Archívum: Megőrizni a múlt örökségét

2018. december 19. | Gyártás | FMCG

Az első modern magyarországi malomüzem 170 éves hagyományaira és örökségére alapozva az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. a mai kor fogyasztói igényeinek megfelelő termékekkel van jelen a hazai és az exportpiacokon.

A Ganz Gépgyár által 1910-ben gyártott, eredeti állapotában felújított hengerszékAz 1839-ben Széchenyi által alapított Első Pesti Hengermalom Társasággal kezdődött a korszerű magyar malomipar megteremtése. A hazánk legnagyobb malomipari vállalatai közé tartozó, jelenleg 100 főt foglalkoztató Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. a nagy elődök nyomdokain haladva a legmagasabb fogyasztói igényeket is kielégítő termékek, őrlemények széles választékát állítja elő. A cég 1993-ban a volt Budapesti és Pest-megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódjaként alakult, és a 2000-ben létrejött zártkörűen működő társaság részvényei a korábbi és a jelenlegi dolgozók, illetve mezőgazdasági vállalkozások tulajdonában vannak.

– A liszt egy klasszikus FMCG-termék, amely forgalmának legnagyobb része az ünnepekre, köztük is karácsonyra koncentrálódik. Pillanatnyilag az egész logisztikai szakma, illetve az FMCG-szektor kihívásokkal teli időszakot él, mivel az áruk célba juttatásában a gépkocsivezető-hiány kapcsán kialakult szűk keresztmetszet a szokásosnál is nehezebb helyzetet teremtett az idei év végére. A szezoncsúcs kezelésének idén volt egy „főpróbája”, nevezetesen az október-novemberi két hosszú hétvége, amely már olyan koncentrált nyomást eredményezett az élelmiszer-kereskedelemben, ami egyébként a karácsonyi ünnepekre jellemző. Ez a helyzet minden piaci szereplő – beszállítók és kereskedelmi láncok, sütőipari szektor stb. – részéről erőfeszítéseket követelt, hogy az így megnövekedett fogyasztói igényeket időben ki tudja szolgálni – nyilatkozta az idei év nehézségei kapcsán Csonka Endre, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. vezérigazgatója, aki 2006-ban vette át a vállalat vezetését.

Sokféle gabonából

Az „Első Pestinél” a búzán és a rozson kívül sokféle gabonát, többek között kukoricát, rizst, alakort (amely egy ősbúza és gluténérzékenyek is fogyaszthatják), tönkölyt, összességében mintegy 13 fajta alapanyagot dolgoznak fel, és ezekből őrleményt – lisztet, darát, csírát stb. – állítanak elő, amely 60-nál is több SKU-t eredményez. A vállalat 4 malmot üzemeltet – Székesfehérvár, Kunszentmiklós, Ócsa és Aszód –, amelyek mindegyike IFS minősítéssel, illetve a kunszentmiklósi malom bio minősítéssel is rendelkezik, így ott minősített és ellenőrzött biogazdaságokból származó alapanyagokból őrölt és csomagolt termékeket is előállítanak a tudatos fogyasztók számára. A gyártáshoz éves szinten mintegy 45 000 tonna alapanyagot használnak fel.

Csonka Endre, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. vezérigazgatója– A malomipar alapanyagigénye rendkívül magas. A feldolgozott gabonaféleségek közül is a búza képviseli a legnagyobb részarányt. Úgy vélem, a tevékenységi szektorunkban a jelenlegi legnagyobb problémát az jelenti, hogy a búza mesterségesen magasan tartott áron – amely abszolút nem tükrözi vissza hazánk földrajzi pozícióját – szerezhető be hazai forrásból, ezáltal a nemzetközi versenyképességünk gyengül, tehát a távolabbi piacokon, mint például Egyiptom, amely egy hatalmas felvevőpiac, nem tudunk kompetitív áron versenyezni az ukrán és orosz gabonavertikum termékeivel – mutatott rá Csonka Endre. Hozzátette: az exportpiacokat tekintve a cég természetesen jelen van őrleményeivel a környező országokban, és ez az éves gyártási volumen közel 20%-át képviseli, a fennmaradó 80% pedig belföldön kerül értékesítésre, 3 jól elkülöníthető vevői szegmens számára. Egyrészt a malmok vonzáskörzetében működő, alacsonyabb szállítási költséggel kiszolgálható pékségek – a belföldi értékesítés 40%-a –, másrészt lisztet nagy mennyiségben felhasználó – nem csak sütőipari termékeket előállító – gyárak ellátása, ami mintegy 50%-os részarányt képvisel. A fennmaradó 10% csupán a kereskedelmi láncok és a társaság saját szaküzleteinek polcain, fogyasztói csomagolásban elérhető termékkör.

