Archívum: Interdiszciplináris logisztika

Az ellátási láncok határokon való átívelése, hazánk 2004. május elsejei EU-csatlakozása után egyre sokrétűbbé vált, ennek pedig döntő oka, hogy jelentősen egyszerűsödött, de egyúttal növekedett a nemzetközi mobilitás. Ez egyértelműen maga után vonta, hogy a verseny élesedett, a hazai vállalkozások pedig csak akkor tudnak e megváltozott körülmények között helytállni, ha új módszereket vezetnek be, illetve – ami még ennél is fontosabb – a termelési és kereskedelmi ágazatok igyekeznek azokkal a „szakmákkal” kölcsönös érdekeken alapuló, az eddiginél sokkal intenzívebb együttműködést kialakítani, amelyek részben eddig is partnereik voltak. Így jött létre az a gazdaságpolitikai töltésű, „integrált eurologisztikai stratégia”, amely a versenyképesség növelése érdekében, e nemzetközi ellátási láncok (SC-Supply Chain) kialakításakor egy interdiszciplináris logisztikai szemléletet helyez előtérbe.

Ez alapvetően azt jelenti, hogy az említett gazdasági szektorok „logisztikai támogatása” során, ma már nem elegendő, ha csupán a szorosan vett „hagyományos ellátási láncot”, illetve annak alrendszereit, mint a beszerzést vagy az áruelosztást szervezzük meg és kapcsoljuk össze, az input igényeknek megfelelő, versenyképes ellátási lánccá. A vállalkozások döntéshozói közül is egyre többen rájöttek arra, hogy eredményességük érdekében, ebbe az újonnan kialakítandó komplex logisztikai rendszerbe, új szakterületeket, tudományágakat, mint kooperációs partnereket is be kell kapcsolniuk.

Ezeket az együttműködő „segítőinket” integráltam a „hagyományos” ellátási láncba, és a közelmúltban ily módon alakítottam ki egy újszerű „bővített ellátási láncot”. (x). Az ott kiemelt tényezők – mint a marketing, a minőségbiztosítás és társaik –, általában a hazai, európai, sőt interkontinentális piaci igényeket közvetítik felénk, illetve számos döntés-előkészítő tevékenységre, benne a tervezési, kutatásfejlesztési és innovációs lépésekre is felhívják figyelmünket. De fontos szerepet kap ebben  a rendszerben az értékelést átfogóan végző kontrolling, valamint a versenytársak eredményeit, módszereit megfigyelő és elemző benchmarking is. Az informatikáról szinte felesleges külön szólni, hiszen nélküle korszerű rendszer nem is képzelhető el. Úgy tapasztaltuk, hogy az ellátási lánc output oldalán, vagyis a fogyasztó felé optimális eredményt csak akkor tudunk elérni, ha az előbb említettekkel „együttdolgozunk”.

Mindez pedig az Európai Unión belüli gazdasági eredményeinket azért is segíti jelentősen, mivel az így együttgondolkodó közel tíz szakterület egyenkénti optimális javaslatait koordinálva, sőt összegezve, az együttes „kihozatal” optimuma sokkal kedvezőbb, mintha a rendszer elemeinek egyenkénti optimumát csupán matematikailag adtuk volna össze.

Fentiek széles körű üzemi elemezései után, eljutottam arra a felismerésre is, hogy mindez még sikeresebb akkor – sőt a vállalkozások számára további versenyképesség-növelést is hoz –, ha ily módon szinergikus kapcsolatok is  kialakulnak a tárgyalt rendszerelemek között. De mi is tulajdonképpen a „szinergia”? Olyan együttműködés, amelyben több tényező egymást pozitív értelemben „befolyásolja”, sőt létrejön közöttük egy bizonyos mértékű átfedés (szuperpozíció). A tényezők egymásra hatása révén pedig – akárcsak az előbb mondottak során – az összhatás sokkal kedvezőbb, mint az egyenkénti optimumok összege.

    Vizsgáljuk meg, milyen szinergikus kapcsolódásokról is lehet szó? A következőkben (egyelőre) csak azokat a kétoldali (duális) kapcsolatokat mutatom be, amelyek egyik résztvevője mindig a L-logisztika (vagy akár az SC-ellátási lánc).
   

A./ Talán legkézenfekvőbb és legismertebb az M-marketing és az L-logisztika szinergiája.

