Archívum: Drága mínuszok...

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a hűtőláncban a megfelelő hőmérsékletet csak jó minőségű eszközökkel, és modern technológiával lehet folyamatosan fenntartani. 1-2 fokos hőmérséklet-különbség is jelentősen befolyásolhatja az élelmiszerek eltarthatóságát, minőségét. Az is köztudott, hogy a – nem kis energia- és költségigényű – hűtőláncbeli árutovábbítási folyamatnak lehetnek gyenge pontjai. Megfelelő kontroll és beavatkozás nélkül súlyos összegeket dobhatunk ki az „ablakon”… 

A mai költség- és környezettudatos világban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erőforrások optimalizálására, többek között a drága és korlátozottan rendelkezésre álló energia felhasználásának módjára és mértékére.

Hogy is néz ki ez a fizikai folyamat? (1. sz. ábra) (1/B sz. ábra)

A hűtőházi kapu nyitásakor egy kétirányú légáramlás indul el, a filtráció. A nehezebb, hideg belső levegő a padlószint közelében kiáramlik a hűtőkamrából. Ezzel egyidejűleg – a hideg levegő kiáramlásakor keletkező vákuum hatására –  a külső, könnyebb, meleg és párás levegő a nyitott kapu vagy ajtó felső részén bekerül a hűtött térbe. Így növekszik a terem hőmérséklete és páratartalma, ami jegesedést eredményez. Ezt a jelenséget a hűtőberendezések ventilátorai okozta légnyomás, valamint az épület esetleges tömítetlenségei fokozhatják. A beérkező meleg levegőt a belső tér hőmérsékletére le kell hűteni, illetve páramentesíteni, mert a kicsapódott pára a nyílás közelében jégrétegként rakódik le a falakra, illetve a padlóra. A balesetveszélyes jeges felület  gyakori eltávolítása szintén erőforrást igényel. A jégképződés mértéke egyenes arányban áll a kapuk nyitásainak számával, illetve a nyitva tartási idő hosszával. Az üzemeltető tehát duplán fizet: egyszer a jég „készítésért”, egyszer pedig annak eltávolításáért… Minél hoszszabb ideig marad nyitva egy kapu, annál intenzívebb a filtráció.  A fenti folyamat hatása különböző eszközök alkalmazásával mérsékelhető: légfüggöny, PVC-szalagfüggöny, hűtött dokkoló vagy rakodótér a hűtőkamrák előterében, illetve a kapuk gyors, forgalomhoz illeszkedő mozgatása.

Korunk logisztikai kihívásaival párhuzamosan a raktárak, hűtőházak kihasználtsága is megnőtt. Az újfajta raktározási módszerek és a just in time rendszerben történő ellátás a hűtőházak, hűtőraktárak üzemeltetőitől megkövetelik az intenzívebb – sok helyen akár több műszakos, sőt esetenként 24 órás – üzemet. A nagy mennyiségű be-, illetve kitárolandó áru gyakran feltorlódik a rakodótérben, főként, ha a nyílások nem korszerű, automatizált kapukkal vannak felszerelve. A hűtőlánc nem szakadhat meg, s az idő pénz… A gyorsabb anyagtovábbításban jól használható segédeszközök – targoncák, emelők, rámpakiegyenlítők – a kapuk lassú működéséből adódó – az esetleges szűk keresztmetszetet még jobban kihangsúlyozzák. Nem ritka az olyan raktár, ahol több műszakban dolgoznak. Ott a napi be-, és kitárolások alatti forgalom elérheti a 800-1000 áthaladást a hűtőkamra és a rakodótér között. Ilyen esetben számtalanszor előfordul, hogy a kapuk egyszerűen nyitva maradnak. A hatásokat és magát az okot, ami miatt a kapu nyitva marad, célszerű alaposan megfigyelni, hogy az üzemeltető hatékonyan beavatkozhasson. A kapuk a raktárakban zajló anyagmozgatási folyamat kulcsfontosságú tényezői. A hűtőraktárban történő áruforgalomhoz elengedhetetlen, hogy a jól megtervezett és pozicionált kapu elősegítse a targoncák és egyéb árumozgató eszközök közlekedését. Egy átlagos hűtőházi kapu esetében a targonca áthaladási ideje egy-két perc körüli időt is igénybe vehet. Ez az idő a modern technológiák segítségével drasztikusan lerövidíthető.

Ha csupán 6 másodperccel rövidítjük le a fenti folyamat időigényét, azzal egy 8 órás műszakra vetítve, körülbelül plusz egy teherautó rakodási időt nyerünk.

