Minden légiáru-szállítási szektorban fejlődésre van szükség Budapesten

Kossuth József, a Budapest Airport légiáru-szállítási menedzsere a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, bármilyen területet lehet fejleszteni az iparágon belül, így a szereplőkkel való koordinációt, a közös munka minőségét is, egyetlen területre nincs hatásuk, a jogi környezet kialakítására.

Minden fejlesztés alapja az infrastruktúra állapota, ezért ezt kell elsősorban fejleszteni, ezért is döntött úgy a Budapest Airport, hogy 15 milliárd forintból megépíti a Cargo City árukicserélő központot, amelyet idén év végén adnak át.

A felszólalók közül többen is rámutattak a humán-erőforrás hiányára és az abból fakadó nehézségekre. Triffán László, a Celebi vezető áruszállítási menedzsere kifejtette, hogy eszközparkjuk nagyon sokrétű, és karbantartása rendkívül nehézkes, mert kevés a megfelelő szakember. Kiemelte még a mostani árukezelési központ korlátozott kapacitásait, de ezt remélhetően az év végén átadandó Cargo City központ megoldja.

Szintén a munkaerő hiányára hívta fel a figyelmet Teleki József, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatóságának vezetője. Mint mondta, tavaly mintegy 350 000 külföldről érkezett árut vámkezeltek 400 milliárd forint értékben, a forgalom pedig nagyobb mértékben nő, mint a gazdaság, főleg az e-kereskedelem fellendülése miatt. Mivel 2021-től megszűnik a 22 euró alatti áruk áfamentessége, a NAV vámosainak a becslések szerint évi több millió vámkezelést kell majd végrehajtaniuk. A NAV informatikai rendszerei ebben a terhelésben is képesek lesznek a mai 20-22 perc alatt elvégezni a vámkezelést, de több munkaerőre lenne szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, 2021-től leginkább azon múlik majd a sikeres és időbeni vámkezelés, hogy az áruról mennyi információt kapnak a szállítótól, vagy a címzettől.

(MTI)