Archívum: Regionális helyzetkép

2005. május 1. | Egyéb | FMCG

Közel egy évvel az európai uniós csatlakozás után a csatlakozó közép-kelet-európai országok életében számos, a logisztikai iparágat is érintő változás történt és történik. Jelen cikknek nem célja e változások teljes listázása, hanem azon tényezők kiemelése, amelyek a logisztikai ingatlanpiac mozgásain keresztül is érzékelhetők, illetve részben az újabb piaci tendenciák kiváltói.

Mindez a mai kiélezett versenyhelyzetben kritikus a logisztikai piac résztvevői számára. A logisztikai szolgáltatás minőségére és hatékonyságára egyértelműen hatással van az ingatlan elhelyezkedése, jellege és az adott cél szerint optimális működtethetősége. Számos cég időben felismerte ezt, s még a csatlakozás előtt beépítette stratégiai döntéseibe, mely alapján ma biztosabb alapokról indulnak a felerősödött regionális versenyben.

A határok átrajzolása és a gazdasági környezet változásai mellett számos közös tényező hat a piacokra, ám ezen belül az adott országok ingatlanpiacai jelentős különbségeket is hordoznak.  A sort az általános külső hatásokkal kezdjük, s egyben jelezzük az ingatlanpiacra gyakorolt hatásukat is.

• Közép-Kelet-Európa jelentős termelő és feldolgozó beruházások színtere, mellyel párhuzamban gyors ütemben fejlődött a fogyasztói piac.
Mindezek alapján a logisztikai szolgáltatások iránti igény is fokozódott, úgyis, mint disztribúciós központok a felvevő piacok közelében, de úgyis, mint a termelő beruházáshoz kötődő tevékenység.

• Az uniós országok kereskedelme valószínűleg tovább élénkül, így nagyobb volumenű áru mozgásával lehet számolni.  Ezt erősíti, hogy az Unió határain kívüli területeket is gyakran uniós államból próbálják ellátni.
Kelet felé tolódó logisztikai irányok, melynek haszonélvezői az Unió határain fekvő országok lehetnek. 

• Európa-szerte nő a logisztikai kiszervezés aránya és egyre fontosabb szerepe van az ellátási láncban.
Magyarországon például 2004-ben már a területbérlések közt több, mint 55%-os a logisztikai szolgáltatók aránya, mely jelentős fejlődés a korábbi 25-30%-os részesedéshez mérten.

• Hálózatok összekapcsolódása, főként a fejlődő közlekedési útvonalak, elsősorban autópályák mentén (TINA).
Az autópálya-építések miatt például Szilézia vagy Szlovákia fejlődése felgyorsul, több kisebb város mellett is megindultak fejlesztések, például Nagyszombat vagy Szenc.

• Intermodális szállítás előtérbe helyeződése, legalábbis a megjelölt EU-célok között.
Egyelőre kevés kézzel fogható példája van, de a BILK Budapesten vagy a Merloni/ Geodis budaörsi raktára ezt a koncepciót tükrözi.

• Számos logisztikai ügyfél, főként az FMCG-területről régiós vagy európai szinten kívánja egységesíteni az adott logisztikai céggel együttműködését.
Regionális vagy európai központ kiépítése a végcél, mely jelenleg pályázati szinten élénkebben nyomon követhető.

A fenti, részben makrokörnyezeti tényezők az egyes országok piacain is kivetítődnek, s kissé módosulnak a helyi jellemzők tükrében. Mielőtt az országok részletesebb ismertetésébe kezdenénk, egy információt pontosítani kell. Az országok többségénél a piac méretének meghatározásakor az egyedi igények alapján vételre vagy lízingkonstrukcióra épült épületek is részét képezik. Magyarország tekintetében viszont csak Budapest környezetében bérbeadásra épült épületekre és logisztikai parkokra történik utalás. 

Lengyelország

A lengyel logisztikai ingatlanpiac a leginkább polarizált.  A modern ingatlanállomány 1 400 000 m2 körüli, melyből mintegy 1 150 000 m2 Varsó vonzáskörzetében található. Az 5 logisztikai gócpont: Varsó és agglomerációja, Közép-Lengyelország, Poznan, Felső- és Alsó-Szilézia.

