A cégek késve fizetnek a járvány miatt
2020. november 30. Gazdaság | Egyéb szektorok
Rekordmértékben, 23%-ról 46%-ra nőtt a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya a COVID-19 előtti időszakhoz képest Magyarországon. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében. Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévőségeiket. A magyar válaszadók 57%-a szerint az árbevétel visszaesett az idén, 50%-uknál pedig a pénzforgalmat érte negatív hatás. (Ez a régióban 59 és 51%.) A legtöbb magyarországi cég szerint jövőre javul a belföldi és a globális gazdasági helyzet – áll a hitelbiztosító november 30-án kiadott közleményében.
Az Atradius elemzői szerint a világjárvány akkor érte el Magyarországot, amikor az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett. – Ugyanakkor a tavalyi erős lakossági fogyasztás és export lökhárítóként védte a piacot. Részben ez magyarázza, hogy nálunk látszólag kisebb a válság, mint a régió több országában. Ezt jelzi például, hogy a nehézségek ellenére itthon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenő nyereségességről számoltak be. Ez Magyarországon 39%, Kelet-Európában 49%. Itt valószínűleg az értékesítés volumene ellensúlyozta a költségeket – mondta Vanek Balázs országigazgató.
A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok 35%-a arról számolt be, hogy a járvány miatt késve fizetett a beszállítóinak. A megkérdezettek ugyanakkor kevésbé voltak hajlandóak halasztott fizetési lehetőséget adni a vevőiknek. A koronavírus következtében a tavalyi 68%-ról 51%-ra csökkent a halasztott fizetésű B2B értékesítések aránya Magyarországon. A halasztott fizetést leggyakrabban a KKV-szektorban alkalmazták, mert a szállítók ösztönözni kívánták az értékesítést, és versenyképesek akartak maradni a belföldi piacon. A válaszadók 11%-a kevesebb halasztott fizetési lehetőséget adott a vevőinek az idén, mint tavaly. Itt jellemzően a számlák késői kifizetésével magyarázták a döntést.
A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidőket alkalmaznak. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége (63%) arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére. 19% 60 napot, 10% 61-90 napot, míg a maradék 8% 90 napnál is hosszabb határidőt szab az ügyfeleinek. – Ez azt jelenti, hogy a járvány alatt alkalmazott átlagos fizetési határidő 40 nap, szemben a tavalyi 31 nappal. Ráadásul a válaszadók 53% 15 nappal meghosszabbította a fizetési határidőket, hogy rövidtávú finanszírozási segítséget adjon a vevőinek – mondta az országigazgató.
A felmérés szerint az idei évre az is jellemző volt, hogy több cég kért hitelminősítéshez szükséges adatokat az ügyfeleitől. A magyar válaszadók 73%-a fizetési garanciákat vár a vevőitől. Ezen belül 68% önbiztosítást, 62% kereskedelmi hitelbiztosítást, 40% pedig készpénzes fizetést kért az ügyfelektől.
Az ágazati adatok szerint az idén a magyar vegyipar vezeti a késve fizetések listáját, ez a B2B számlák összértékének 59%-át érinti, ami jelentős emelkedés a tavalyi 29%-hoz képest. A fémiparban ez az adat 45% és 24%, az elektronikai iparban 42% és 24%, míg az élelmiszeriparban 42% és 20%. Az építőiparban 40%-ra nőtt a késve fizetett számlák összértéke, szemben a tavalyi 17%-kal. A késések 10 és 34 nap között szóródnak.
Az Atradius országigazgatója szerint jövőre a kintlévő számlák behajtása lesz a legnagyobb kihívás a magyar vállalatok számára a nyereségesség szempontjából. – Magyarországon 46% osztja ezt az aggodalmat, ami több, mint bármely más kelet-európai országban, a régiós átlag 36%. Érdekesség, hogy ugyanakkor a magyar cégek aggódnak a legkevésbé a kereslet esetleges csökkenése miatt. Ez hazánkban 30%, a régióban 37% – mondta Vanek Balázs.
A magyar vállalatok optimistábbak a régiós cégeknél a költségek megfékezésével kapcsolatban is, nálunk 30% tartja ezt problémának 2021-re, míg a régióban 37%. Több válaszadó számít a belföldi gazdasági helyzet javulására (58%), mint a romlására (23%). Ugyanez érvényes a világgazdasági kilátásokra, ebben 40% javulást, 28% romlást vár. A nemzetközi kereskedelemben 53% számít javulásra, 24% szerint romlás várható.
(SCM)