Archívum: Akár néhány éven belül

2016. december 20. | Gazdaság | Egyéb szektorok

A korszerű gyárakban már napjainkban is meghatározó a robotok szerepe, de néhány éven belül ugrásszerű fejlődés következik be a termelési rendszerek automatizálásában.

Korunk izgalmas jelensége, hogy a kutatók által előre jelzett technikai változások hatásait már nem évtizedeken, hanem néhány éven belül megtapasztalhatjuk. Amikor turisztikai célú űrutazásról vagy Hold-bányászatról olvasunk, a leírtakra már nem vernei vagy aszimovi fantáziaként tekintünk, mert tudjuk, hogy a technológia alapvetően rendelkezésre áll, így a megvalósítás leginkább csak pénz kérdése. Nem véletlen, hogy nemcsak a sci-fi rajongók, hanem a termelő vállalatok is odafigyelnek a robotika jövőjére vonatkozó prognózisokra, mert az automatizálás valóban jelentősen átalakítja majd mindennapjainkat. Akár már néhány éven belül.

Figyelmeztetés a kkv-knak

Erre utal a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szeptember 29-én kiadott közleménye is, amely a szakmai szervezet World Robotics Report 2016 átfogó tanulmányának legfontosabb következtetéseit foglalta össze. A jelentés egyik lényeges megállapítása az, hogy 2019-re, azaz mintegy 2 év múlva több mint 1,4 millió új ipari robotot állítanak majd szolgálatba a világ gyáraiban. A gyártásautomatizálási versenyfutásban pedig jelenleg az Európai Unió vezet, ugyanis azon országok 65%-a, amelyekben a 10 000 főre eső robotok száma meghaladja az átlagot, az unióban található. „Elöregedő” kontinensünk esetében ebben nincs semmi meglepő. Figyelemreméltó azonban, hogy a robotok és robotrendszerek globális térhódításának motorja a jövőben a nyugat-európai államoknál még mindig jóval alacsonyabb munkaerő-költségű Kína lesz: 2019-re a világon értékesített ipari robotok mintegy 40%-a ott talál majd gazdára.

A világszerte alkalmazott ipari robotok száma 2019-re 2,6 millióra fog növekedni. Ez 1 millióval több egység, mint amennyi 2015-ben „dolgozott” az üzemekben. A szektoronkénti bontást szemlélve az látszik, hogy az ipari robotok mintegy 70%-át jelenleg az autó- és az elektronikai ipar, valamint a fémmegmunkálás és a gépgyártás területén alkalmazzák. Tavaly az üzembe helyezett robotok számában az elektronikai ipar járt az élen 18%-os növekménnyel, de nem sokkal maradt le a fémfeldolgozás – ebben a szektorban 16%-os volt a bővülés, míg a hagyományosan „robotcentrikus” autóiparban 10%-os növekedést regisztráltak – olvasható a szakmai szövetség prognózisában, amelyhez Joe Gemma, az IFR elnöke is kommentárt fűzött. Mint mondta: az automatizálás már nem csak a hagyományosan „robotizált” szegmensekben működő nagyobb termelővállalatok, hanem a kkv-k versenyképességének is meghatározó tényezőjévé válik a következő években.

Európa még az élen

A földrajzi eloszlást tekintve a legerősebb növekedést térségünkben, azaz Közép- és Kelet-Európában mérték. Régiónkban a robotértékesítés eredménye mintegy 25%-kal növekedett 2015 során, az idei évre pedig még ennél is magasabb, közel 30%-os bővülést jeleztek előre. Ez a pozitív trend várhatóan a következő esztendőkben is folytatódni fog, s a bővülés átlagos mértéke 14% körüli lesz 2017 és 2019 között.

Térségünket elsősorban Csehország és Lengyelország ipara „húzza”, s ezt egyértelműen jelzi, hogy 2010 és 2015 között Csehországban az installált robotok száma évente 40%-kal növekedett, Lengyelországban pedig 26%-kal.

