Az európai gazdaságban a vártnál gyorsabb fellendülés várható

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a nyári időközi gazdasági előrejelzés szerint az Európai Unió és az euróövezet gazdasága az idén 4,8%-kal, 2022-ben pedig 4,5%-kal fog bővülni. A tavasszal közzétett előző előrejelzéshez viszonyítva az idei évre az unióban 0,6%-kal, az euróövezetben 0,5%-kal nagyobb növekedést várnak, míg 2022-re mindkét területen kis mértékben, 0,1%-kal javították a prognózist. Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2021 utolsó negyedévében mind az EU-ban, mind az euróövezetben visszatér a válság előtti szintre. Az euróövezet esetében ez egy negyedévvel előbb következik be a tavaszi előrejelzésben vártnál. A növekedés várhatóan erősödni fog, mivel az év első negyedévében a gazdasági tevékenység meghaladta a várakozásokat, illetve azért, mert a koronavírus megfékezését célzó stratégia és a védőoltások beadása terén elért előrelépés az új fertőzések és kórházi kezelések számának csökkenéséhez vezetett. A növekedés fő mozgatórugói nagy valószínűséggel a magánfogyasztás és a beruházások lesznek, amit a gazdasági tevékenységgel párhuzamosan várhatóan átalakuló foglalkoztatás is segít majd. Az EU fő kereskedelmi partnereinek erőteljes növekedése jótékony hatással lesz az uniós áruexportra, míg a szolgáltatásexportot továbbra is visszavetik majd a nemzetközi turizmust gátló még meglévő korlátozások. Paolo Gentiloni szerint a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap előreláthatólag jelentős mértékben hozzájárul majd a növekedéshez. Az uniós pénzügyi eszköz által generált teljes vagyon az előrejelzés távlatában az EU 2019-es reál-GDP-jének 1,2%-a körül valószínűsíthető. Az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzés az uniós bizottság szintén felfelé módosította. Az emelkedő energia- és nyersanyagárak, egyes alkotórészek és nyersanyagok hiánya, valamint az erőteljes belföldi és külföldi kereslet várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol a fogyasztói árakra még ebben az évben. 2022-ben ez a nyomás valószínűleg fokozatosan mérséklődni fog, amint a termelés útjában álló akadályok elhárulnak, és a kereslet és a kínálat közelít egymáshoz. Az előrejelzések szerint az infláció az idén átlagosan 2,2%, 2022-ben pedig 1,6% lesz az unión belül. Az euróövezetben 2021-ben 1,9%-os, 2022-ben pedig 1,4%-os infláció valószínűsíthető. Az infláció az előre jelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és az árnyomást nagyobb mértékben hárítják át a fogyasztói árakba. A nyári gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó bekezdésében azt közölte: a magyar gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendülése a második negyedévben valamelyest megtorpant, részben az ellátási lánc autóipart érintő tartós zavarai miatt. A prognózis szerint a fellendülés az év második felében tovább folytatódik, amit az üzleti és fogyasztói bizalom közelmúltbeli javulása eredményez. Az uniós bizottság szerint a magyar GDP az idén 6,3%-kal, 2022-ben 5%-kal nő, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a brüsszeli testület májusi értékelésében közölt adatoknál. Azt is közölték, hogy a magasabb üzemanyagárak és a közelmúltbeli jövedékiadó emelések hatására a HICP-infláció 2021 májusában 5,3% volt. A bizottsági előrejelzés az év végéig 4,4%-os, jövőre pedig 3,3%-os inflációt prognosztizál, előbbi 0,4 százalékponttal, utóbbi 0,1 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi, májusban közzétett tavaszi előrejelzésben szereplő adat. A jelentés szerint az első negyedévében a szezonálisan kiigazított foglalkoztatás 1,1%-kal maradt a járvány előtti szint alatt. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikák egyelőre nem utalnak az aggregált munkaerő-kereslet erőteljes élénkülésére. A havi adatok szintén enyhe lassulást jeleznek a magánszektorbeli bérnövekedéssel kapcsolatban az idei év első negyedévében.

(MTI)