EKÁER: meghosszabbították a próbaüzemet március 1-ig
2015. január 23. Logisztika | Egyéb szektorok
Március elsejéig meghosszabbította a kormány az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) próbaüzemét a piaci szereplők javaslataira figyelemmel – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel január 22-én.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai, pénzügyőrei az év első két hónapjában is ellenőriznek, de február 28-ig csak tájékoztatnak. Az adóhatóság munkatársai a mulasztókat figyelmeztetik, de március 1-ig nem szabhatnak ki mulasztási bírságot, a vállalkozások pedig a próbaüzem végéig mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól - közölte az NGM.
Közölték azt is, hogy a piaci szereplőktől beérkező észrevételek és javaslatok, valamint a próbaüzem első 2 hónapjának tapasztalatai alapján a tárca megvizsgálja a jogszabály módosításának lehetőségét és szükségességét. Azoknál a kérdéseknél, panaszoknál, amelyek orvoslása csak jogszabály-módosítással lehetséges, a gazdasági tárca javasolni fogja az Országgyűlésnek a törvény módosítását.
Az EKÁER-t 2015. január elsején vezették be Magyarországon, ettől az időponttól kizárólag EKÁER-szám birtokában lehet bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítást végezni. Ha egy vállalkozás útdíjköteles gépjárművel – 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsival – az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra behoz, vagy Magyarországról valamely EU-tagállamba kivisz terméket, vagy belföldön nem végfelhasználó számára első adóköteles termékértékesítést végez, köteles erről a NAV-nál az EKÁER elektronikus felületén bejelentést tenni. A bejelentő EKÁER-számot kap, amely a szállítandó termékhez kapcsolódik, és 15 napig érvényes.
A minisztérium korábbi tájékoztatásaiban a rendszer bevezetését azzal indokolta, hogy annak célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.
A logisztikai szolgáltatók január 21-én kiadott közleményükben további türelmi időt kértek a rendszerrel kapcsolatban: a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZSZ) szerint az EKÁER egyebek mellett a nem egyértelmű jogszabályi megfogalmazásai miatt még nem alkalmas az éles üzemre, ezért a szakma javaslatot nyújtott be a tárcának a rendszer módosítására. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) az EKÁER-rendelet visszavonását nevezte az egyetlen megnyugtató megoldásnak, mert álláspontjuk szerint a jogszabály számos ponton betarthatatlan.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZSZ) összegezte az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) 2015. január 1-jei bevezetését követő időszak gyakorlati tapasztalatait, és a problémák megoldására ismételten javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a rendszer módosítására, melyet a szakmai szervezetek január 21-én, sajtóközleményben tettek közzé.
A logisztikai szakma véleménye szerint az EKÁER jelenlegi állapotában még nem alkalmas az éles üzemre, mivel nem egyértelműek a jogszabályi megfogalmazások, sok a tisztázatlan szakmai kérdés és a működési bizonytalanság. Megfelelő tesztidőszak nélkül nem látható, hogy az EKÁER hogyan fogja teljesíteni a kitűzött kormányzati célokat. Ezért a logisztikai szakma indokoltnak tartja a türelmi időszak meghosszabbítását további két hónappal, és arra kérik a kormányzatot, hogy a tesztidőszak tapasztalataira építve a szakmával együttműködésben egy olyan komplex rendszert hozzon létre, amely nem okoz jelentős többletadminisztrációt, több adóbevételt generál és növeli az ország versenyképességét.
– A logisztikai szakma továbbra is jó iránynak tartja, hogy a kormányzat elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert működtessen az áfa- és adócsalások csökkentésére, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése, a gazdaság fehérítése. Ám amennyiben a kormányzat a jelenlegi formájában működteti tovább az EKÁER-t, úgy a rendszer igen jelentős gazdasági és társadalmi feszültségeket fog generálni: a nemzetközi forgalom elkerülheti az országot, cégek zárhatnak be, munkahelyek szűnhetnek meg és leállhatnak a fejlesztések. Ez Magyarország nemzetközi megítélésének nagymértékű romlásához vezethet befektetési szempontból – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
Az MLSZKSZ és az MSZSZ egy komplex rendszer létrehozását javasolja: az EKÁER szakmai alapját az elektronikus számlázás, az elektronikus fuvarlevél, az elektronikus szállítólevél kell, hogy képezze. Megvalósulásával az e-útdíj-ellenőrzéssel, a teherjárművek menet közbeni mérlegelésével együtt, a teljes számlázási, nyomonkövetési rendszer zárttá válna, így megfelelő ellenőrzési rendszerrel megtámogatva megszűnnének a kiskapuk, és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét, továbbá az érintett cégeket (logisztikai, termelő, kereskedő) sem terhelné a többletadminisztráció. A komplex rendszer biztosítja a több 100 milliárdos forintos nagyságrendű adóbevételt, kevesebb adminisztrációval. Hasonló rendszerek Nyugat-Európában már működnek, célszerű lenne azokat tanulmányozni. Így nem lenne szükséges egy teljesen ismeretlen és a külföldi cégek számára érthetetlen rendszer bevezetésével komoly feszültséget gerjeszteni a gazdasági szereplők és a kormányzat között.