A másik elengedhetetlen szempont egy hűtőházi kapunál a működés megbízhatósága. Az üzemszünet vagy meghibásodás igen nagy problémát okozhat. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az árumozgatókra nehezedő nyomás, akiknek a növekvő forgalom miatt rövidebb idő alatt egyre több árut kell ki- és berakodniuk. Ezzel arányosan megnő a veszélye annak, hogy a nagy sietségben elkalkulálják a kapu nyitási-, vagy záródási ciklusidejét és az áruval megrakodott targonca egyszerűen a kapulapnak ütközik. Elemzések alapján azt mutatják, hogy a targoncás ütközések közel. 80%-a a fenti tényre vezethető vissza. (2 sz. ábra)

A hűtőházakban, hűtőraktárakban leggyakrabban használt ajtó-, kaputípusok:

• Hagyományos, kézi nyitású, hőszigetelt nyíló- vagy tolóajtó

Többnyire kisebb forgalmú hűtőházaknál alkalmazzák, illetve olyan helyeken, ahol fontos, hogy zárt állapotában tökéletes hőszigetelést biztosítson. Gyakran használják ezeket az ajtókat-kapukat kombinálva más technológiával, illetve olyan esetben, amikor a raktárban a rakodási idő jóval kevesebb, mint a nyugalmi idő.

A rakodás nem könnyű egy ilyen típusú kapunál. A targoncáról le kell szállni, a kaput kinyitni, visszaszállni, áthaladni, leszállni, kaput bezárni… és ugyanez visszafelé is (kb. 2 perc/áthaladás). Ez idő-, és energiaigényes folyamat főként olyan helyen, ahol a nap bizonyos időszakaiban ugrásszerűen megnő az áruforgalom. Megfigyelhető, hogy ekkor a targoncások pár áthaladás után egyszerűen nyitva felejtik a kaput. Úgy egyszerűbben és gyorsabban tudnak rakodni…. közben pedig szökik a drága hideg… és nőnek az üzemeltetési költségek...

• Elektromos toló- nyíló kapuk

Többnyire hőszigetelt szendvicspanelekből készülnek, körkörösen szigeteltek. Ezek a kapuk nyílhatnak függőleges és vízszintes irányban is. Nagy általánosságban a vízszintes mozgatású tolókapuk terjedtek el, melyek lehetnek egy-, illetve kétszárnyúak. Mivel a kapulapok hőszigeteltek és csupán a legmodernebb technológiájú kapuk készülnek könnyített anyagból, a mozgatásuk nehézkes, lassan nyílnak és záródnak. Ennek ellenére elmondható, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítanak az anyagmozgatás területén, mert a nyitás-zárási ciklusidő a motoros hajtás révén – a kézi mozgatású kapukhoz képest – lerövidül.

A fentebb említett két kaputípust alkalmazó hűtőházaknál gyakran használnak PVC-szalagfüggönyöket, illetve légfüggönyt a gyakori nyitások – illetve hosszabb ideig nyitott kapuknál történő rakodások – által okozott filtráció csökkentésére, kiküszöbölésére.

A PVC-szalagfüggönyök jelenléte üzemeltetői oldalról megnyugtató, gondolván, hogy használatuk révén csökken az energiapazarlás. Ez részben igaz is, hiszen egy jól felszerelt, megfelelő átfedésű szalagfüggöny a filtrációt kb. 90%-ban csökkentheti. Persze ez csak addig érvényes, amíg a függöny jó állapotban van… Felhasználói oldalról szintén megnyugtató, gondolván, miért is zárjuk be a kaput, ha itt a függöny… A hideg levegő pedig szökik a légáramlatok által keltett mozgások révén kialakuló réseken… És ugye a filtráció, a folyamatos légáramlás révén, mozgásban tartja a szalagokat, de ez a folyamat kétségtelenül kevésbé intenzív, mint tárt kapuk esetén. (3. sz. ábra)

A PVC-szalagfüggönyökről általában azt gondoljuk, igénytelenek, nem kell őket karbantartani. Szalagonként ki lehet cserélni, ha elhasználódnak (évente kb. 3-4 alkalommal cserélhetné az üzemeltető, de nem ezt mutatja a gyakorlat)… Mert bizony öszszekarcolódnak. Ha naponta több százszor érinti a targonca vagy a szállított áru, kiszámíthatjuk, hogy a víztiszta szalagsávokon mennyi ideig lát át megfelelően a targoncavezető. Egy elhasználódott szalagfüggönnyel kapcsolatban felmerülő baleset- és munkavédelmi, valamint higiéniai kérdésekre itt most nem térünk ki… Hosszú távon azonban elgondolkodtató, hogy mi éri meg jobban. Többször kevesebb, vagy egyszerre egy nagyobb volumenű beruházás kivitelezése, mellyel egy hatékonyan működő hőszigetelt tolókapu és automata gyorskapu kombinációt ki lehet alakítani.

