Archívum: Papírhullámok

A Dunapack vertikálisan felépített vállalat. Tevékenységében a papírgyűjtéstől a papírgyártáson át a hullámtermékek, illetve zacskók és zsákok gyártásáig sok minden megtalálható. Szervezetileg azonban minden egyes tevékenység külön van választva. Így például a Logipack Kft. a hullámpapír-ágazat egy önálló, konszolidált vállalata. A cégcsoporton belül hullámtermékeket három helyen – Csepelen, Dunaújvárosban és Nyíregyházán – gyártanak. A csepeli gyárban a logisztika a gyártáshoz kapcsolt. Így fordulhat elő az, hogy Blaskó István egyszerre tölti be a Logipack Kft. ügyvezető igazgatói, és a Dunapack logisztikai vezetői pozícióját.

Tekercsben gondolkodva

A hullámtermékek gyártása hullám alappapírból történik. Ezeket a beszállítók – többnyire a csoporton belüli papírgyárak – tekercsekben szállítják Csepelre. A méretük változó, van, amelyik 2,45 és akad 1,6 méteres is. Az átlag tekercs 2,2 méter magas. Hogy mekkora szállítási és anyagmozgatási feladatról van szó, azt az éves szinten felhasznált 60 ezer tonna alappapír elfogyasztása mutatja leginkább. A tekercsek 65-70 százaléka a csoport hazai, 20-25 százaléka pedig a külföldi papírgyáraiból származnak. A fennmaradó 10 százalékot – kizárólag olyan terméket, amit a csoport gyáraiból nem lehet beszerezni – külső beszállítók szállítják a raktárba. – A lényeg az, hogy minden cégtől – saját csoporton belülről is – kizárólag csepeli paritással vásárolunk – mondta Blaskó István. Ahhoz azonban, hogy a folyamatosan érkező rendeléseket teljesíteni tudják, bizonyos behordások kellenek, amivel meghatározzák, mi kell a gyártáshoz. – Egy megrendelést általában 5–6 nap alatt teljesítünk, tehát nincs idő arra, hogy akkor kezdjük el az alapanyag megrendelését. Ennek megfelelően a ritkábban használtak kivételével minden papírból tartunk készletet, a standard papírokból többet –– fejtette ki az ügyvezető igazgató. Azt, hogy az egyes fajtákból mekkora készlettel kell rendelkezniük, a kereskedelmi előrejelzés alapján határozzák meg. Amikor pedig a számok és a fajták ismertek, a három magyarországi hullámtermékgyár egyszerre rendeli meg az alapanyagokat. Összesen 250 fajta alapanyagot használnak (természetesen ennek csak töredékét tartják készleten). Ebben ötféle méret van, ami a méreteken belül különböző – grammsúly, minőség és szín szerint – papírokra tagozódik.

Az alapanyagköltség az összköltség mintegy 50 százalékát teszi ki. A hullámlemezgyártáshoz nélkülözhetetlen a keményítő (ezzel ragasztják a hullámlemezeket), mely talán a papírgyártás legfontosabb segédanyaga. Az éves szinten felhasznált 1300 tonna keményítőtej tartálykocsikon érkezik Csepelre. A festék szintén lényeges a gyártás szempontjából. Ebből évente 90 tonnát használnak. A mennyiség a gyár konszignációs raktárába érkezik, és csak akkor fizetnek a szállítónak, amikor a felhasználás megtörtént.

Igény szerint

A gyártási folyamat a vevői megrendelésekkel kezdődik. A megrendeléseket rögzítik a WP 2000 termelésirányítási rendszerbe, ami a számviteli funkció kivételével minden egyebet kezel. Amikor az értékesítés a rendszeren keresztül jelzi a megrendelést, a gyártás-előkészítés visszaigazolja, mikorra tudja az üzem vállalni a gyártást. Rendelés és visszaigazolás, a folyamat minden nap így zajlik. A visszaigazolás előtt a gyártás-előkészítők lekötik a gépeket az adott gyártási napra, és a rendszerben csak ez után rögzítik az adatokat. Így az értékesítés még aznap – de legkésőbb másnap reggel – tájékoztatni tudja a megrendelőt, mikorra készül el az általa megrendelt áru. Új termék esetében a folyamat a termék megrendelő által elfogadott terveinek alapján a hozzávaló új szerszámok, klisék gyártása miatt mintegy három nappal hosszabb időt igényel. – Lényeges azonban, hogy minden adat, a megrendeléstől az új szerszámok legyártásáig, elektronikusan kerül továbbításra – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Csak finoman

