Digitális hódítás várható az iparban

– Miután néhány éven belül minden iparágban kiemelkedő fontosságúak lesznek a digitális technológiák elsősorban a járműgyártás, a honvédelmi ipar, az infokommunikáció, a zöldtechnológia, az egészségipar, az élelmiszeripar és a speciális gépgyártás terén kell erősítenie Magyarországnak – mondta Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.

Szerinte a virtuális és a fizikai világ összefonódása, a minden területet átfogó digitalizáció jelenti a negyedik ipari forradalmat. Az elmúlt 10 évben felhalmozott információ mennyisége meghaladja az emberiség korábbi, több mint 10 000 évének mennyiségét, s ez sokkal nagyobb sebességre kényszeríti a világot.

A digitalizáció révén nő a termelékenység, csökken az állásidő, gyorsabb lesz a piacra kerülés, csökken a karbantartási idő, ami azt üzeni a magyar vállalatoknak, hogy lemaradnak, ha nem alkalmazkodnak ezekhez a kihívásokhoz. A felzárkózást szolgálja a nemzeti technológiai platform is, az ebben résztvevő cégek, egyetemek, kutatóközpontok a gazdaságot és a kormányzatot segítik a gyártás digitalizálásának erősítésében. Digitális innovációs központok épülnek a világban, s ezen a térképen Magyarország is rajta van, például a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése révén.

Arról is szó esett, hogy a magyar GDP 52%-át előállító kisvállalkozások vannak a legalacsonyabb szinten a digitális technológiák alkalmazásában, egy 150 hazai nagyvállalatot érintő felmérés szerint ugyanakkor ezen cégeknek is csak a 14%-a alkalmaz jelenleg intelligens megoldásokat.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arról értekezett, hogy az iparban, a gazdaságban tapasztalható változások komoly kihívást jelentenek a magyar munkaerőpiacnak, illetve a szakképzésnek. Jelenleg például 60 000 üres álláshely van a legalább 5 főt alkalmazó vállalkozásoknál, ugyanakkor a potenciális munkaerő-tartalék jelentős mértékben csökkent, a közfoglalkoztatottakkal együtt 576 000, nélkülük 370 000 embert jelent. Nemcsak a munkaerő-kínálat csökkent, de ezen belül is azok kerültek többségbe, akiknek alacsony a képzettsége vagy a motiváltsága. A szakképzés átalakításában is nagy szerepet kap a digitális alaptudás megszerzése, a kompetenciák, készségek fejlesztése, illetve kiemelt szerepe van az egész életen át való tanulásnak is. A digitalizáció térnyerése Magyarországon több mint félszáz szakmát és mintegy félmillió embert érinthet rövid időn belül. Olyan munkakörök szűnhetnek meg, mint a hitelügyintéző, a recepciós, a jogi asszisztens. (MTI)