Globális összehasonlításban az Európai Unió tagállamai egyébként messze a legfejlettebbek az automatizálás tekintetében. Ez például egyértelműen látszik az autóiparra jellemző, úgynevezett „robotsűrűségből”. A 10 000 dolgozóra jutó robotok száma szerinti top 10 ország fele az Európai Unió tagja. Az európai ipar fejlettségének bizonyítéka az is, hogy a 22 legnagyobb robotsűrűségű országból 14 az EU-ban található. A robotsűrűség a nagy nyugat-európai országokban jelenleg még megelőzi a feltörekvő Kínát. A legnagyobb különbség Németország (301 egység/10 000 fő) és Kína (49 egység/10 000 fő) között van, a legkisebb az Egyesült Királyság (71 egység/10 000 fő) és Kína között van.

Kína felkészül

A rendszerváltás óta már „elszoktunk” a tervgazdálkodástól, ami Kínában – az úgynevezett szocialista piacgazdaság részeként, jelentősen finomított formában – még továbbra is tartja magát, ráadásul az aktuális 10 éves terv már trendi elnevezést kapott: Made in China 2025. E koncepció célja az, hogy az ország a világ vezető technológiai-ipari nemzetei közé tartozzon a következő évtized végére. A robotika szempontjából ez meglehetősen ambiciózus terv, hiszen ahhoz, hogy Kína 2020-ra elérje a 150 egységes robotsűrűséget – ami még távol lenne a 300 fölött járó német mutatótól – 4 év alatt mintegy 600-650 ezer új ipari robot telepítésére lenne szükség Kína-szerte. Viszonyításképpen érdemes megjegyezni, hogy 2015-ben a globális piacon összesen mintegy 254 000 iparirobot-egységet értékesítettek. Az más kérdés, hogy a teljes volumen több mint negyede Kínában talált gazdára, és tavaly a világ legnépesebb országában 20%-kal bővült az ipari robotok piaca, meghaladva az európai forgalmat. Kontinensünkön 2015-ben 50 100 új robotot állítottak üzembe. Az idei év Kínában, az ipari robotok piacán 30%-os növekedést hoz, 2019-ig pedig évente átlagosan 20%-os növekedésre lehet számítani. Ezzel kalkulálva 2019 végére 400 000 új robotegység állna szolgálatba Kínában, ami azt jelentené, hogy a globális értékesítés 40%-a az ázsiai országban realizálódna. Ez kétségtelenül elgondolkodtató számadat, és alighanem végképp leszámol azzal a nézettel, hogy Kína egy olcsó emberimunka-alapú termelési hely. Sőt, inkább azzal lehet számolni, hogy a magas fokú automatizáltság megteremtésével Kína legalább megőrzi, de akár növelheti is jelenlegi versenyképességét.

Amikor Ázsiáról beszélünk, természetesen nem szabad elfeledkeznünk a robotnagyhatalomnak számító Dél-Koreáról, valamint Japánról sem. Ez a két ország – sorrendben a második, illetve a harmadik helyet fenntartva magának – együttesen a világ legnagyobb értékesítési piaca az ipari robotok esetében. Az értékesített egységek száma 2015-ben 55%-kal növekedett Dél-Koreában, és 20%-kal Japánban. Szingapúrral együtt – a robotsűrűség mutatója alapján – ez a két ország vezeti az automatizált gazdaságok globális ranglistáját. Fejlettségük miatt azonban ezekben az országokban nem lehet olyan kirobbanó fejlődésre számítani, mint Kína esetében. Amennyiben a nemzetközi gazdasági helyzet stabil marad, Dél-Koreában és Japánban az ipari robotok piaca átlagosan évi 5%-kal növekedhet 2019-ig.

Észak-Amerika jó kondicióban

Az Egyesült Államok ma az ipari robotok számára a világ negyedik legnagyobb önálló piaca. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) tagállamaiban, azaz az USA-ban, Kanadában és Mexikóban az újonnan üzembe helyezett ipari robotok száma összességében 17%-kal növekedett, és 36 000 darabos rekordot ért el 2015-ben. Ebben a felfutásban az USA-é volt a főszerep, hiszen – 5%-os növekedési ráta mellett – a NAFTA -államokon belül értékesített robotok háromnegyede ott talált gazdára. Bár volumenben összehasonlíthatatlanul kisebb volt az értékesített egységek száma Kanadában (5466 darab), a növekedés mértéke az USA északi szomszédjában 49%-os volt. Mexikóban pedig – ahol 3474 egységet értékesítettek – 119%-os volt a növekmény. Stabil gazdasági folyamatok esetén Észak-Amerikában az átlagos éves növekedés 5% és 10% közötti lehet 2019-ig.