A gyártás következő lépcsője a finomprogramozás. A gépeket a visszaigazolt napra vonatkozóan finomprogramozással órára beprogramozzák. Így a termék időben elkészül, és mehet tovább a gyártási folyamatban. A gyártás első lépcsője a lemezgép, ahol maximum 2,45 méter széles hullámpapír-szőnyeg készül. Ennek részei az úgynevezett hullámosító művek. A csepeli lemezgépen egyszerre két hullámot – ez öt réteget jelent – tudnak előállítani. Ilyen esetben például az első hullámosító egységbe „befolyatják” az alappapírt, és elkezdik a hullámosítást. Aztán a már hullámosított papírt, és egy alappapírt adagolnak a második hullámműbe, ami a gyártás után egy többrétegű papírt eredményez. A hullámosító mű hullámosító hengerének fajtája (B, E, C) dönti el, milyen fajta hullámlemezt gyártanak a gépen. A hullámosító egységekbe a hullámosító hengerek igénytől függően cserélhetőek. A különböző méretű (magasságú és hosszúságú) „B”, „C” és „E” hullámok a többrétegű hullámtermékeknél akár kombinálva is gyárthatók. Mindez a lemezgépre felvitt gyártási utasítás szerint történik. Pontosan úgy, ahogyan az elkészült táblákba a program szerint itt teszik bele az úgynevezett biegelést, azaz a hajlító éleket is.

Természetesen a két hullámmű egyszerre két különböző termék gyártására is képes. Ebben az esetben a két hullámműből a hullámlemezek a gép alsó és felső pályájára kerülnek, így a két termék különböző termékpályákon hagyja el a gyártást.

Az üzemben nincs targonca. Az elkészült biegelt hullámtáblákat a hosszú pályán közlekedő automata kocsi a megfelelő görgős tárolópályára teszi. Ezt követően, a megfelelő pihentetés után, a hullámpapír a gyártási finomprogramnak megfelelően egy félautomata szállítókocsi segítségével a következő feldolgozógépre – például nyomdagépre, ragasztó vagy kimetsző gépre – kerül. A gyártógépek egymást követő sora a termék kiviteli formájától függ. Ha a gyártás a nyomdagépen kezdődik, akkor nyomtatás után a termék – egy másik félautomata szállítókocsival – visszakerül a görgősor előre meghatározott pályájára, hogy aztán a meghatározott pihenőidőt követően a kimetsző gépre kerülhessen. A kimetszést követően már csak egyetlen lehetséges „állomás” vár a termékre – már persze, ha erre szükség van – a ragasztás. Amennyiben ez is szerepel a gyártási programban, akkor a kimetszést követően ismét egy rövid pihentetés következik a görgőpályán, hogy aztán a termék a ragasztógépen teljesen elkészüljön.

– A gyártás során figyelünk arra is, hogy a termékek ésszerűen kövessék egymást a különböző fázisokban. Így például a nyomtatásnál a pirossal nyomott áruk haladjanak egymás után, hogy minél kevesebbet álljon a gép mosás miatt, vagy a kivágásnál azok a hullámtermékek kerüljenek egymás mögé, amelyeket ugyanazzal a szerszámmal kell kimetszeni – mondta Blaskó István.

Amikor a dobozok elkészültek – természetesen síkra hajtva –, egy félautomata palettarakó gépre kerülnek. Aztán a már kész palettákat a gyártás végén lévő automata szállítókocsi a csomagológépre viszi. Itt kerül sor a pántolásra és a fóliázásra, és ezzel a gyártás utolsó fázisa is befejeződött. A csomagolást követően az automata kocsi „kilöki” a palettát a készáruraktárba.

 

Mennyit?

A Dunapack csepeli hullámtermékgyárában naponta mintegy 120 cikket – rendelési tételt – gyártanak. Ez az egyes munkanapokon 1200-1300 darab 1,8-1,9 méter magas palettát jelent, ami körülbelül 2 ezer köbméteres mennyiséget tesz ki. Ezt a hatalmas volument kell aztán a gyárból elszállítani az egyes megrendelőkhöz az értékesítési folyamat részeként.

MR

Supply Chain Monitor 2006. március