Archívum: Távol-keleti áruáramlatok

2018. július 2. | Egyéb | Egyéb szektorok

A Mahart Container Center a Kínával bonyolított magyarországi áruforgalom kiszolgálásában meghatározó szerepet játszik.

– A Kínából érkező áruforgalom jelentős volument képvisel, amely az összes magyarországi terminálon megjelenik. Ez az idei évben a hazai konténerforgalmi piacon nagy fellendülést eredményezett. Emellett az intra-európai – azaz a tartálykonténeres, daruzható félpótkocsis – forgalom is bővült. A tengeri úton érkező áruk forgalma azonban viszonylag hektikusnak mondható, mivel a Magyarországra irányuló importforgalom – bár időszakosan, de – emelkedett, viszont az export ezt nem követte – nincs nagyon visszáru –, tehát ez jelentős inbalance forgalmat eredményez az adriai kikötők, de az északi kikötők és Magyarország kapcsolatában is – jellemezte az áruszállítás főbb tendenciáit Fábián Zoltán, a Mahart Container Center Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kínai áruknál többféle áruáramlási irány is látható. Egyrészt a csak vasúton érkező áruforgalmi áramlatok, amelyeket nagyon nehéz átlátni, mivel sok kínai ügynökség számos vasúti operátor partnerrel próbál vonatokat indítani, így a forgalom nagyon szóródik. Sok kisebb kínai cég próbálkozik vonatindítással, és ha egy adott desztinációba ez nem sikerül, akkor új irányt keresnek, illetve mindig akad egy másik kínai cég, amely ismét próbálkozik vonatindítással.

– Úgy vélem, ezen a piacon nagy szükség lenne az integrátor cégekre, amelyek ezeket a kisebb forgalmakat össze tudják fogni és stabil, megbízható áruáramlást tudnak generálni Magyarország vonatkozásában. Ez például Lengyelországban vagy Németországban már sikeresen működik. Magyarország tekintetében a forgalom egyelőre nagyon szórt, bár van néhány integrátor szerepet felvállaló cég – például az Ekol vagy a Ghibli –, amelyik próbál ezen a téren előre lépni, és már most sikeres piaci modelleket valósít meg – mondta Fábián Zoltán, rámutatva, hogy a kínai áruk másik áramlata továbbra is a tengeri kikötőkön keresztül érkezik Európába, és ebben a forgalomban Pireusz szerepe elvitathatatlan. Azonban a szárazföldi kapcsolat Pireusz felől jelenleg nem fedi le teljes mértékben a szükséges és elvárt kapacitásokat, így a görög kikötő forgalma nagyrészt a hajóról hajóra történő átrakást jelenti, és feeder hajókon az áru végül Koper kikötőjén keresztül jut el Magyarországra. A csepeli MCC terminálon jelenleg 11 rendszeres vonatprojektet kezelnek különböző irányokba a megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően többek között Trieszt, Koper és Rijeka felől. A volumen alakulása is ehhez a sorrendhez igazodik: Trieszt felől jelentős, akár heti 12-14 vonatpárt elérő forgalmat is bonyolítanak a terminálon, Koper vonatkozásában kétféle vasúti operátorral heti 5 vonatpárt működtetnek, míg Rijeka felé jelenleg egy hajóstársasággal együttműködve heti 1 pár vonatot közlekedtetnek.

A jövőre vonatkozóan az ügyvezető kifejtette: nehéz megjósolni a kínai áruforgalmi volumen alakulását, mert azt főként az egyes országok vámolási technikája, az illetékes hatóságok vámolási eljárásai befolyásolják, és ezek akár egyik napról a másikra is változhatnak, szigorodhatnak.

– Ahogy ezek a kínai forgalmak most megjelentek Magyarországon a „keleti nyitás” politikájának köszönhetően, úgy esetleg egy kormányzati intézkedés alapján ugyanolyan gyorsan el is tudnak tűnni, és a szomszédos országokba, Szlovákiába vagy Közép- Kelet-Európa más államaiba, illetve akár Anglia felé is átvándorolhatnak, ha ott kedvezőbbek lesznek a vámkezelési feltételek – hangsúlyozta Fábián Zoltán, aki hisz abban, hogy a kínai mellett a jövőben az intra-európai forgalom bővülése szintén látványos, és sokkal kiszámíthatóbb lesz. Részben azért, mert az egész Európában jelentkező sofőrhiányt egyik napról a másikra nehezen lehet megoldani, és ez azoknak az intermodális szállítási módozatoknak fog kedvezni, amelyek révén a közúti fuvarozó vállalatok létszámot tudnak megspórolni.

– Az intra-európai forgalmak stabilabban kiszámíthatók, mint a kínai áruáramlás, hiszen azok az Európában működő gyárakat, cégeket szolgálják ki, ahol folyamatos a gyártás. A kínai áruk meghatározó része azért még mindig nem a szárazföldön, vasúton jut el Európába, hanem a hagyományos tengeri úton, és itt az is átrendezheti a piaci képet, hogy a kínai áruk milyen kikötőkön keresztül találják meg a megfelelő útvonalakat a célpiacokra. Jelenleg a kikötők keményen versenyeznek egymással, ami az adriai kikötők vonatkozásában is jól látszik, akár az infrastrukturális, akár a szolgáltatások fejlesztése terén – összegzett az MCC ügyvezető igazgatója. 

Rapi Jaubert Szilvia

Supply Chain Monitor
2018. június-július