Az autóipar továbbra is húzóágazat

Szintén az Egyesült Államok előretörését lehet kiemelni az autóipari automatizálás területén. Az amerikai autógyártás a robotsűrűség szempontjából a világon a harmadik Japán és Dél-Korea után. Az USA autóipara az utóbbi 6 évben kifejezetten jól teljesített, és 2005 óta 2015 volt a legjobb éve. Annak eredményeként, hogy az Egyesült Államok, Európa és Ázsia meghatározó autógyártói szerkezetváltási programokba kezdtek, 2010 és 2015 között 80 000 új ipari robotot állítottak üzembe. Összességében a világon az egyik, ha nem a legnagyobb ipari beruházás. Ez a fejlesztési trend az új munkahelyek számának növekedésében is tükröződik: 2010 és 2015 között a globális autóiparban dolgozók száma mintegy 230 ezerrel bővült.

Robotok és munkahelyek

A jelentős automatizálás-központú fejlesztési programok, azon belül a robotika alkalmazása pozitív hatással volt a foglalkoztatásra, és nem csak az Egyesült Államokban. Jó példa erre, hogy a német autóiparban a foglalkoztatottak száma a robot-automatizálással párhuzamosan bővült. A növekmény 2010 és 2015 között átlagosan 2,5%-os volt – az ipari robotok alkalmazási igénye pedig ezzel közel azonos, 3%-os bővülést mutatott. Az IFR szerint az automatizálás munkahelyteremtő hatása megerősítést nyert egy, a mannheimi ZEW kutatóintézet és a hollandiai Utrechti Egyetem együttműködésében készült, és a közelmúltban publikált tanulmány által. A kutatás eredményei ugyanis arra engednek következtetni, hogy a csökkenő gyártási költségek „jobb” piaci árakat eredményeznek az előállított termékek vonatkozásában. Mindez „felpörgeti” a fogyasztást, a növekvő igény pedig több munkahelyet hív életre.

Hogyan tovább?

Az IFR prognózisa szerint az újonnan üzembe állított ipari robotok száma az idei év végére 14%-kal fog növekedni, elérve a globálisan értékesített 290 000 egységet. A 2017 és 2019 közötti időszakra a növekedési átlag pedig várhatóan 13% körül alakul majd. Minden jel arra utal, hogy a robotgyártók felkészültek ezekre a pozitív kilátásokra. Megnövelték gyártókapacitásaikat, az európai gyártók pedig új telephelyeket nyitnak az olyan nagy értékesítési piacokon, mint Kína és az USA. Amennyire a technológiai trendekből ez „leszűrhető”, a jövőben az ember-gép együttműködés kerül előtérbe – az egyszerűbb alkalmazások, illetve a könnyűsúlyú robotok. Mindez kiegészül a kétkarú robotokkal, a mobil megoldásokkal és a robotok meglévő környezetbe történő integrációjával. Szintén fókuszban lesznek a moduláris robotok, a robotrendszerek, amelyek extrém attraktív áron kerülnek majd a piacra. A vevők körében az ipari robotok iránti keresletet számos különböző tényező és igény fokozza majd. Ezek közé tartozik az anyagkezelés hatékonyabbá tételére való törekvés, az energiahatékonyság szempontjai, a fejlettebb automatizálási koncepciók alkalmazása, illetve a valós gyár összekapcsolása a virtuális világgal, az Ipar 4.0 és az IoT koncepció szerinti műszaki megoldásokkal. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a következő években a robotika minden eddiginél nagyobb mértékben válik a mindennapjaink részévé, legyen szó otthonokról, járművekről, irodai vagy üzemi munkahelyekről.

Szabó

Supply Chain Monitor
2016. december