Nőtt a magyar GDP

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a feltörekvő európai gazdaságokról összeállított, július 9-én bemutatott átfogó negyedéves előrejelzésében közölte: a térségre kidolgozott növekedési előrejelző modellje (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság az idei év egészében 4,3%-os ütemben növekszik. A ház elemzői szerint ugyanez az előrejelzési modell utal az 5% feletti éves növekedésre a második negyedévben.

A cég szerint e növekedési lendület széles bázisú: a kiskereskedelem, az ipari termelés és az építőipar teljesítménye egyaránt gyorsan növekszik. A Capital Economics londoni elemzői azonban a kulcsfontosságú euróövezeti kereskedelmi partnergazdaságok folyamatos gyengesége miatt jövőre már csak 2%-os növekedést várnak a magyar gazdaságban. 

Elismerik, hogy ez a prognózis elmarad a szélesebb konszenzustól. Hangsúlyozzák azonban azt a véleményüket is, hogy a magyar költségvetési és monetáris politika 2020-2021-ben várhatóan már kevésbé lesz ösztönző jellegű.

A ház várakozása szerint a magyarországi maginfláció 2020 egészében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2-4%-os tűrési sávja felett lesz, és ez a monetáris döntéshozók számára kevés választási lehetőséget hagy, annak ellenére is, hogy az MNB jelenleg vonakodik az „ultraenyhe” monetáris kondíciók feszesebbé vonásától.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a belátható előrejelzési távlatban nem várható sem lényegi monetáris szigorítás az MNB részéről, sem a magyar gazdaság ennyire meredek ütemű lassulása.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői nemrégiben Budapesten jártak, és erről szóló, Londonban beszámolójukban ismertették: tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben.

A cég szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90%-os MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, „hacsak nem még ennél is később”.

A ház az európai felzárkózó térségről összeállított, Londonban minap bemutatott év közepi helyzetértékelésében az addigi előrejelzésében szereplő 3,3%-ról 3,9%-ra emelte a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2%-os növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.

A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nemrég szintén tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, és erről összeállított beszámolójukban kiemelték: jóllehet a magyar gazdaságban erős az inflációs nyomás, ennek ellenére az MNB a következő hat hónapban is „találhat magának indokokat a tétlenségre”.

A ház szerint a magyar jegybank támaszkodhat például arra, hogy az újonnan meghirdetett lakossági állampapír-értékesítési program, valamint a beruházások terén feszesebbé váló költségvetési irányvonal önmagában valamelyes szigorítási hatással jár a magyar gazdaságban érvényesülő keresleti nyomás enyhítése révén, a romló külső környezet pedig az importált inflációt csökkenti.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank  (EBRD) átfogó idei első félévi előrejelzésében közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,7%-os, 2020-ban 2,9%-os növekedéssel számol.

Az EBRD 0,4 százalékponttal javította a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben összeállított térségi előrejelzéséhez képest, az a prognózis ugyanis 3,3%-os magyarországi növekedést valószínűsített 2019-re.

A bank szerint a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete várhatóan gyengül, ugyanakkor ezt a magyar gazdaságban részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.

(MTI)