Vámszabadterület lehet Záhony körzetében

2014. október 10. Egyéb | Egyéb szektorok

Záhony térségében történő vámszabadterület létrehozását sürgető javaslatot nyújtott be a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amelynek részleteit a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián ismertették 2014. október 10-én.

A Szövetség szerint Magyarországon megfelelő fejlesztéssel Záhony átrakókörzete lenne alkalmas arra, hogy a kelet-nyugati irányban zajló vasúti áruforgalom fogadásának stratégiai pontjává, és Európa keleti tranzitkapujává válhasson. A megfelelő közlekedéslogisztikai fejlesztésekre mindenképp szükség van, mivel a szomszédos országok vasúti fogadótermináljainak rohamos fejlődése miatt félő, hogy a hazai körzet lemarad, és Magyarország kikerülhetővé válik a nemzetközi teherszállítási vasútvonalakon.

Bár a kelet-nyugati irányú áruszállításban továbbra is a tengeren történő fuvarozás dominál, azonban egyre több a külföldi törekvés a vasúti áruszállítás fejlesztésére, részben a rövidebb tranzitidő miatt. Tengeri fuvarozással 42-45 napba telik egyik pontból a másikba jutni, míg vasúton történő szállítással az áru 18-22 nap alatt érheti el célját, a fuvardíjak között pedig nincs jelentősebb különbség. Oroszország és Kína is a nyugat felé tartó vasútvonalainak fejlesztésével igyekszik a hatékonyabb áruforgalom megvalósítására, a Kínát Európával összekötő vasútvonalak kialakításába pedig egyre több szomszédos ország kapcsolódik be, így minket is sürget az idő, hogy lépéseket tegyünk ebben az irányban.

Az MLSZKSZ elemzése szerint Magyarországon megfelelő fejlesztéssel Záhony átrakókörzete lenne alkalmas arra, hogy a kelet-nyugati irányú vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontjává váljon. Jelenleg azonban a térségben használt korszerűtlen átrakó berendezések kapacitása nem képes felvenni a versenyt a szomszédos országok jelentette konkurenciával. A környező országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, a rajtuk átvezető útvonalak forgalma folyamatosan növekszik, így Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül a nemzetközi szállítmányozás vasúti útvonalai a jövőben teljesen kikerülhetik Magyarországot, ez pedig értékes piactól és jelentős bevételektől fosztaná meg hazánkat.

A probléma megoldására az MLSZKSZ a Nemzetgazdasági Minisztérium felé kezdeményezte Záhony térségének vámszabadterületté alakítását. Ennek értelmében, a térségben olyan övezet jön létre, amelyen belül nem kell vámot és nemzeti adókat fizetni a kívülről behozott áruk után, így a körzeten belül zajló gazdasági tevékenységek költségei jelentősen csökkennek, ez pedig külföldi beruházásokat vonz a térségbe. A külföldi és magyar termelő cégek Záhonyba történő betelepedése ösztönözné a térségi áruforgalmat, munkahelyeket teremtene és technológiatranszfert valósítana meg a hazai iparban, emellett nemcsak a térség számára, hanem nemzeti szinten is gazdasági növekedést is biztosítana. A vámszabadterület óriási növekedést idézhet elő a nemzetközi kereskedelmi szolgáltatásokban a pénzügyi és biztosítási területtől a távközlés területéig, valamint az ügyfélkapcsolati központokat illetően. Továbbá Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete is jelentősen javulna, mivel ilyen jellegű létesítményt a szomszédos országok egyikében sem hoztak még létre.

A szövetség szakmai álláspontja szerint a vámszabadterület létrehozása csak az első, elengedhetetlen lépés, amelyet szükségszerűen Záhony térségének infrastrukturális beruházások formájában történő fejlesztésével kellene folytatni egy komplex logisztikai koncepció keretén belül. Amellett, hogy az átrakókörzet méretét a várható funkcióknak megfelelő üzemmérethez kell igazítani, a szolgáltatások színvonalát is szükséges javítani, illetve csökkenteni az infrastruktúra üzemeltetési költségét. Mindezzel párhuzamosan szükség van a vasúti hálózat fejlesztésére. Többek között a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése és az intermodális szállítás versenyképessé tétele is nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez.

MLSZKSZ