Archívum: Mobil eszközök

Gyakran előzi meg félelem a felhasználók részéről a különböző informatikai eszközök bevezetését. Nincs ez másként a logisztikában sem. Nehéz ugyanis megállapítani, hogy mennyit érdemes költeni ezekre az eszközökre. Kiválasztásuk során a menedzsmentnek tudnia kell, használatukkal mit szeretnének elérni.

Vadas György, a BCS Kft. kereskedelmi képviselője szerint a logisztikai központ területén belüli kommunikáció mobilizálását a 2,4 GHz frekvencia használata tette lehetővé. A vezeték nélküli hálózatok (WLAN) működtetésére többféle szabvány létezik, melyek közül az IEEE 802.11 a/b/g a legelterjettebb. A telepített antennák a logisztikai központon belül biztosítanak lefedettséget, mely az épületen túl akár 70 méteres körzetre is kiterjedhet.

Mi volt jellemző korábban? Az egyszerű vonalkódolvasók egyirányú kapcsolatot tesznek lehetővé. Ezek a készülékek először kötegelt (batch) üzemmódban működtek, amik mindig áttöltési időt, illetve off-line adatszolgáltatást tettek csak lehetővé. A kötegelt adattovábbításhoz a készülékeket be kell dokkolni, össze kell kötni egy számítógéppel. A begyűjtött információk ekkor kerülnek ténylegesen a számítógépbe, tehát időben eltér a felhasználás és a feldolgozás. Előnye viszont, hogy a szabványosítás során kialakult vonalkód rendszerek alkalmazásával lecsökkenhet a papírmunka, megnő az adatbiztonság. Az elektronikus leolvasás során szinte megszűnik a hibásan kiszállított termékek száma és az ebből adódó további adminisztráció. A kézi olvasók között már néhány vezeték nélküli típus is megtalálható (peer-to-peer kapcsolat). A cordless eszközök egy nagyon kicsi teljesítményű rádiófrekvenciás egységet is magukba foglalnak, mellyel néhány méteres távolságból biztonságosan lehet dolgozni. A kábel nélküli készülékkel a legtöbb feladat könnyebben és hatékonyabban oldható meg, mint a hagyományos szkennerrel.

Mi jellemző manapság? A fent említett WLAN hálózatokkal általában a cégek központi raktárait, irodáit látják el; ezzel nyújtanak teljes flexibilitást, mobilitást a dolgozóknak minden szinten. A különböző adatgyűjtők alkalmazása során már kétirányú kapcsolat alakítható ki. Ezek az eszközök egy vonalkódolvasót és egy korlátozott tudású, de gyors célszámítógépet is magukba foglalnak. A kéziterminálokat és az ipari kialakítású PDA-kat rendszerint strapabíró tokozással látják el, így gond nélkül kibírnak egy zuhanást akár 1-2 méterről is, védenek fröccsenő víz és por ellen.

A klasszikus adatgyűjtők DOS-alapon működnek. Ezeket a nyolcvanas évek végén fejlesztették ki, ám a fejlődésnek köszönhetőek mára már elavultnak tekinthetők. Kijelzőjükön korlátozott megjelenítési lehetőséget biztosítanak, és az adattovábbítás során is viszonylag korlátozott a sávszélesség.

A mai újabb, modernebb PDA típusú készülékek elegánsabbak, kulturált megjelenést adnak akár egy ügyfélnél tartózkodó területi képviselőnek is. Nincs bennük forgó alkatrész, nincs saját winchesterük. Mindehhez a technológia fejlődése a mobilszolgáltatások magasabb szintje járult hozzá. Az érintőképernyős típusok az áruátvétel során akár aláírásra is lehetőséget adnak. A Palm és a Pocket PC-alapú készülékek között általános és kifejezetten ipari célú típusok is megtalálhatók, melyek masszívabbak, nagyobb teljesítményűek. Szélsőséges esetben érdemes mérlegelni a robbanásbiztos kivitelben forgalomba kerülő berendezések alkalmazását is.

Kuriózumnak számít a gyűrűszkennerrel egybeépített csuklócomputer. A speciális lézerolvasóval és rádió-frekvenciás csatlakozási lehetőséggel ellátott eszköz különleges megoldást jelent a logisztikai alkalmazások számára. A mutatóujjra erősített lézerolvasó és a csuklóra rögzített adatgyűjtő a beépített vezeték nélküli kommunikációs lehetőséggel jelentősen növelheti a termelékenységet. Olyan helyeken ajánlott, ahol mind a két kezet szabaddá kell tenni.

A világ egyik meghatározó vonalkódos eszközöket gyártó cége napjainkban a Symbol Technologies, amelynek termékei teljes vertikumban lefedik e szegmens minden igényét. Magyarországon nagyon sok szoftverfejlesztő cég állt rá ezen termékek programozására, és olyan szolgáltatásokat fejleszt, amiket a saját területükön jól tudnak alkalmazni.

