Archívum: Munkavédelem és ergonómia

Évente több mint 2000 olyan emelőgépet (továbbiakban bérgép, emelőgép) használnak, amelyiket nem állandó feladatokra alkalmaznak, hanem időszakos, építési, anyagmozgatási munkát végeznek velük. Mi, az S&S Group Hungária Kft. 2018-ban 780, 2019-ben 760 ilyen szerződést kötöttünk. A folyamatos, technológiarendszerben üzemeltetett bérgépek száma ennek többszöröse lehet. Ezek többnyire jól átgondolt, tervezett folyamatokban, állandó telephelyen, állandó személyzettel, munkavédelmi és ergonómiai szempontból kimunkált feltételek között működnek. Cikkemben az ideiglenes üzemeltetési feltételek között használt berendezések egyes munkavédelmi és ezzel összefüggő ergonómiai kérdéseiről írok. Az ideiglenes használat jelentős részben a nagy beruházások, átalakítások, technológiai szerelések, géptelepítések munkáinál fordul elő, kisebb részben egy-egy emelési-szerelési folyamat eszközei. Az igénybevétel a két-három naptól a pár hetes terminusokon át akár a pár hónapos időtartamot is eléri.

Az állandó telepítésű bérgépekkel ellentétben az ideiglenes használatú gépek munkavédelmi üzembe helyezése, bár törvény írja elő (93’ XCIII Törvény a Munkavédelemről) ritkábban történik meg (munkahely létesítés; kezelő; gép; alkalmazási feltételek; kockázatelemzés stb.). A gépek helyszínre szállításakor (átadáskor) a gépek megfelelőségét ellenőrzik, a használat során viszont ez nem általános. Egy-egy ilyen területen egymás számára ismeretlen, különböző tevékenységet folytató vállalkozások, gyakran egymás zavarásával folytatják a munkájukat. Ez a körülmény a munkavédelem szempontjából is rendkívüli kihívásokat jelent. Az emelőgépek esetében a szabványos (minimális) követelményeken túl különböző biztonságot növelő eszközök felszerelését írják elő, ami helyes és többnyire szükséges. A beléptetéskor „megfelelt” emlőgép, akár pár óra elteltével elveszíti néhány kényelmetlen, esetleg zavaró biztonsági berendezését. Ezek jelentős részt az ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyásával felszereltetett eszközök. Különösen a fény- és hangjelző eszközök „fogynak”, nyilvánvalóan a jelek és jelzések mennyisége az expozíció tartamán meghaladják a viselhetőség szintjét. A munkavédelem szinte parttalan tevékenység, hiszen a munkát végző ember és az olykor gyakran változó termelési folyamat kapcsolata során keletkező veszélyforrások felismerése, elemzése és elhárítása a feladata. A munkavédelmi szaktevékenységek végzéséhez szükséges képzés szükségszerűen igen széles területet igyekszik lefedni.

Ezek a teljesség igénye nélkül: a kommunális létesítmények és kockázataik villamos biztonsági ismeretétől, az új munkahely létesítésének törvényi feltételein, az emelő- és anyagmozgató gépek kockázatai, ez egyéni és csoportos védőeszközök követelményein keresztül a munkavédelmi jog alapjai stb. A képzés az élet minden területét igyekszik átfogni. Ehhez képest a munkavédelmi szakembereknek nincs továbbképzési, ismeretanyag frissítési kényszerük. Mindenképpen szükséges lenne, hogy a képzésük kiegészülhessen egy-egy kisebb-nagyobb szakterületre, mint az emelőgépes, kommunális intézmények, egészségügyi intézmények, mezőgazdasági létesítmények, termelőüzemek, sok vállalkozós beruházások szakterületeire, hiszen ezek kockázatai nagyon nagy mértékben eltérnek egymástól. A továbbképzés alkalmat adna az ismeretek felfrissítésére, elkerülhető lenne, hogy gyakran olyan kérdésekben „intézkednek”, amihez nincs kellő ismeretanyaguk. A rendszeres, más szakterületeken elvárt ismeretfrissítés nagyban növelné a munkabiztonságot.

S&S Group Hungária Kft.
Sülle Miklós emelőgép szakértő
info@sands.hu

Supply Chain Monitor
2020. augusztus-szeptember

Szponzorált tartalom