Archívum: Együtt mindenkiért

A Konföderatív Tanács (KT) egyik fontos eleme, hogy a létrehozó szervezetek megőrizték önállóságukat. Természetesen egyeztetnek, és figyelembe veszik a másik két szervezet munkájának irányát, de a függetlenség mégis megmaradt. Ennek az elvnek mentén a KT-ban minden szervezet 4-4 tagot delegál, az elnöki posztot pedig rotációs elv alapján minden évben más-más szervezet vezetője tölti be. Az elnöki ciklus áprilistól áprilisig tart, a jelenlegi elnök Tüske Péter a Vámügyi Szövetség vezetője.

Mint mondta, a KT 2003-as megalakításakor három fő céljuk volt. Elsőként az uniós csatlakozás hátrányos következményeinek enyhítését szerették volna elérni. Ezt követően pedig az európai vám szervezethez – CLECAT – való csatlakozás és a nemzeti vámpolitika kialakítása volt a fő célkitűzés. Egyszerűen rájöttek arra, hogy a csatlakozással kapcsolatos gondok orvoslásakor egységesen kell fellépniük. Ez vezetett a KT megalakításához, ami valójában nem új társadalmi szervezet, sokkal inkább szakmai szervezetek laza, együttműködésen alapuló szövetsége.

Magyar módra

A megalakuláskor – az EU csatlakozás előtt – két fő kérdés volt. Az első, mi lesz azokkal, akik a csatlakozás következtében „kihullanak” a szakmából? A második, hogyan alakul a szakma továbbiakban? Vagyis valójában a szakmát elhagyók, és a szakmában maradók dilemmáit kellett a legjobban megoldani a lehetőségek adta keretek között. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy mit jelent az, ha valamit április 30-án estig úgy kell csinálni, ahogyan korábban. Május elsejétől viszont mindent profi módon – a régi gyakorlatot feledve, feladva – az Európai Unió elvárásai szerint kell végezni a vámfeladatokat. Nyilvánvaló, hogy az emberek egyik pillanatról a másikra nem képesek váltani. Ráadásul az újdonság azt jelentette, hogy sok vámszakembernek április 30-án még volt munkája, május elsején viszont már nem. Az unió az előző körben csatlakozók számára támogatást adott a vámterületet elhagyók segítésére. Az újonnan csatlakozó 10 ország azonban ezúttal erre a célra nem kapott semmit. Volt persze ilyen alap, de azt inkább a régi tagországok között osztották el. Az újonnan csatlakozók – köztük Magyarország is – eredménytelenül lobbiztak.

Ezek után itthon a KT lobbizott a kormánynál és a Munkaügyi Minisztériumnál, és sikerült elérniük, hogy a tárca 200 millió forintos átképzési támogatást hagyjon jóvá. Mivel a KT-t alakító mindhárom szervezetnek volt és van oktatási csoportja, úgy gondolták, az átképzés megoldható szakmán belül. – Úgy véltük, a szakmát elhagyók jelentős része a rokonszakmák – logisztika, raktárgazdálkodás, intrastat, jövedéki termékkör – felé irányíthatók. Ezek a területek úgymond természetes felvevőpiacai lehettek a vámot elhagyó, jogszabályokat és rendeleteket jól ismerő szakemberek számára – fejtette ki a KT elnöke.

Ám az elképzelést mégsem teljes egészében válthatták valóra. Közbeszólt a megszokott hazai bürokrácia, és amikor az átképzésre szánt pénz rendelkezésre állt, kiderült, van egy törvény, melynek értelmében a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) tanácsa dönt a felhasználásról. Õk úgy döntöttek, hogy csak államilag akkreditált oktatási intézmények végezhetik az átképzést. Ez viszont kaotikussá tette a rendszert, mert meglehetősen nehéz volt megállapítani, hogy tényleg azok veszik igénybe az átképzésre szánt 200 millió forintot, akiknek szánták. Ennek ellenére Tüske Péter szerint a program az alapcélt elérte. A lobbizás eredményeként a végén elérték, hogy a szövetségek is kaphattak GKM pályázat keretében átképzésre 20-20 millió forintot. Az összeg 220 embernek jelentett segítséget az új területen való elhelyezkedéshez. A probléma fontosságát mutatja, hogy a vámszakmát a korábban ott dolgozók mintegy 30 százaléka hagyta el.

Kódexek és rendeletek

A másik megvalósítandó célja volt a KT-nak az uniós vámszervezetkehez való mielőbbi csatlakozás. Mint Tüske Péter mondta, létérdek volt, hogy az uniós vámszakmai kérdésekben mielőbb hallathassák hangjukat.

Ez többek között a készülő kétszintű vámkódex modernizálása miatt is nagyon fontos a magyar vámszakma számára. A kódex alapja az Európa Tanács rendelete és a DG/Taxaud – az Európai Bizottság vám és adóügyi bizottsága, melynek vezetője Kovács László – ajánlása. Az előkészítést mindkét esetben a DG/Taxaud végzi. A tanács rendelete olyan, mint egy alaptörvény, a bizottság ajánlásában viszont különböző – a szakma számára nagyon fontos – vámeljárásokat tárgyal. Többek között össz uniós szinten szabályozza az úgynevezett gazdasági vámeljárásokat. Valójában két fő szabályt hoznak majd, a többit pedig az egyes nemzetek vámtörvényeinek kell szabályoznia. Ami egyben azt is jelenti – ez a KT harmadik fő célkitűzése –, hogy szükség van nemzeti vámpolitikára.

