Archívum: Lehetőségek polikrízis idején

A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán – ez derül ki a világ legnagyobb vállalatainak több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felméréséből. Ez az aggodalom 2022-ben még az első öt kockázat között sem szerepelt. A hosszan tartó bizonytalanság, az egybefonódó válságok – a polikrízis – ugyanakkor a reziliencia új minőségét és szintjét igénylik a világ vállalatvezetőitől, akik az üzleti növekedés érdekében továbbra is küldetésvezérelten és proaktív szemlélettel néznek a jövőbe – így összességében bizakodóak maradtak. A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: technológia-digitalizáció-AI, az ESG keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa. 
A KPMG CEO Outlook hagyományosan egyedülálló betekintést nyújt a vezérigazgatók gondolkodásmódjába, stratégiáiba és tervezési taktikáiba. Az idei, immár 9. KPMG CEO Outlook felmérést 1325 vezérigazgató megkérdezésével 2023. augusztus 15. és szeptember 15. között végezték el.

Kockázatok és lehetőségek polikrízis idején
A változó geopolitikai helyzettől kezdve a mesterséges intelligencia előretörésén keresztül az ESG-vel kapcsolatos egyre magasabb elvárásokig, a vezérigazgatók számos új lehetőséggel és kockázattal küzdenek, hogy biztosítani tudják vállalataik növekedését. Mind ezek ellenére 4-ből 3 vezérigazgató továbbra is bizakodó az előtte álló három évre vonatkozó globális gazdasági kilátásokat illetően. 
Míg a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom igen erős és nagyjából változatlan maradt az előző évi felméréshez képest (73% a tavalyi 71%-kal szemben), addig jelentős elmozdulás történt a téren, hogy a vezérigazgatók mit is tekintenek kockázatnak a vállalkozásuk növekedése terén. 
A vezetők a geopolitikai és a politikai bizonytalanságot tartják a legnagyobb növekedési kockázatnak, annak ellenére, hogy ez a tényező tavaly – már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után – sem tartozott az öt legnagyobb rizikófaktor közé, ez bizonyítja, hogy mára már nem csupán rövid távon számolnak a hatásával. 
A kutatás során a vezérigazgatók azt is elmondták, a saját vállalatuk növekedésébe vetett bizalmuk ugyanakkor csökkent – az idei 77%-os bizalmi mutató hároméves mélypontot jelent: 2020 elején még 85%-on állt. A vezérigazgatók több mint háromnegyede (7%) szerint ugyanis a kamatlábak emelkedése és a monetáris politika szigorodása a globális recesszió veszélyét kockáztatják vagy meghosszabbítják. Ugyanilyen arányban (7%) vélik, hogy a megélhetési költségek nyomása valószínűleg negatívan befolyásolja szervezetük prosperitását a következő időszakban. 
– Felmérésünk idén egy olyan pillanatban történik, amikor nem egyszerű feladat hosszú távon gondolkodni, biztos kézzel formálni a jövőt, ehhez mérten alakítani a stratégiánkat. Megnyugtatónak tartom ugyanakkor, hogy a jelenlegi számos makrogazdasági és geopolitikai kihívás ellenére, a középtávú bizalom a világgazdaság alakulásában továbbra is erős – kommentálta a felmérés eredményeit Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója.
A világpolitika, a kereskedelmi dinamika és a nemzetközi kapcsolatok tartós változása és kölcsönös egymásra hatása, más néven, a polikrízis arra kényszerítette a vezérigazgatókat, hogy átértékeljék stratégiai prioritásaikat, miközben például olyan új tényezők is felértékelődtek, mint az integritás. 
– A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vezérigazgatók felismerték, hogy a személyes integritás demonstrálása elengedhetetlenül fontos a bizalom kiépítéséhez. Változatlanul alapvetés a vállalatvezetők számára megszerezni, megtartani és képezni egy cég legnagyobb értékét, a munkavállalóikat. Ugyanakkor a vezérigazgatók kiemelt beruházási prioritásként kezelik mára már a generatív mesterséges intelligenciát, amelytől további versenyelőnyt is remélnek. Megerősödött továbbá az a felismerés, hogy az ESG nemcsak az üzleti sikeresség opcionális extrája, hanem alapja is, és az üzleti tervezés összehangolt mesterhármasa (HR tervezés/digitális tervezés/felelős szemlélet) válik az egyik legfontosabb tervezési momentummá – fogalmazott Rózsai Rezső. 
Az ezekbe a stratégiákba történt befektetések, innovációk és erőfeszítések, a hosszú távú stratégiai tervezés, az értékvezérelt, proaktív megközelítés - különösen felértékelődtek a polikrízis idején. 

