Információs és kommunikációs technológiák a regionális gazdaságfejlesztés szolgálatában

A 8 európai országból érkező szakemberek a saját régiójukban szerzett politikaalkotási tapasztalataikat osztották meg egymással az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) összefüggésbe hozható, az innovációk szektorokon átívelő hasznosíthatóságának kapcsán. Mindezek mellett megismerhették a közép-magyarországi régióban született legújabb innovációs eredményeket, és véglegesítették az európai regionális gazdaságfejlesztés gerincét adó intelligens szakosodást támogató stratégiaalkotási ajánlásaikat.

BORDWIIS+, azaz regionális gazdaságfejlesztés az információs és kommunikációs technológiákkal szorosan összekapcsolódó innovációs stratégiák segítségével

Az elmúlt évtizedben az információs és kommunikációs technológiák (IKT) korábban soha nem látott fejlődésének lehettünk szemtanúi, amely az Európai Unió valamennyi tagállamában a gazdasági fejlődés motorjává vált. Ma már keresve sem található olyan iparág vagy szektor, amelyben ne jelennének meg az IKT-eszközök, szoftverek, az 1990-es évekhez viszonyítva 25%-kal növekedett ezek hozzájárulása az EU-tagállamok GDP-jéhez.

Az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésének köszönhetően szektorokon átívelő technológiai újítások valósulnak meg a gazdaság szinte valamennyi területén (e-egészségügy, e-kormányzat, e-oktatás). Az elmúlt 3 év az Európai Unió regionális politikájában alapvető változásokat hozott. A korábbi fejlesztések alapját a régiók saját erősségeire, komparatív előnyeire való specializáció adta. Az elmúlt években kialakuló és folyamatosan formálódó „intelligens szakosodás” elmélete azonban az erősségek mellett az úgynevezett niche-eket, azaz a piaci résterületeket is kutatja, és ezekre alapozza az egyes európai régiók fejlesztését. A BORDWIIS+ nemzetközi projekt magyarországi projektpartnere az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., amely a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményeként aktív szerepet játszik a hazai ágazati stratégiafejlesztési és alkotási folyamatokban.

Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kormány a közelmúltban fogadta el a Középtávú Logisztikai Stratégiát, amelynek elkészítésében az IFKA központi szerepet vállalt a kapcsolódó érintettek és középtávú fejlesztési irányok összefogásán keresztül. – Ahogy a logisztika, úgy az információs és kommunikációs technológiák is – horizontális jellegükből adódóan – a gazdasági fejlődés alapját képezik. Így a BORDWIIS+ projekt eredményei meghatározó szerepet játszanak az IFKA tevékenységében, támogatva az egyes magyarországi régiók útkeresését és specializációját – fogalmazott.

Hazai innovációk

A budapesti, 3 napos eseménysor keretein belül elsőként a közép-magyarországi régióban született – főként az információs és kommunikációs technológiákon alapuló – innovációk mutatkoztak be, amelyekre joggal lehetünk büszkék, és amelyek a következő években komoly nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. A DEMOLA Csarnokban Dékányi Donát, a BME VIK Hallgatói Információs Központ vezetője köszöntötte a vendégeket. Itt több start-up vállalkozás is bemutatkozott, köztük a HANDSinSCAN elnevezésű kezdeményezés is. Dr. Haidegger Tamás, a vállalkozás egyik alapítója elmondta, hogy az egyedülálló, kézfertőtlenítést ellenőrző technológiát kidolgozó vállalkozás számos nemzetközi innovációs díj nyertese (köztük a svájci ICPIC Innovation Academy, az Innovact European Campus Award és az ACESAcademic Enterprise Award fiatal vállalkozói kategóriájának díja). Ezután a hazánkba érkező szakemberek Dr. Hanák Péter igazgató előadásában az eVITA Nemzeti Technológiai Platform történetét és eredményeit is megismerhették.

A program következő pontjaként hazánk legnagyobb informatikai kutatóintézete, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) mutatkozott be. Az intézet kutatási tématerületeit Dr. Inzelt Péter igazgató ismertette. A nemzetközi csoportot Dr. Haidegger Géza, tudományos főmunkatárs kalauzolta. A Smart Robotika, a gyártásautomatizálás és termelésmenedzsment témák mellett az informatikai kutatócsoportok is bemutatkoztak. Kiemelten szerepelt a SMART-FRAME projekt a feltörekvő high-tech technológiákkal, valamint a CAPINFOOD projekt, amely az élelmiszerláncon belüli innovációs folyamatok elterjesztésével foglalkozik.

Az eseménysor második napján a csoport tagjai a GE Hungary KFt. innovációit is megismerhették. A francia, spanyol, olasz, német, észt, román, svéd és magyar szakemberekből álló csoport a GE Hungary Kft. Budapesten található európai Világítástechnikai Bemutató Központjában egy interaktív séta keretében ismerhették meg a világítás legfontosabb felhasználási területeit, a kiskereskedelemtől, a hűtőpulti világítástól az irodai fényforrásokon át a köztéri, közvilágítási megoldásokig.

Az „E+grid” névre keresztelt közvilágítási rendszer integrálja a legkorszerűbb, LED fényforrásokon alapuló útvilágítást a napenergia-hasznosítással. A világviszonylatban is csúcsszínvonalat képviselő rendszer képes érzékelni az időjárási és forgalmi viszonyokat is, és éves átlagban nézve több energiát termel, mint amennyi a saját működéséhez szükséges. A GE Healthcare telephelyén Gyarmati János, a GE Healthcare Divízójának közép-európai regionális marketingvezetője mutatta be a GE tevékenységét és technológiai fejlesztéseit. A nemzetközi delegáció szívritmuszavarok feltérképezésére szolgáló, egyedülálló technológiai innovációval, az „Innova EP Vision 2.0” szoftverrel is megismerkedett, amely a GE Healthcare és a Szegedi Tudományegyetem Kardiológiai Központjának közös kezdeményezése.