Az idei 7% körüli visszaesést jövőre csak viszonylag lassú korrekció követi

2020. szeptember 30. Gazdaság | Egyéb szektorok

A járvány újabb hulláma miatt a GKI Gazdaságkutató 2020-ban 7%-os gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, és megjegyzik, hogy nagy a bizonytalanság, ennél jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.

A GKI idei harmadik, szeptember 30-án megjelent előrejelzésében azt írta, a 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. Az intézet az első félévi 6,1%-os visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6%-os GDP-zuhanás) után a második fél évben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben, amikor a járvány hatása kisebb volt, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke. A GKI jövőre nagy bizonytalanság mellett továbbra is 4,5%-os bővülést vár, és azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz. Ez a prognózis 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5%-os előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6%-os prognózisánál. Az EU és az OECD szerint a legtöbb országban a GDP jó esetben 2022-ben érheti el a 2019. évi színvonalat.

Az elemzés szerint a járvány miatt idén a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10%-kal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Emiatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI előrejelzése szerint a 2020-21-ben a beruházásokon belül az EU-támogatás aránya átlagosan 11-12% lesz. Az EU források dinamizáló hatása 2020 után átmenetileg megszűnik. Az egyes ágazatok közül idén várhatóan csak a telekom és a pénzügyi szektor lesz GDP-termelésének (szerény, 2% körüli) bővítésére, a többi ágazat jellemzően 5-10%-kal szűkül. Az átlagosnál erőteljesebb, 10% körüli lesz az ipar és az építőipar visszaesése, kereskedelmi ágazatokon belül maga a kereskedelem még bővülhet is, vendéglátás-turizmus azonban súlyos válságot él át, miként a külön ágazatban szereplő szórakoztatóipar is.

A GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5%-os, az év végén 3% körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5%-os, az év végén 5,5% körüli munkanélküliségre számít a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. Jövőre a foglalkoztatás éves átlagban 1%-os emelkedése és a munkanélküliség ideihez hasonló, 4,5% körüli alakulása várható, de immár éven belüli folyamatos javulás mellett. Mindemellett tovább fokozódhatnak a foglalkoztatás strukturális feszültségei. Ebben az oktatás romló színvonalának is szerepe van. A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat zsugorodását vetítik előre. A GKI reálisnak tartja a tárca 7-9%-os prognózisát a GDP-arányos államháztartási hiányra. Mivel a GKI által várt 7%-os visszaesés mélyebb a Pénzügyminisztérium mínusz 5,1%-os prognózisánál, a 9% környéki deficitnek van nagyobb esélye. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4%-ról 78% körülire emelkedhet, megközelítve a 10 évvel ezelőtti szintet.

Az év eleji 4,7%-ról májusig érezhetően csökkent a magyar infláció, de 2020 augusztusában már ismét 3,9%-ra emelkedett, amivel elérte az MNB célsávjának a tetejét. A magyar áremelkedés a legmagasabb az EU-ban, az EU augusztusi átlaga 0,4% volt. A GKI szerint 2020-21-ben szükséges lehet további, legalább a nem konvencionális eszközökön keresztül a monetáris kondíciók további szigorítása. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, mivel az MNB nem látszik változtatni laza monetáris politikáján, 2020-ban 350 forint (az év végén 360) körüli éves átlagos árfolyam várható. Jövőre 365 forint körüli lehet az éves átlagos euró-árfolyam a GKI szerint. Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 3 milliárd euróra emelkedhet, és hasonló összegű EU-transzfer beáramlásával számolva a finanszírozási képesség 0 körüli, inkább kissé magasabb lehet. Jövőre a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, 2 milliárd euró deficitet és az ideihez hasonló EU-transzfert feltételezve, a finanszírozási képesség 1 milliárd euró körüli aktívumot mutathat. Az év során, már csak a GDP csökkenése miatt is, az adósságráta emelkedik, ami 2021-ben stabilizálódhat.

(MTI)