Archívum: Hűtőházak szerepe
2005. június 1. | Egyéb | Egyéb szektorok
A hűtött és fagyasztott termékek ellátási láncában a hűtőházak a közelmúltig nem mint szolgáltatók, hanem alapvetően egy-egy termelőüzem részeként vettek részt. A hazai termelési kapacitások átrendeződése, a szakosodás és a koncentráció, valamint a növekvő import új helyzetet teremtett a hűtőházak számára.
Az előállítási oldal átrendeződésével egyidejűleg az ellátási lánc másik végén is nagy átalakulások indultak meg. Egyre több kereskedelmi lánc alakítja ki központi raktárát a forgalmazott termékkör mind nagyobb részére. Az ellátási lánc hatásossági és hatékonysági mutatói javulnak, de közel sem olyanok, mint amit a fejlett logisztikai szolgáltatásokkal rendelkező országokban megfigyelhetünk. A fejlődés irányát tekintve látható az is, hogy nagy nemzetközi szolgáltatók csak kisebb lépésekben fejlesztik a speciális területnek számító szabályozott hőmérsékletű – hűtött és mélyhőmérsékletű – raktárkapacitásaikat.
„A hazai hűtőházak többsége korábban jellemzően az élelmiszergyártó cégek belső szolgáltatói voltak.” – mondta Tóth Balázs, az Arrabona-Frigo Kft. cégvezetője, akit a piac szerkezetének átalakulásáról kérdeztünk. „Külső megbízónak nyújtott szolgáltatásaik éves szinten nagy hullámzást mutattak. Csupán szabad kapacitásuk mértékéig kapcsolódtak be az ellátási láncba.” Ez a gyakorlatban abban merült ki, hogy a megrendelőktől átvették a tárolásra szánt árut, majd visszaadták a megadott átvevőnek és csak ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtottak. A hazai szolgáltatási piacon mindössze néhány cég, többek között az Arrabona-Frigo Kft. működik ma gyártóbázis nélkül. Õk felismerték az átalakulás lényegét, hogy az ellátási láncban más a gyártó és más a kereskedő igénye, de mindketten egy célért dolgoznak – a fogyasztói elégedettség mind magasabb szintű eléréséért.
A tulajdonviszonyok átrendeződése után, a termelési kapacitások koncentrálásával és hatékonyabb kihasználásával, a méretgazdaságos volumenek elérésével, valamint a finanszírozási feltételek megteremtésével növekedni fog a hazai élelmiszeripar termelése. A külső szolgáltatók iránti igény tehát visszatér. Ez azonban már nem csak tárolási tevékenységet, hanem az ellátási láncba való mind szélesebb körű bekapcsolódást is jelent.
Hazánk európai uniós tagsága számos területen látszólag csak hátrányokat hozott. Ez valószínűleg az új helyzetre való felkészületlenségből és lassú reagálásból adódik. Az országba növekvő arányban beáramló élelmiszerek új lehetőséget teremtenek a hűtőház üzemeltetők számára, hiszen a kereskedelmi hálózatok nem kamion nagyságrendben fogadják az árut, hanem napra és órára pontosan kell a központi raktárakba beszállítani. Az ellátási láncot termékenként és termékcsoportonként elemezve juthatunk el azokhoz a termékekhez, gyártókhoz, illetve kereskedelmi láncokhoz, amiben a hűtőházak betölthetik szerepüket és megtalálhatják befektetésük megtérülését.
Supply Chain Monitor 2005. június