Archívum: Digitalizáció a kulcsszó

A globális piaci trendek kapcsán a légi szállítmányozásban is évek óta zajlik egy konszolidációs folyamat. Az organikusan tovább növekedni nem tudó főbb iparági szereplők már nemcsak a kis és közepes „halakat kapják be”, hanem a hasonló méretűeket is.

– Ennek kapcsán említhető például, hogy a DSV felvásárolta a Panalpinát a légi és tengeri árufuvarozási lehetőségeivel együtt. Ez a tendencia folytatódni fog. Az is megfigyelhető, hogy jelentős logisztikai szolgáltatók az iparági vertikum kifejezetten egy szegmensében hajtanak végre akvizíciókat – csak friss élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, hús stb.) szállítmányozására szakosodott, vagy csak gyógyszer- és biotechnológiai termékek logisztikájával foglalkozó, adott országban vagy egy egész régióban erős szállítmányozó cégeket vásárolnak fel világszerte, például a UPS–Marken, Kühne & Nagel–Quick/Sterling vagy a Panalpina több akvizíciója említhető – azért, hogy kiszélesítsék szolgáltatási portfóliójukat – mondta Turu Gábor, az AIRMAX Cargo Budapest Zrt. vezérigazgatója. Emellett azt is kiemelte, hogy az internetes kereskedelemben minden jelentős globális logisztikai vállalat részt akar venni, hiszen az egy biztos növekedési ütemmel kecsegtető terület lesz még a válság éveiben is. Ehhez sokszor új IT megoldásokra van szükségük, amelyet gyakran technológiai cégek akvizíciójával oldanak meg, mert házon belül nem lehetséges a fejlesztés vagy az túl hosszú ideig tartana. Az internetes kereskedelemhez hasonlóan a gyógyszertermékek szállítási volumene is jelentős és folyamatos növekedést mutat évről évre. Szinte minden jelentős légitársaság és globális szállítmányozó cég beemelte a portfóliójába a gyógyszeripari termékek kezelését, fuvarozását, szállítmányozását, annak ellenére, hogy ennek az iparágnak a kiszolgálása jelentős beruházásokat igényel a szolgáltatók részéről, többek között speciális auditált hűtőraktárak, speciális hűtős felépítménnyel ellátott gépjárművek, képzett személyzet stb.

– Azonban fontos megjegyezni, hogy a statisztikák szerint a gyógyszeripari áruféleségek szállítmányozási igénye egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben esik vissza a gazdasági válságok éveiben. Idén az autó, az elektronikai és a gépipar lassulása miatt a légi úton fuvarozott volumen – sok jó év után – csökkent az elmúlt év ugyan ezen időszakához viszonyítva. A főbb légitársaságok, repülőterek, valamint a globális logisztikai szolgáltatók mind az áruvolumen csökkenéséről számolnak be, amelynek mértéke 5%-30% közötti. Ez világszerte tapasztalható jelenség és jövőre további esést jósolnak az iparági elemzők a Brexit és az USA-Kína közötti folyamatos kereskedelmi háború elbizonytalanító hatásai miatt – mutatott rá a vezérigazgató. Hozzátette: az elmúlt években a magyar gazdaság növekedési pályára került és ezt a szakma is megérezte. Igazán jó éveket lehetett zárni, folyamatosan növekvő volumenekkel és árbevétellel. Ennek a kedvező időszaknak főleg az autó- és elektronikai iparágakra szakosodott logisztikai cégek voltak a nyertesei.

– Egyébként nyugodtan mondhatjuk, hogy általában minden iparág „hasított” a kedvező nemzetközi gazdasági környezetben. Hosszú évek óta a 2019-es év az első, amikor megtorpanásról beszélhetünk, csökkenő volumenekről és árbevételekről. Ennek mértékét jelenleg – pontos magyarországi iparági statisztikák hiányában – nehéz meghatározni. Nincsenek még végleges adatok az idei évre vonatkozóan, emellett nagy mennyiségű hazai légi exportáru nem a budapesti repülőtérről indul. Ha egy gazdaságilag rossz évben a globális logisztikai cégek a tervezett budget mögött járnak, akkor általában ennek első jele az, hogy olyan piacokat vagy ügyfeleket is „támadnak”, ahol addig nem voltak érdekeltek. Ennek hatása közvetlenül, és szinte azonnal a nyomott fuvardíjakban jelentkezik. Ezért szokták a kis és közepes logisztikai szolgáltatók hangoztatni, hogy sohasem örülnek, ha a „nagyoknak rosszul megy”, mert az előbb-utóbb a saját piacukra is negatív hatással lesz. Egyszóval, a következő években azt a tendenciát várom, hogy a profitabilitás csökkenni fog – tette hozzá Turu Gábor. A Cargo City fejlesztéssel kapcsolatban kiemelte: nagyon fontos, hogy ez a projekt végre fizikai testet öltött, bár közel 20 éves csúszással.

