érint a magyar logisztikai piacon.

MLSZKSZ

A cikkben publikált anyag a felmérésben résztvevő cégek véleményét tükrözi.

Supply Chain Monitor
2020. május