A PDA-k felhasználhatóságát jól jellemzi, hogy némelyikük egy SIM-kártya behelyezését követően a GSM-hálózaton mobiltelefonként is működik. A PDA-k kitűnő társai lehetnek például a gépkocsis terítést végző sofőröknek. Miután a megadott címen rögzítik az átadott áruk adatait, az ügyféllel a kijelzőn alá is írathatják az átvételt. A papír formátumú elismervényt pedig a teherautóba telepített mobil nyomtató segítségével lehet azonnal elkészíteni.

Magyarországon mindhárom GSM-szolgáltató szinte teljes lefedettséget garantál ügyfeleinek, így az elérhetőség általánosságban véve már nem lehet gátja a rendszer térhódításának. Persze amennyiben egy cég a járműveinek állandó elérést kíván biztosítani, érdemes több mobilszolgáltatóval is kapcsolatban állnia. Egy olajszállító kamionok követését megvalósító rendszer fejlesztői például biztosra mentek. Amint a jármű az éppen használt mobilszolgáltató vételkörzetén kívülre ér, a szoftver automatikusan átáll a másik szolgáltató hálózatára, az üzembiztonság így szinte 100 százalékra növelhető. A mobiltelefonnal egyébként egy-egy kiszállítás során azonnali fizetés is lehetővé válik.

Európában nemrég elindult a még kísérleti szakaszában lévő SEMOPS-rendszer. Ha mindkét fél tagja a hálózatnak, akkor a mobiltelefonról is elindíthatóvá válik a pénzügyi tranzakció. Amint megérkezik az áru, várakozás nélkül azonnal kifizethető annak ellenértéke. Nincs hetekig vagy hónapokig tartó várakozás. Ez a megoldás a kiszállítások fizetése során válhat hasznossá, a fuvarlevelek kezelését egy emellett működő másik rendszerrel érdemes kezelni.

Centgraf Tamás, az Altacom Kft. szakértője szerint a GSM -rendszerre épülő fejlesztéseket rendszerint olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor időnként szükség van az ország másik pontján tartózkodó sofőr tájékoztatására. Ez történhet élőszóval, de időnként elegendő egy-egy SMS elküldése is. Az előbbihez költségtakarékos megoldást biztosít, hogy egyes mobilszolgáltatók ingyenes cégen belüli hívásszolgáltatást tesznek lehetővé. Amennyiben azonban a szállítmányozást végző cég egy másik vállalkozás, a hívás már nem tehető ingyenessé. Ilyenkor a legjobb megoldások közé tartozik az ún. Instant Messaging igénybevétele. Az ötlet az interneten rendkívül népszerüvé vált messengerek működésén alapul. Telefonra jelenleg nagyon kevés ilyen fejlesztés létezik, de mindenképpen érdemes számolni a piacon hozzáférhető megoldásokkal – vallja Centgraf Tamás. Az Instant Messaging használata a Java rendszert ismerő készülékeken lehetséges, de vannak olyan megoldások, melyek

C nyelven íródtak Symbian operációs rendszer alatt. A WAP GPRS vagy mobilinternet kapcsolat létesítése után a felhasználónak csak be kell jelentkeznie a központi szerveren, és azonnal üzenet küldhet a többi, már korábban bejelentkezett partner számára. Ahogy a user beírja üzenetét a gépbe, az szinte azonnal megjelenik a címzett kijelzőjén. A diszpécser ily módon akár folyamatosan kapcsolatban lehet a sofőrrel. Szükség esetén percenként küldhetnek egymásnak üzenetet anélkül, hogy ennek költségei túlságosan nagyok lennének. Jóformán csupán a WAP-ért vagy az internetért kell fizetni. Mivel az üzenetküldés minimális adatforgalommal jár, így akár a mobilszolgáltatók által már havi néhány száz forintért biztosított mobilinternet előfizetéssel is igénybe vehető. Az Instant Messaging célja éppen ez: folyamatos kapcsolattartás költséghatékony működés mellett. Alkalmazására jó példa lehet a következő eset: a diszpécser üzenetet küld a sofőr mobiljára, aki a fuvar befejeztével válaszol. Közvetlenül azután kerít erre sort, hogy megérkezett a célállomásra, és már túl van az áru kirakodásán. Az üzenet a küldést követően azonnal megérkezik a diszpécserhez. Amennyiben a szállítmányozó cég fontosnak tartja, az információt közzéteheti akár a saját honlapján is, melyet természetesen csak a partnerek számára tesz hozzáférhetővé. Az ilyen jellegű fejlesztéseknek természetesen csak akkor van igazi hasznuk, ha az adatok nem vesznek el, azok integrálódnak a cég egyéb informatikai háttérrendszerében.            

                                 

Szabó Zoltán

Supply Chain Monitor 2005. június