Archívum: A versenyképességen a hangsúly
2017. február 20. | Gyártás | FMCG
Egy két évvel ezelőtt indított projekt keretében jelentősen sikerült növelni az ellátási lánc versenyképességét a Coca-Cola HBC Magyarország dunaharaszti gyárában.
A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a 28 országot átfogó Coca-Cola Hellenic csoport tagja, amelynek tevékenységi köre a palackozást és az értékesítést, valamint a termékdisztribúciót foglalja magában. A dunaharaszti gyár a cégcsoport egyik legnagyobb palackozóüzeme, amely a 90-es években, zöldmezős beruházással épült, s kezdetben a lokális piac igényeit fedte le, majd a folyamatos beruházások révén a gyár termékportfóliója, illetve kibocsátási volumene dinamikusan növekedett: a termelt mennyiségnek ma már a 30%-a exportpiacokra, több mint 24 országba irányul.

A gyár termelési infrastruktúrájának bővülésével maga a szervezet, valamint a logisztikai képességek is fejlődtek. Jelenleg egy 30 000 m2-es, 36 000 raklap kapacitású raktárban tárolják az alapanyagokat, valamint a késztermékeket, de időszakosan külső tárolási kapacitásokat is igénybe vesznek. A dunaharaszti raktárban évente mintegy 500 millió liter terméket kezelnek. A Coca-Cola HBC Magyarország a saját gyártású üdítőitalok, ásványvizek, gyümölcslevek, jeges teák és energiaitalok mellett számos prémium szeszesitalt is fogalmaz. Komplexitását tekintve a raktárban 580 SKU-t kezelnek, amelyből 350 késztermék, 120 alkohol, a fennmaradó részt pedig például kávék, illetve a hideg- és melegitalok töltéséhez szükséges alapanyagok és eszközök teszik ki.
– A növekvő gyártási volumen miatt, valamint azért, hogy a bérraktározást ki tudjuk váltani, a tavalyi év végén egy 1,8 milliárd forintból megvalósuló új raktár építését kezdtük el Dunaharasztiban, amely plusz 12 000 palettahellyel fogja növelni jelenlegi kapacitásunkat, és a terveink szerint május végén áll majd üzembe, éppen a nyári szezon indulása előtt. Az új raktárral nemcsak a versenyképességünket fogjuk növelni, hanem jelentősen csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat is, megfelelve a vállalati stratégiának, amely szerint a Coca-Cola HBC „zöld” cégnek tekinti magát. Egyébként a Coca-Cola HBC tavaly, sorozatban harmadszor lett első a világ italgyártói között a Dow Jones Fenntarthatósági Indexen. Ezzel a 48 000 raklap kapacitással a cégcsoporton belül, de talán még Magyarországon is az egyik legnagyobb raktárat fogjuk üzemeltetni – mondta Keszei Balázs, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. ellátási lánc szolgáltatási igazgatója, aki 14 éve dolgozik a cégcsoportnál, és 2 évvel ezelőtt, Szerbia és Montenegro logisztikai vezetői pozíciójából került vissza a magyarországi ellátási lánc szolgáltatási területére, ahol az integrált ellátási lánc (Integrated Competitive Supply Chain – ICSC) került pilot projektként bevezetésre.
Az új ellátási lánc stratégia első lépéseként a szervezeti struktúrát alakították át, s ma már a dunaharaszti, illetve a zalaszentgróti palackozóüzemek is egy regionális szervezet alá tartoznak, amely Magyarország mellett Ausztria, Csehország és Szlovákia termelésirányításáért is felel. A szervezeti változás természetesen minden egyes ellátási lánc területet is érintett.

Keszei Balázs– A projekt révén sikerült növelni a versenyképességünket, sőt a határokon túl is hozzá tudunk járulni a többi ország ellátási láncának sikeréhez. A szervezeti átalakulás mellett az ICSC projekt keretében meghatároztuk azokat a teljesítménymutatókat, amelyeket az egyes területek tevékenységének értékelésére alkalmazunk. Ez utóbbiakat azúgynevezett „score card”-okon követjük, és a heti, havi értekezleteken ezek alapján hozzuk meg a megfelelő intézkedéseket, hogy az eltéréseket a lehető legrövidebb időn belül korrigáljuk. A KPI-ok úgy kerültek meghatározásra, hogy azok ne csak a múltban zajlott folyamatokat monitorozzák, hanem előremutatóak legyenek. Jelezzék azt, hogy a trendek és egyéb információk alapján milyen kihívásokkal kell szembenézni a jövőben. Például, hogyan fogja az értékesítési előrejelzés befolyásolni a készletértéket a következő hónapokban, s ehhez milyen intézkedéseket szükséges hozni az ellátási láncon belül, majd ezeket koordináljuk a részterületekkel. Amikor ezek a teljesítménymenedzsment folyamatok meghatározásra kerültek, akkor a változásmenedzsmentre, illetve a megfelelő belső kommunikációra is nagy hangsúlyt helyeztünk, hiszen az ellátási lánc tervezési és végrehajtási feladatainak regionális összehangolásával a megszokott folyamatok jelentősen átalakultak. Fontos volt megértetni a dolgozókkal, hogy a változás nekik milyen pozitívumokat jelent, hiszen az ICSC projekttel még nagyobb lehetőségeket kaptunk cégcsoporton belül. Ez számunkra egy tanulási periódus is volt arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeljük a kommunikációs folyamatokat, és hogyan működjünk együtt a többi területtel az ellátási lánc hatékonyságának növelése érdekében. Ezekbe a folyamatokba mindenkit be kellett vonni, úgy a dunaharaszti, mint a zalaszentgróti gyárban, illetve a magyarországi ellátási lánc egész területén – ismertette a ICSC projekt lényegét Keszei Balázs. Mint mondta, a változások eredményeképpen ma már például regionális szinten írnak ki tendert a nemzetközi fuvarozási tevékenység ellátására, s igyekeznek megtalálni azokat az országok közötti szinergiákat, amelyek révén a gyártási és szállítási kapacitásokat mind jobban ki lehet használni.