Nagyon fontos tehát, hogy a szállítmányozók milyen vámmegoldásokat alkalmaznak. A jelenlegi magyar gyakorlatban a vámbiztosíték általában bankgarancián (a biztosítótársaságok nem foglalkoznak ezzel a területtel) nyugszik. Pillanatnyilag a magyar cégek olyan szerencsétlen helyzetben vannak, hogy 100 százalékos vámgaranciát kell a szállítmányok után adniuk. A csatlakozás előtt ez az összeg – a biztosíték – mindössze 8 százalék volt. Ráadásul a tényleges vám összegét előre biztosítaniuk kell. És ha mindez nem lenne elég, 2005 júliusától az áfára is biztosítékot kell adniuk. Igaz ezt sikerült csillapítani valamelyest azzal, hogy azok, akiknek nincs vámtartozásuk kedvezményt kaptak. Ezért igen fontos a KT számára a DG/Taxaud szabályozása a gazdasági vámeljárásokkal kapcsolatosan.

Az unió 2005-ben elindította a modernizált Vámkódexet. Ebben alapjaiban tekintik át a kereskedelmet legjobban érintő kérdéseket. A cél, hogy gyorsabban, egyszerűbben menjen minden. Ami nagyjából annyit tesz, hogy 2012-ig jól tematizált lépcsőfokai és kifutása van a gazdaságélénkítésnek, melynek egyik fontos eleme a vám.

A másik elem a biztonság. A new yorki és a madridi események után szinte minden induló, érkező szállítmányt előre be kell majd jelenteni. A rendszer működéséhez az kell, hogy legyen egy olyan működő engedélyezett gazdálkodói program, amely föltérképezi a megbízható gazdasági szervezeteket, hogy ők aztán könnyített vámeljárással működhessenek. A program már elindult, a bevezetési idő 1-2 év. Jelenleg az alapfogalmakat definiálják (pl. engedélyezett gazdálkodó aki lehet szállítmányozó is), illetve a részletszabályok kidolgozása történik. Ami biztos, mindenkinek elemi érdeke, hogy minősített szolgáltatóvá váljon. A kérdéssel a CLECAT, így a KT is foglalkozik, ezzel sikerült bekacsolódniuk a vám vérkeringésébe. – Fontos, hogy hozzászólhatunk a témákhoz és ismertethetjük az elképzeléseinket – vélte Tüske Péter. Tagként részt vehetünk a konferenciákon, és több lehetőségünk van javaslatok benyújtására is.

Vámtanács

Korábban, amikor az országot vész fenyegette, a király körbehordoztatta a véres kardot. Erre a jelre minden hadra fogható ember a zászló alá sereglett. Ehhez mérten kissé érthetetlen volt, hogy a vámtanácsot 2003 őszétől 2005 februárjáig nem hívták össze. Pedig a vámterületen ez idő alatt vélhetően minden tudásra szüksége lett volna az országnak. A KT harmadik fő célkitűzése a nemzeti vámpolitika kialakítása, aminek első lépése a vámtanács újbóli összehívása volt.

A vámtanács szerepe, hogy a szakmai szervezeteken keresztül segítse a Pénzügyminisztérium (PM) jogalkotását, az egységes jogalkalmazást. Amire egyébiránt azért van szükség, mert jelenleg négy vámügyi prioritás létezik egymás mellett. Egyrészt van két uniós norma, másrészt van két magyar szabályozás (vámtörvény és PM rendelet). Ez összességében ismét azt bizonyítja, hogy igenis szükség van nemzeti vámszabályozásra. Tüske Péter elmondta, a KT az idei évben szeretné elérni a vámkezelések zavarmentességét. Ki kell iktatni a forgalomterelő és szolgáltatást akadályozó tényezőket úgy, hogy közben a vámbevételek továbbra is biztosítottak legyenek. A Vámtanács egyik deklarált célkitűzése, hogy a szakma, a VPOP, és a PM március végéig lerakja a nemzeti vámstratégia alapjait.

Magyarországon az EU csatlakozás előtt 200 vámszabadterület volt, és a rendszer elektronikai támogatással 2004-ig jól működött. Most gyakorlatilag ugyanaz működik, csak más vámeljárási rendszerben. – Mi potenciálisan alkalmasnak tartjuk a magyar szakmai közeget az unióban már jól működő egyszerűsített eljárásra – jelentette ki a KT elnöke. Azt mondjuk, szabadítsuk föl ezt a területet az akadályoktól, biztosítsuk és induljunk el az egyszerűsített eljárások felé, hogy 2009-re Magyarország készen álljon az uniós Vámkódex fogadására.

Supply Chain Monitor 2006. február