• A szinergia itt úgy jelenik meg, hogy az L nem tud addig lépni, amíg  az M részére piaci jelzéseket nem ad –ez  legtöbb esetben  az ECR-fogyasztói visszajelzés. A folyamatban most, logisztikai „nyelven” egy  pull(húzó)-hatás érvényesül, vagyis a fogyasztói oldal  hatására indul meg  a termelés, illetőleg a beszerzés mint az ellátási lánc első eleme.

• Másik változat a  push(toló)-hatás,  amikor a termelő, például egy K+F kutatás-fejlesztés eredményeként, vagy I-innovációs  késztetésből  állít elő valamit, és azt ajánlja a fogyasztónak. – Még azt is mondhatjuk, hogy most a  „K+F+I”  van szinergiában  az SC-vel.

B./ Szinergiák az L és a C-kontrolling között. Nem hiszem, hogy ezt bővebben kellene magyarázni, hiszen egy SC-ben alapvető a C-kontrolling adatgyűjtő, ellenőrző, sőt javaslattevő szerepe. Azonban nagyon fontos, hogy a logisztikai folyamatok értékeléséhez minél sokoldalúbb  mérőszámok is   kidolgozásra  kerüljenek.                        
C./ Szinergia partnerek az SC, illetve az L-logisztika és az R-Reengineering (vállalat-átszervezés, esetleg akár outsourcing). – Ez egy bővebb, külön fejezetet is megérdemelne, hiszen ma már – ökonómiai megfontolásokból – az időszakos önellenőrzések következménye akár egy visszaszervezés (insourcing) is lehet.

D./ Szinergia alakulhat ki a széles körű  Q-minőségbiztosítás, valamint követelményei és az SC. között. Ez például egy FMCG vállalatnál egészen sajátos többletigényeket, összefüggéseket hoz létre, amelyek nyilván jelentős változásokat eredményeznek az ellátási láncban.

E./ A K-környezetvédelem   és  az SC szinergiája. Ebben súlyponti szerepet kap az Európai Unió által nyomatékosan hangoztatott hulladékhasznosítás, illetve -gazdálkodás, melyhez többféle EU-pályázat lehetőségét, logisztikai oldalról is számba kell vennünk. Ma már ezen összefüggésekkel a hazai szakemberek, az egyre gyakrabban emlegetett, sőt alkalmazott  inverz logisztikai  folyamatok kapcsán foglalkoznak.

Természetesen a most kiemelt ötféle kapcsolat, nemcsak a bemutatott módon lehet egymással „duális” szinergiai hatásban, hanem akár hármas, négyes „kötésben”, kölcsönhatásban. Utóbbira gyakori példa az egyik, szinte sürgető kooperáció, melyet számos EU-irányelv is felszínre hoz. Ez a  Q-minőség-menedzsment, az M-marketing és az L-logisztika szinergikus összefonódása (1ábra).

Az ábrán vizuálisan érzékelhető a három tényező közötti, eredményre orientált „pozitív összefonódás”. De előzőnél talán még gyakoribb napjainkban, amikor a vállalati átszervezés (R-reengineering) működik együtt a L-logisztikával és az M-marketinggel.

Érdekes és újszerű lehetőséget mutat a 2. ábra, melyben  az  M-mechatronika, a Q-minőségbiztosítás és az L-logisztika kapcsolatrendszere érzékelhető. Ennek gyakorlati területe rendkívül széles, hiszen a mechatronikában a gépészet (hardver), az elektronika és a számítógépes irányítás (szoftver) integrációja valósul meg (pl. szórakoztató elektronikai termékek).

Fentiekkel, mint az „Eurologisztikának” is elnevezett szemlélettel, valamint a sokoldalú bővített ellátási lánccal, illetve gyakorlati alkalmazásával, és az így kialakult interdiszciplináris logisztikával valóban egy gazdasági sikerágazat kezd kialakulni. Ez egyértelműen köszönhető a hazai logisztikai oktatás fokozatos minőségi terjedésének is, és az így kiképzettek vállalkozási szférában való pozitív, értékteremtő tevékenységének. Az elmondottak pedig – véleményem szerint – európai uniós helytállásunkat jelentős mértékben erősítik. 

Dr. Knoll Imre: Logisztika-Gazdaság-Társadalom. Bp. 2003. Kovásznai Kiadó

Supply Chain Monitor 2005. május