– A Cargo City elkészültével én leginkább a földi kiszolgáló tevékenység látványos javulását várom. Egyből tegyük hozzá, hogy maga az új létesítmény csak egy fontos eleme a megfelelő, az ügyfelek igényeit figyelembe vevő handling szolgáltatásnak. Jó lenne több szolgáltató jelenléte is, mert az ebből adódó versenyhelyzetből a légitársaságok és a speditőrök profitálhatnának. A Cargo City létrejöttével nyilvánvalóan nagyobb eséllyel lehet majd Magyarországra csábítani újabb áruszállító járatokat, ezzel is erősítve a budapesti repülőtér régiós szerepét. Mint egy közepes – de a magyar légi szállítmányozási piacon mégis az egyik meghatározó – logisztikai cég vezetője, úgy látom, hogy a közeljövőben óriási technológiai fejlődésen és átalakuláson fog keresztül menni nemcsak a légi, hanem az egész logisztikai szakma. Itt arra gondolok, hogy a mi iparágunkban is megjelennek (azaz megjelentek már!) az „UBER -ek, az Airbnb-k”, amelyek teljesen máshogy közelítenek egy-egy szektor kihívásaihoz, a problémák megoldásához, mint a „hagyományos”, az adott iparágban már régi szereplőnek számító vállalatok. Nagyon fejlett IT technológiával rendelkeznek, és úgy gondolom, ezek hamarosan fel fogják rázni a logisztikai szakmát. Akik nem tudják a lépést tartani velük és a legújabb technológiákat (mesterséges intelligencia, blockchain) beemelni a mindennapi működésükbe, azok le fognak maradni ebben a nagy versenyben, mert egyrészt nem lesznek hatékonyak, másrészt a régi rendszerekkel, technológiákkal nem tudják majd az elvárt ügyfélélményt nyújtani – összegezte a jövő tendenciáit Turu Gábor.

Előrelépési lehetőségek

Az idei év első félévében a légi szállítmányozási szegmensben megfigyelhető volt a felajánlott kapacitások növekedése a bázisidőszakhoz képest, annak ellenére, hogy a légi szállítási igények jelentős csökkenése volt tapasztalható. Ez a trend nemcsak globálisan, hanem Európában, illetve hazánkban is tapasztalható volt.

– A hazai piac az elmúlt években folyamatosan fejlődött, de ez a trend 2019-ben várhatóan megszakad, és ennek okai elsősorban a kedvezőtlen világpiaci változásokban keresendők. Többek között a Brexit körüli bizonytalanság, a recesszió jelei, az USA és Kína, illetve az USA és az Európai Unió közötti kereskedelmi viták befolyásolják a szállítmányozási szegmens teljesítését. A negatív tendenciát az is erősíti, hogy a csökkenő igények miatt a nagyobb forgalmú légiközlekedési csomópontokba koncentrálódik a zsugorodó áruforgalom. Emellett a megbízók továbbra is a legkedvezőbb fuvardíjakon elérhető, megbízható szolgáltatásokat keresik – mutatott rá a légi szállítmányozás aktuális trendjeire Cserfalvi György, a Pannon Air Cargo Szállítmányozási Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakember a Cargo City fejlesztés kapcsán elmondta, hogy ez a több mint 20 éve kívánatos cargo
infrastrukturális feltétel jelentős javulást eredményez a légi szállítmányozásban érdekelt piaci szereplők számára, az ügyfelektől a szállítmányozókon át a handling agent-ekig bezárólag.

– Ezáltal a szakma a működési feltételek javulásán kívül lehetőséget kap a hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb szolgáltatások nyújtására. Azonban ezekkel a lehetőségekkel csak akkor tudunk élni, ha párhuzamosan az IT-megoldások is fejlesztésre kerülnek, illetve további fejlesztések valósulnak meg az iparági digitalizáció terén. Továbbá, ha a legdinamikusabban fejlődő piaci szegmens, az e-kereskedelem által diktált elvárásokat a vámlejárások is lekövetik, mivel a legnagyobb bővülés és kihívások az e-kereskedelemmel kapcsolatos légi szállítmányozási igényekhez kapcsolódóan várhatók az elkövetkezendő időszakban. Emellett érdemi piaci növekedés és a minőségi szolgáltatások iránti igény a gyógyszeripari termékek esetében várható. A Pannon Air Cargo is ezekben a szegmensekben keresi az előrelépés lehetőségét, és egyben készülünk a 2021-ben életbelépő új EU-s vámtörvényi változásokra, amelyek alapjaiban fogják megváltoztatni az e-kereskedelem vámkezelését – hangsúlyozta az ügyvezető. 

FK

Supply Chain Monitor
2019. november