Kevés új vállalkozás születik Magyarországon
2013. október 8. Gazdaság | Egyéb szektorok
A globális válság ellenére is látványosan nőtt a vállalkozások száma az elmúlt években a nagy feltörekvő gazdaságokban. Miközben a világ vezető fejlett országaiban (G7) alig több mint 3%-kal nőtt az aktív vállalkozások száma 2007 és 2011 között, a legnagyobb feltörekvőket tömörítő BRICS-csoport több mint 25%-os gyarapodást mutatott e téren – derül ki az RSM International nemzetközi pénzügyi és adótanácsadó hálózat „Business Births and Deaths” című felméréséből, amelyet október 8-án tett közzé. Magyar szempontból nem túl jó hír, hogy az európai mezőnyön belül is sereghajtónak számítunk: 2011-ben csupán 0,3%-kal haladta meg a működő vállalkozások száma a 2007-es értéket.
– A működő vállalkozások számának alakulása egyfajta indikátorként tükrözi az elmúlt évek globális gazdasági tendenciáit, ami a növekedési mutatókból is jól kivehető – mutatott rá a tanulmány kapcsán Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. A vezető feltörekvő gazdaságokat magában foglaló BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) globális súlyának növekedése a válság kitörése óta még dinamikusabbá vált a legfejlettebb nemzetgazdaságokból álló G7 (USA, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada) rovására.
Érdekes ugyanakkor, hogy a válság által leginkább sújtott Európán, sőt még a G7-en belül is komoly eltérések mutatkoznak. Franciaország esetében például 19,1%-kal nőtt az aktív vállalkozások száma a vizsgált időszakban, miközben az egyéb gazdasági indikátorok tekintetében igen rosszul teljesített az EU második legnagyobb tagállama. Az amúgy inkább bürokratikusságáról ismert Franciaország esetében egy 2009-ben elindított, az új kisvállalkozások alapítását megkönnyítő program (Auto Entrepreneur) játszott döntő szerepet a látványos növekedésben.
Ami szűkebb régiónkat illeti, a működő vállalkozások számának növekedése Horvátországban, Lengyelországban, de még a szintén igen alacsony mutatóval rendelkező Ausztriában is meghaladta a magyar értéket.
A vállalkozások keletkezésének és megszűnésének dinamikáját számos tényező befolyásolja. Ilyen például az új vállalkozás beindításának adminisztratív költsége, időigényessége, illetve az ehhez kapcsolódó bürokratikus procedúrák bonyolultsága. Szintén meghatározó tényező startupok esetében a hitelkínálat, illetve a hitelezőre és a hitelfelvevőre vonatkozó szabályozási környezet.
– A belépés megkönnyítése segíthetné az új kkv-k létrejöttét, és az EU ebben nagy szerepet játszhatna. Ugyanígy fontos lenne az exportszabályok egyszerűsítése, főleg azon kkv-k számára, amelyek növekedése már nem képzelhető el külgazdasági kapcsolatok nélkül. Magyarországgal kapcsolatban különösen kedvezőtlen helyzetet mutat, hogy az európai 5,7%-os átlagnál is jóval alacsonyabb, 0,3%-os ütemben nőtt 2007 és 2011 között az aktív vállalkozások száma. Éppen ezért lenne fontos, hogy a vállalkozások megfelelő forrásokhoz juthassanak, és a mindenkori kormányzat részéről pedig a törekvés, hogy ebben segítse őket – emelte ki Kalocsai Zsolt.
A befektetők jogainak védelme ugyanakkor már nemcsak a vállalkozások alapításánál, de zökkenőmentes felszámolásánál is kulcsszerepet játszik. Utóbbi szempontjából fontos még a csőd- és felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályozás milyensége. – Továbbá az is sokat segít a vállalkozási hajlandóságon, ha a cégfelszámolások nyomán nem kell a csőd örökös bélyegét magukon viselni a vállalkozóknak. Ez persze inkább a vállalkozási kultúra, nem annyira a szabályozás kérdése – tette hozzá Kalocsai Zsolt.
Érdekes megállapítása ugyanakkor az RSM nemzetközi hálózat elemzésének, hogy e tényezők fontos szerepe ellenére számos olyan példa akad, amikor kedvezőtlen körülmények dacára is rendkívül dinamikus az új vállalkozások létrejötte, illetve mások piacról történő kiszorulása. Jó példát szolgáltatnak erre a BRICS országai. Miközben az üzleti környezet szabályozási és adminisztratív szempontból legtöbbjüknél nem túl kedvező, kiemelkedő dinamikát mutatnak az új vállalkozások keletkezése terén. Ugyanígy érdekes példa e szempontból Németország esete, amely kiemelkedő versenyképessége és jó növekedési mutatója ellenére nagyon hátul szerepel az új vállalkozások létrejöttét mutató ranglistán, mivel esetében csak 2,4%-kal bővült az aktív cégek száma 2007 és 2011 között.
– Az új vállalkozások keletkezésének dinamikáját meghatározó komplex összefüggések dacára az elemzés eredményei azt sugallják, hogy a gazdasági dinamika és a vállalkozásállomány megújulásának az intenzitása között sok esetben erős az összefüggés. Különösen igaz ez a működésük első 2-5 évét túlélő startup vállalkozások számának alakulására, mivel ezek a cégek alapozhatják meg a fenntartható gazdasági növekedést – összegezte az elemzés tanulságait Kalocsai Zsolt.