Közép-Lengyelország, Piotrkow Trybunalski, Lodz és Strykow háromszöge (az épülő A1-es és A2-es autópályák találkozásánál) jellemzően a nagyobb kereskedelmi láncok elosztóbázisainak helyszíne.

A főbb fejlesztők közül az AIG/Lincoln, ProLogis, Menard Doswell, Ghelamco, Europa Distribution Center és Apollo-Rida emelendő ki.

2004-ben a bérbe vett területnagyság 246 000 m2, ebből Varsó 182 000 m2-t jelent.  2004 legnagyobb piaci ügyletei közé tartozik a DTZ által létrehozott, plusz 21 000 m2 nagyságú területbérlete az Europa Park projekten.  2005 első negyedévében már 60 800 m2 raktárterület talált gazdára. Így például a ProLogis Teresin parkjában a DHL (11 800 m2) és Lear (5750 m2) ügyletek.  A lengyelországi bérleti díjak jelentősen eltérnek a pár évvel ezelőtti szinttől, s egyes vidéki parkokban akár 3 €/m2/hó közelében is lehetnek.

Rövid távon a bérleti díjak stabilizálódását és a megfelelő autópálya-hálózat kiépítésével a vidéki, főként dél-lengyelországi központok súlyának növekedését várják a piac szereplői.

Csehország

2004 végére a csehországi piac nagysága 850 000 m2 körüli, melynek jelentős része Prágában és közvetlen közelében helyezkedik el.  A piac jellemzője, hogy vidéken elsősorban kisebb területnagyságú, de összességében jelentős projektek valósulnak meg, például a CTP Immo brnoi projektje.  A nagyobb fejlesztők sora hasonlatos a lengyelországihoz: ProLogis, Parkridge, AIG/Lincoln, Europa Fund, Europa Capital, Pinnacle, Viterra vagy a VGP. 

Az éves bérelt területnagyság 2004-ben 100 000 m2 körül alakult, melyek többsége előbérleti megállapodások alapján jött létre. Az átlagos bérelt területnagyság relatívan kicsi, így óriási verseny van a fejlesztők között.  Ennek főbb jele, hogy a bérleti díjak jelentősen csökkentek, egyes vidéki ingatlanok esetében akár 4 €/m2/hó alá is süllyedhetnek.

A rövid távú prognózisban a spekulatív projektek erősödése, és a vidéki, elsősorban autóiparhoz kötődő fejlesztések bővülése várható.

Szlovákia

Szlovákia modern logisztikai ingatlanállománya a legfiatalabb, s talán mára a legdinamikusabban bővülő.  Ez az ország elhelyezkedésének, kedvező úthálózatának, illetve a betelepült jelentős autóipari termelő részlegeknek és a vállalkozást ösztönző adópolitikának köszönhető.  Főbb irányok a D61 autópálya mentén Pozsony, Nagyszombat és Zsolna felé, illetve a D2-es mentén Brno és Prága irányába.

Korábban a J&T és HB Reavis helyi fejlesztő cégek uralták a piacot. Ma már viszont a Parkridge dinamikus piacra lépése és az UBM logisztikai park fejlesztése erősíti a versenyt.

Jelentős ügyletek a Parkridge pozsonyi projektjén a DHL és GebrüderWeiss közel 27 000 m2-es bérlete, illetve a Frans Maas és Lagermax közel 10 000 m2-es bérlete az UBM-projekten.  Nem elhanyagolandó az autóipari beszállítói kör területigénye, melynek elhelyezésére az autógyárak közelében is adódik lehetőség, például az AIG/Lincoln által fejlesztett mintegy 92 000 m2-es VW Parkban, Lozornoban. A meghatározó bérleti díjak jellemzően 3,5-4 €/m2/hó körül alakulnak.