Outsourcing
A szakember arra is kitért, hogy a munkaerőpiaci helyzet Európa-szerte hektikus, s ez a trend a jövőben valószínűleg folytatódni fog. – A jelenlegi tendenciákat látva már most gondolkodunk, hogy melyek azok a részfolyamatok, amelyeket érdemes automatizálni, illetve egyszerűsíteni, s ezáltal tovább növelni a versenyképességünket. A raktárban, illetve a termelésben már elkezdtük felmérni ezeket a lehetőségeket, mindamellett, hogy hiszünk a kiszervezésben rejlő előnyökben. A gyár indulását követően a logisztika folyamatosan került kiszervezésre, mind a disztribúció, mind a belső logisztikai folyamatok tekintetében, mivel az egyes feladatokat az arra szakosodott cégek sokkal hatékonyabban tudják ellátni a náluk jelentkező szinergiák kihasználása révén, mint mi magunk. Lehetőleg csak a menedzsmentet tartjuk saját hatáskörben. A gyárban a belső anyagmozgatás is outsourcing keretében valósul meg, ahol a TCM targoncák mellett a targoncavezetőket szintén a partnercég bocsátja rendelkezésünkre, az üzem mindenkori erőforrásszükségletéhez igazodva. De például a magyarországi ellátási lánchoz tartoznak a hidegital-automata berendezések is, ami több mint 60 000 eszközt jelent, s ehhez mintegy 50 000 szerviztevékenység párosul évente. Ma már ez a tevékenység is kiszervezett, csak az irányítás maradt nálunk. Meggyőződésünk, hogy költséghatékonyságot érhetünk el az alaptevékenységünkhöz – gyártás és értékesítés – nem tartozó feladatkörök kiszervezésével úgy, hogy az irányítást, illetve a felügyeletet saját hatáskörben tartjuk. Ez utóbbi a minőségügyi szempontok miatt is fontos, mert a cégcsoportnál a minőségi elvárások nagyon magasak.
Direkt vevőkiszolgálási modell
A disztribúciós tevékenység kapcsán Keszei Balázs elmondta, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. 50 000 hazai vevőt szolgál ki különböző csatornákon keresztül, egyedülálló módon direkt vevőkiszolgálási modellt alkalmaz a volumen 60%-át illetően, a többi pedig nagykereskedőkön és egyéb indirekt csatornákon keresztül jut el a vevőkhöz. A hazai piacon az értékesítés fele Budapesten és Pest megyében realizálódik, a másik fele pedig vidéken, a cég saját depóhálózatán keresztül, amely az egész országot lefedi. Központi raktárat Dunaharasztiban és Zalaszentgróton üzemeltet a cég, saját depót pedig Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Pécsen és Siófokon.
– A direkt vevőkiszolgálás révén napi kapcsolatban vagyunk a vevőinkkel, így ismerjük az igényeiket, hiszen a kis boltokat ugyanúgy szolgájuk ki, mint a multinacionális üzletláncok központi raktárait. A depókban tartott készleteket központilag határozzuk meg és figyeljük a készletszinteket, s ennek megfelelően a mindenkori igényeknek megfelelően indítunk kamionokat a depók feltöltésére. A rendeléseket az értékesítők kézi terminálokon rögzítik, illetve a központi vevőszolgálaton telefonon veszik fel, majd a diszpécserek elkészítik a túraterveket, és kiosztják a fuvarozó alvállalkozóknak a szállítási feladatokat. A raktárban túrák szerint komissiózák a termékeket – a sofőrök minden túra előtt a központi raktárban veszik át a kézi terminálokat –, amelyek segítségével a számlázás és a szállítólevél nyomtatása is történik, s onnan indulnak a kiszállítási pontokra – mondta Keszei Balázs.

A kisautókkal végzett áruterítéshez 77 céggel áll szerződéses kapcsolatban a Coca-Cola HBC Magyarország, s ez mintegy 350 autót jelent, a teljes kamionos szállítások esetében pedig 25 céggel dolgoznak együtt. A túrák szervezésénél mindig arra törekednek, hogy megtalálják az optimális egyensúlyt. Budapesten és a főváros 50 km-es körzetében a vevőket 24 órában szolgálják ki, vidéken pedig 48 órás kiszállítási ciklussal dolgoznak. Minthogy a gyár exportpiacokra is szállít, ezért szintén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a külpiacokon a vásárlói igények hogyan koncentrálódnak, s a gyártási ponttól hogyan tudják a legköltséghatékonyabban eljuttatni a termékeket a vevőkhöz.
– Logisztikai szempontból Dunaharaszti földrajzi fekvése nagyon előnyös, hiszen Közép-Kelet-Európa szívében található, így a magyar palackozóüzem esélyes arra, hogy a cégcsoport egyik regionális gyártóközpontjává lépjen elő – vázolta a jövőbeni lehetőségeket az ellátási lánc szolgáltatási vezető.
SR
Fotók: Coca-Cola HBC Magyarország Kft.
Supply Chain Monitor
2017. február