• Automata gyorskapuk

Számtalan előnyüknek köszönhetően, az utóbbi pár évben egyre jobban elterjedt használatuk az ipari felhasználók körében. A hűtőházi környezet speciális követelményeinek megfelelő gyorskapuk függőleges és vízszintesen nyíló változatai egyaránt megtalálhatók a piacon inox-kivitelben is. A kapulapok egy- vagy többrétegűek, PVC-ből készülnek és – kialakításuknak köszönhetően – körkörösen majdnem 100%-osan képesek a filtrációs hőveszteség kiküszöbölésére. A PVC- gyorskapuk zárt állapotban nem alkalmasak a transzmissziós hőveszteség megakadályozására, ezért önmagukban való használatuk csak 24-órás üzemű hűtőházakban és raktárakban javasolt.  A gyorskapuk kb. ötször gyorsabban nyílnak/záródnak, mint hagyományos társaik, ezáltal a lehető legrövidebb ideig kell a hűtőtérnek nyitva lennie. Működési elvük egyszerű, többnyire húzókapcsolóval, radarral, vagy indukciós hurokkal vezérelhetők, illetve a működtető szekrényen lévő vezérlőgombokkal manuálisan is. A gyorskapuk automatikusan záródnak, a vevő igényeinek megfelelő időzítés alapján. A kapuk különböző biztonsági berendezésekkel – például beépített infrasorompóval vagy automatikus élvédelemmel – vannak felszerelve. Ezeknek az a szerepe, hogy a záródó kapu síkján áthaladó tárgyak ütközés- és balesetmentes áthaladását biztosítsák. Az ütközések valószínűsége így minimálisra redukálódik, de egy esetleges sérülés sem okoz hosszú üzemszünetet és extra karbantartási költségeket, hiszen a kapulap rugalmas PVC-ből készül, a lehető legkevesebb (illetve semmilyen) merev alkatrésszel.

A hűtőházak üzemeltetői naponta szembesülnek olyan problémákkal, melyekre a gyorskapuk megfelelő megoldást kínálnak:

• meleg, párás levegő beáramlása,

• költségesen előállított hideg levegő kiáramlása,

• lefagyott, eljegesedett bejárati terület,

• eljegesedő ventilátorok,

• elhasználódott PVC-szalagfüggönyök – az átláthatatlanság balesetveszélyessége,

• lassú mozgású kapuk sérülésveszélye egy esetleges ütközéskor,

• a nehéz, kézi mozgatású hőszigetelt kapuk nem záródnak rendesen,

• a lassan nyíló kapukon lassú az áru áthaladása, torlódás alakul ki a rakodótérben,

• túlméretezett nyílás a torlódások elkerülése végett,

• magas energiaszámlák…

Hogyan tovább?

• a nyíláson lévő hibákat ki kell javítani és a nyílás szélességét kb. 2,5 méteresre redukálni,

• a nyílás külső felületére egy hőszigetelt, kézi mozgatású nyíló/tolóajtót szerelni, amely az inaktív időszakokban zárva tartható,

• a nyílás belső oldalára egy automata PVC-gyorskaput kell szerelni, melynek kicsi a helyigénye, és könnyen karbantartható,

Eredmények:

• a kézi mozgatású hőszigetelt kaput elég csak akkor bezárni, amikor nincs rakodás, így biztosan bent marad a hideg,

• a gyorskapu automata működésű (távirányítható, radaros érzékelővel, illetve húzókapcsolóval is működtethető), így megkönnyíti a rakodók munkáját, és felgyorsítja az áruáramlás folyamatát,

• a gyorskapu csak akkor van nyitva, ha áru halad át a nyíláson, minden egyéb esetben zárva * (*egyes kaputípusoknál a zavartalan működés érdekében a vezérlésébe programozható a tisztító-nyitásciklus. Ennek szerepe, hogy a kapulapra rakódott deret eltávolítsa és a jéglerakódásból következő meghibásodás esélyét minimalizálja),

• megszűnik a jegesedés a padlón, valamint a ködképződés a nyílás közelében,

• megszűnnek a targoncás ütközések következtében bekövetkező üzemszünetek, költséges javítások.

A nagy forgalmú hűtőházak és raktárak esetében mindenképpen szerencsés, ha az üzemeltetők a nyílások lezárására kombinált megoldást alkalmaznak. Ez egyszerre biztosítja a rugalmas árukezelést és az energiatakarékosságot. Az itt bemutatott kaputípusok a hazai hűtőházak körében is jól ismertek, és kombinált felhasználásuk egyre szélesebb körben terjed el. Bár a gyorskapuk nem olcsók, mégis számos tanulmány és pozitív visszajelzés igazolja, hogy az üzemeltetési költségek jelentős csökkentése révén a befektetett összeg rövid időn belül megtérül.

Oroszvári Dóra

Supply Chain Monitor 2005. június