Magyarország

A 2004-es év kimondottan sikeresnek bizonyult a budapesti raktár-ingatlanpiacon, hiszen 202 000 négyzetméternyi új terület épült és

158 000 m2 raktárterület került bérbeadásra.  A piac nagysága, a tulajdonban és lízingkonstrukcióban épített logisztikai ingatlanok nélkül, mintegy 640 000 m2.  A szegmensen belül főként a logisztikai cégek területbővülése áll.  Az ügyletek több mint 50%-a egyedi igények szerinti építés.

Jelenleg a fejlesztők főleg a budapesti agglomerációban látnak fantáziát, s új belépőkkel is bővült a piac, például a Parkridge megkezdte szigetszentmiklósi ingatlanának fejlesztését. 

Hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz, a vidéki ingatlanfejlesztések zömében termelő beruházáshoz kapcsolódnak, mint például a Bosch Miskolcon, az Electrolux és a Michelin Nyíregyházán.  E fejlesztések zömében tulajdonban vagy lízingfinanszírozásában valósulnak meg.  A termelő beruházások a keleti országrész felé fókuszálnak, tekintve a kedvezőbb helyi feltételeket és olcsóbb, nagyobb arányban rendelkezésre álló munkaerőt.  E tevékenységekhez kapcsolódó logisztikai raktározás relatívan kis arányú, de például a BAT pécsi raktára egy friss példája az ilyen beruházásnak. Az úthálózat, főleg keleti irányú fejlődése és az Unió külső határa segíti, hogy logisztikai vállalkozások elosztó bázisokat telepítsenek e régiókba.  Több ilyen irányú keresés van, főként Nyugat-Európából érkező újabb logisztikusok részéről, akik Magyarországot ugródeszkának tekintik keleti terjeszkedésükben.

2005 első negyedéve kissé lassabb a vártnál, s a Willi Betz 6 800 m2-es területbérletén kívül kevés jelentősebb ügylet zajlott.  A Willi Betz a DTZ segítségével az M1 Business Parkban bővítette területét.

Mind a logisztikusok, mind a fejlesztők között kiélezett a verseny, melynek haszonélvezői a bérlők lehetnek, akik a csökkenő bérleti díjak mellett (4,2-4,7 €/m2/hó) további kedvezményeket kaphatnak a fejlesztőktől.

Magyarország nagy versenyben áll a térségben Szlovákiával, mely sok esetben kedvezőbb elbírálásban részesül. Itt kell kiemelni, hogy a szomszédos országok között Románia a fejlődés kezdeti szakaszában van, de óriási potenciállal bír. Így például a DTZ elemzői szerint legalább 270 000 m2 modern raktárterületre irányuló kereslet van ma a piacon, főként Bukarest és Temesvár térségében.  Mindezzel szemben a 2005-ös tervek alapján 62 000 m2-nyi új terület készülhet el év végéig.

Összegzés

Mára nyilvánvaló, hogy a piacok között jelentős átfedés van, s erősödik a regionális szerep.  Ilyen jellegű beruházásokra példa a Rynart (Biatorbágy), illetve a Renault raktárterülete (Győr).

A logisztikai mérlegelésben kiemelten kezelik a jövőbeni TINA útvonalakhoz közel eső területeket, főként, ha ezek intermodális szállítás alkalmazására is lehetőséget adnak.  E kérdésben viszont eltűnnek az országspecifikus döntések.

A logisztikai ingatlanpiac stabil növekedés előtt áll, hiszen a szegmens nagy ütemű fejlődésen és átalakuláson megy keresztül, melynek része, hogy a szolgáltatók keresik a hatékony és rugalmas ingatlanmegoldásokat.

A régióban egyre több új szereplő jelenik meg, mint például fejlesztői oldalon a Parkridge, de akár magyarországi példával élve az FM Logistics, Nagel, Fiege belépése a piacra.

A fenti jelenségeket végigkíséri a piaci verseny erősödése, mely a bérlőjelölteknek kedvezhet, hiszen a bérleti díjak moderáltan csökkennek és az elérhető kedvezmények köre és mértéke bővül.

A fenti megállapítások általánosságban érvényesek a régió piacaira.  Azonban fennmarad a kérdés: Hol lesznek valós regionális elosztó központok, ahol a fenti faktorok leginkább teljesülnek?

Czifra Balázs

Supply Chain Monitor 2005. május