– A felhasználókat tekintve az egyik oldalon koncentráció zajlik, mivel egyre nagyobb sütőipari cégek jelennek meg a piacon, a másik oldalon viszont „aprózódik” a vevőkör az egyre nagyobb számban megjelenő kisebb látványpékségek miatt. Ez a piaci sajátosság nem könnyíti meg az áruterítés logisztikai hátterének biztosítását, mivel az ebbe a körbe tartozó vevőink – „a malomipar több évtizedes hagyományait ápolva” – elvárják az 50 kg-os zsákos termékek fizikai mozgatását a szállítójárműtől egészen a raktár sarkáig. Ilyen feladatkört a klasszikus logisztikai szolgáltató cégek nem vállalnak – mivel a kézi rakodás számukra ismeretlen fogalom –, így az ő szolgáltatásaikat csak eseti jelleggel tudjuk igénybe venni. Ezért egyrészt saját teherautóinkkal, másrészt dedikált helyi fuvarozókkal oldjuk meg a pékségek felé az áruszállítást, mivel ezek az alvállalkozóink a piaci specifikumokhoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni, tehát a gépkocsivezetővel egy rakodómunkás is végzi a zsákos termékek fizikai mozgatását. Jelenleg mintegy 250 kiszállítási pontot látunk el a folyamatosan érkező rendelések alapján, a különböző vevői szegmensek specifikus igényeihez illeszkedően – mondta a vezérigazgató, akit a logisztikai problémák különösen közelről érintenek, hiszen 2018 májusa óta a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnöki posztját is betölti.

Különleges őrlemények fejlesztése

Részletesen kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés az Első Pesti Malom mindennapjaiban hangsúlyosan van jelen.

– Kutatóintézetekkel közösen végzett termék- és technológiai fejlesztések két malmunkban is zajlanak. A kunszentmiklósi malomban például a Szegedi Gabonakutatóval és egy Szeged környéki termelő, illetve feldolgozó céggel alakítottunk ki konzorciumot és ennek keretében folynak elsősorban a rozs és a búza keresztezésével létrehozott szemes gabona, a tritikálé, valamint speciális búzák, például a bíborbúza feldolgozására irányuló fejlesztések. A másik kutatási projekt során a zab és a rozs feldolgozására koncentrálunk, többek között a BME Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékével közös konzorciumban, amelynek célja a zab emberi fogyasztásra alkalmas vertikumának bővítése, tehát az, hogy a zab vetésétől a zabtermékeket előállító gyárakban történő végfeldolgozásáig egy komplett feldolgozási lánc jöjjön létre. A projekt Aszódon egy új üzem létrehozása, illetve új, az egészséges élelmiszerek kategóriájába sorolt termékek kifejlesztése révén fog realizálódni. A K+F tevékenységünk alapvető célja, hogy olyan gabona alapú termékeket állítsunk elő, amelyek megfelelnek a modern kor táplálkozási trendjeinek és vásárlóink igényeinek. Cégünk adottságait kihasználva arra törekszünk, hogy a különleges őrlemények piacán vezető szerepet töltsünk be és sok-sok család karácsonyi asztalán lehessenek ott a termékeink finom sütemények formájában – összegzett a vezérigazgató. 

RS

Supply Chain Monitor
2018. december - 2019. január