A fenntartható vállalati működés nem csupán lehetőség, hanem üzleti cél!

2013. november 18. Egyéb | Egyéb szektorok

A hazai üzleti szektor leginkább a környezetvédelemre fókuszál a fenntarthatóság 7 kiemelt aspektusa közül, miközben a legkisebb figyelem az átláthatóság biztosítására esik – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből, amelyet november 15-én tettek közzé.

A hazai vállalatok 62%-a kiemelten foglalkozik a környezeti felelősségvállalással a 7 fenntarthatósági fókuszterület közül, miközben a teljes körű átláthatóság csak 26%-uk esetében kap elegendő figyelmet a napi működés során – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felméréséből. A több mint 40, zömében nagyvállalatot tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy az 1 éve bemutatott vezetőknek készült Ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az abban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. A felmérést bemutató szakmai rendezvényen további 38 vállalat és üzleti szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek így már 80 aláírója van.

– A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy vezetői elkötelezettség nélkül nincs előrelépés a gazdaságilag, társadalmilag és környezeti szempontból valóban fenntartható vállalati működés irányába. Ha viszont ez megvan, a cégek még a nehezebb külső körülmények közepette is az üzleti eredményekben is megmutatkozó teljesítményekre képesek – foglalata össze a 34 szervezet részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke. A felmérés rámutat, hogy a pozitív globális trendeknek csupán a töredéke épül be a hazai vállalatok napi működésébe, s ennek legfőbb okai között megtalálható többek között a kiszámíthatatlan hazai gazdasági és szabályozási környezet, a csökkenő források vagy a tulajdonosok növekvő profitelvárásai.

A felmérés eredményei szerint a hazai üzleti szektor legnagyobb számban (62%) a környezeti felelősségvállalásra fordít figyelmet. A cégek 44%-a allokál dedikált erőforrásokat a téma stratégiai szintre emelésére és a felelős vállalatirányítási rendszer kiépítésére. Ezt az egyetemes alapértékek tiszteletben tartása követi 41%-kal, majd az etikus működés következik, amelyre a hazai cégek csupán 37%-a helyez elegendő hangsúlyt. A legkevesebb figyelmet a partnerségek kialakítása és az átlátható működés kap jelenleg: előbbivel a hazai vállalatok 31, utóbbira csupán 26%-a fordít figyelmet a felmérésben részt vevő vállalatok szerint.

Egyre több vállalat ismeri fel ugyanakkor, hogy a fenntartható működés versenytényezővé formálható. – A válság komoly kihívásokat jelentett, aminek következtében a stratégiai prioritások is átrendeződtek. Ugyanakkor ez sok esetben éppen a tudatosodás irányába hat: a vállalatok jobban gazdálkodnak az erőforrásaikkal, felértékelődik az etikus és átlátható működés és az innovatív megoldások keresése. Ez pedig sok esetben kézzelfogható versenyelőnyt biztosít számukra – emelte ki Salgó István.

A rendezvényen sor került a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának bemutatására is, mely az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) Future Leaders Programja Magyarországon. A program célja, hogy azon tehetséges szakemberekkel, akikből a jövő vállalatvezetői válhatnak, megismertesse a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét, és segítse őket abban, hogy vezetőként ezen elveket sikerrel integrálhassák a saját és vállalatuk döntéshozatali folyamataiba. A program során a résztvevők elismert szakértőktől és sikeres gyakorló vállalatvezetőktől sajátíthatják el az etikus és átlátható működést és a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti célrendszereinek beemelését és sikeres megvalósítását a vállalati stratégiában.

Az eseményen megrendezett panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az általuk új gazdasági és társadalmi „világrendként” azonosított rendszerben már nem működnek az elmúlt évtizedben sikert hozó, külföldről ellesett megoldások. A jövő magyar vállalatvezetői csak akkor lehetnek sikeresek, ha saját maguk képesek új rendszereket és paradigmákat alkotni. Ennek viszont alapfeltétele, hogy a jelenleg gyorsan és kiszámíthatatlanul változó környezetben hosszú távú célokat és pozíciókat határozzanak meg a vállalat számára, és, ha nem is lineáris úton, de a napi kihívásoknak megfelelve és a krízishelyzeteket kezelve eljuttassák ehhez a cégüket. A beszélgetés felsővezető résztvevői szerint ehhez a szaktudáson kívül elsősorban saját magukba és a vállalatba vetett hit, a munkatársakkal szembeni alázat és adaptív személyiség szükségeltetik.