Archívum: Kettő az egyben

A Budapesti Erőmű 2001 óta van a francia EDF Csoport tulajdonában. A vállalathoz négy fővárosi erőmű tartozik, ezek közül három az EU-direktíva szerinti kombi-nált gázturbinás rendszerrel működik. Ez azt jelenti, hogy az erőművekben egy technológiai folyamat alatt egyszerre állítanak elő áramot és a fővárosi lakások fűtéséhez használt forró vizet. Az erőművek mindegyike a főváros egy-egy területét látja el. A forró vizet a Főtáv, míg az elektromos energiát az MVM és az ELMÛ veszi át.  Az alap a gázrendszerű fűtőmű, amit januárban a csökkentett gázellátás okán a mínusz 20 fokos hidegben kénytelenek voltak tüzelőolajjal kiegészíteni. Ha a nagy hideg és a gázellátás akadozása miatt indokolt lenne olajra váltaniuk, akkor azt már a MOL-tól kellene beszerezniük, mert az erőmű csak egy kisebb, biztonsági tartalékot raktároz. Az átállás szükségessége természetesen az időjárástól is függ. Amikor a hőmérséklet elérte a mínusz két fokot, elég volt a csökkentett gázmenynyiség is az igények kielégítésére.  

Óráról órára

A villamos energia folyamatos biztosítása érdekében egy nappal korábban az erőmű órára lebontott tervet kap az MVM-től, hogy mikor mennyi áramot kell a há-lózatba juttatnia. Ehhez hasonlóan a másik átvevő, a Főtáv is napra lebontott, de csak két-három órára kidolgozott tervvel látja el az erőművet.  A két terv összesítését követően már tudják, hogy mennyi gázra van szükségük a következő napi energia előállításához, és megrendelik azt a Főgáz-tól. – A precíz tervezésre leginkább az áram miatt van szükség. Nagyipari módon a villamos energiát nem lehet raktározni, a megtermelt kapacitást – 400 megawatton – azonnal a hálózatba irányítjuk. Mielőtt a hálózatba kerül az áram, a kivezető pontoknál mérjük, mekkora energiát bocsátottunk rendelkezésre – mondta el lapunknak Gérard Bourland, a Budapesti Erőmű Rt. elnök-vezérigazgatója. Kicsit más a helyzet a forró víz esetében. A vizet csővezetéken 80-110 fokos hőmérsékleten adják át a Főtáv-nak, és 65 fokosan kapják vissza. A kettő különbségét számolják ki, majd megszorozzák a csővezetéken átmenő víz mennyiségével. Ez adja meg a városnak átadott hőenergia mennyiségét. A Budapesti Erőmű felelőssége azonban mindkét esetben csak az erőmű határáig terjed. Onnantól az átvevők diszponálnak az energia felett. 

Egyszerre kettőt

Az erőműben egy gázüzemű kapcsolt energiatermelési ciklus zajlik. A telephelyeken egy gázturbina és egy gőzturbina termeli az elektromos áramot. A hőenergiából, ami az áramtermeléssel keletkezik, fölmelegítik a vizet, és a forrásban lévő víz gőzét vezetik át egy gőzturbinán, ami egyrészt szintén áramot termel, másrészt viszont ezzel állítják elő a forró vizet is. Az erőművek kétfajta energiát – áram és hőenergia – termelnek ugyanazon a cikluson. Ha forró vizet állítanak elő, akkor egyben áramot is termelnek és viszont. A vonatkozó európai uniós irányelv minden országot felszólít a kapcsolt energiatermelés ösztönzésére. Ez az új beruházások szempontjából nagyon fontos. A gázturbinák 55 százalékos energiakibocsátásra képesek, és emellett forró vizet is termelnek. A forróvíz-kazánok viszont 85 százalékos hatásfokkal működnek, viszont nem termelnek elektromos energiát. Az Unió számítása szerint a kapcsolt energiatermelési módszerrel 10 százalék gázfelhasználás takarítható meg. Ezért az EU-irányelv az új fejlesztéseknél ezt a megoldást helyezi előtérbe. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a 10 százaléknyi megtakarítással jelentősen csökken a széndioxid-kibocsátás is, ami a kiotói szerződés tükrében nem elhanyagolható körülmény. Az Unió 2006. február 15-ig teszi kötelezővé a tagországok számára az irányelv saját szabályozásukba történő átemelését. A Budapesti Erőmű Rt. éves szinten 1500 gigawattóra energiát állít elő, ami a magyarországi fogyasztás mintegy 5 százaléka.  Az erőmű hagyományosan július–augusztusban leáll egy-két hétre karbantartásra. Ekkor az erőmű forróvíz-kazánja állítja elő a Főtáv számára a forró vizet. Így a lakossági melegvíz-szolgáltatásában nincs szünet, annak az év 365 napján folyamatosan mennie kell.  A Budapesti Erőmű az év hat hónapjában teljes kapacitással üzemel. A tavaszi és a nyári hónapokban a termelés folyamatosan csökken, hogy aztán ősztől ismét a csúcson teljesíthessenek. Az EU-irányelv egyebek mellett ezt a ciklikusságot is figyelembe veszi, hiszen ilyenkor jelentősen csökken a károsanyag-kibocsátás.  

Harmadolva

Magyarországon az elektromos termelést a harmadolás jellemzi. A teljes energiaszükséglet egyaránt harmadrészét állítják elő a nukleáris energiával, gázzal, illetve szénnel. Ez a jelenlegi felállás felveti a kérdést: a jövőben mi felel meg leginkább Magyarországnak? Az államnak el kell döntenie, hogy távlatokban milyen felosztásban gondolkodik. Egyértelmű, hogy a szén mint erőművi fűtőanyag leáldozóban van. A jövő a nukleáris energiatermelés, illetve a ma legmo-dernebbnek számító gázturbinás erőművek fejlesztése.  

S. J. – M. R.

Supply Chain Monitor 2006. február