Artificial Intelligence
A KPMG CEO Outlook 2023 eredményei azt mutatják, hogy a vezérigazgatók hisznek a digitalizáció erejében és nagymértékben fektetnek be például a generatív mesterséges intelligenciába, mert versenyelőnyt remélnek tőle. Tízből 7 vállalatvezető középtávú befektetéseinek élén a generatív mesterséges intelligencia áll, és minden második vezető (52%) három-öt éven belül már a befektetéseik megtérülésére is számít.
Bár a vezérigazgatók hajlandóak beruházni az új technológiába, a legtöbben (57%) az etikai kihívásokat hozzák fel visszatartó erőként. Az aggodalmak közt a rangsorban 55%-kal második a megvalósítás költsége, míg a vezetők fele említi a szabályozási és a technikai képességek hiányát. Tízből kilenc (87%) vállalatvezető ugyanakkor tart attól, hogy az AI előretörése magával hoz új, kifinomultabb kibertámadási technikákat is. 

Mikor lesz vége a home-office-nak? 
A mesterséges intelligencia által felkavart technológiai környezetben megnőtt az igény a gyorsabb reagálásra, a hatékonyabb együttműködésekre. Emiatt is támogatják egyre szilárdabban a vezérigazgatók a pandémiát megelőző munkarendet: a többség (64%) azt jósolja, hogy a következő három évben teljes mértékben visszatérnek az irodai munkavégzéshez. A megkérdezett vezérigazgatók elsöprő arányban (87%-uk) azt is kilátásba helyezik, hogy az irodai munkavégzést ösztönözni is fogják pénzügyi jutalmazás vagy akár előléptetés formájában. A KPMG vezérigazgatója szerint ugyanakkor fontos, hogy a vezetők hosszú távon gondolkodjanak. – A jövőálló siker kulcsa kétségkívül az agilisen alkalmazkodó, de folyamatosan hatékony együttműködésben lesz, az egyes területeken belül és azok között egyaránt. Ezért a hosszú távú stratégia részeként elengedhetetlen a munkatársak folyamatos képzése, a folyamatos változás-menedzsment, a tehetséggondozás és a munkavállalói élmény szem előtt tartása is – mondta Rózsai Rezső.

ESG: mára már nemcsak az üzleti sikeresség opcionális extrája, hanem alapja is
Az ESG kifejezéssel kapcsolatos polarizáló vita ellenére a vezérigazgatók szerint a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések továbbra is szerves részét képezik a hosszú távú vállalati stratégiáiknak. A vezérigazgatók 69%-a állítja, hogy az ESG-t az értékteremtés eszközeként építette be az üzleti tevékenységébe.
Bár a globális vállalatvezetők élénken figyelnek az új szabályozásokra, 68%-uk jelezte, hogy a jelenlegi ESG-előrehaladásuk nem elég robusztus és egy külső review próbáját még nem feltétlenül állnák ki.
A vezérigazgatók tisztában vannak azzal, hogy szerepüket továbbra is egyre inkább a nyilvánosság és a befektetők nyomása határozza meg: 64%-uk úgy véli, hogy az egyes intézményekbe vetett bizalom csökkenésével a stakeholderek és a társadalom elvárja, hogy az üzleti élet szereplői kezeljék a társadalmi változásokat. 
– A körülöttünk lévő polikrízis arra késztette a vezérigazgatókat, hogy céltudatos, reziliens megközelítéssel reagáljanak a bizonytalanságokra, újraértékeljék a stratégiáikat, és együttműködésre épülő vezetői magatartással éljenek.  A vezetők számára ez lehetőséget kínál arra, hogy a gazdaságot és a társadalmat a helyes irányba tereljék – együtt, egy jobb jövő érdekében – összegezte az idei CEO Outlook felmérés legfontosabb üzenetét a KPMG vezérigazgatója.   

Supply Chain Monitor 2023 október