Archívum: Visszájára sült el az orosz embargó
2016. november 15. | Gazdaság | Egyéb szektorok
Nem érte el célját az orosz embargó, mivel nem sikerült Oroszországot gazdasági kényszer alkalmazásával a Krím-félszigeten meghátrálásra kényszeríteni. Sőt, a szankcióháború által elindított gazdasági folyamatok elsősorban az uniós tagállamok Oroszországgal kapcsolatban álló cégeit érintik negatívan, miközben Oroszország nemcsak az önellátásra rendezkedett be, de több mezőgazdasági termék – például gabona, cukor – tekintetében importőrből exportőrré vált.
A piacok átrendeződtek, új ellátási láncok jöttek létre, és nagymértékben felerősödött néhány embargós termék csempészése az Oroszországgal szomszédos országokon keresztül. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint Magyarország az új helyzetben akkor járhat jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, aktívan megjelenik az orosz, a kínai és a török piacokon, és olyan gazdasági környezetet teremt a záhonyi térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat. Az Európai Unió és Oroszország között már több mint két éve zajló szankcióháborúval kapcsolatban már az első perctől látszott, hogy nem fogja az elvárt eredményt hozni. Ma már az is megállapítható, hogy az eredeti célokból semmi nem valósult meg: gazdasági vonalon nem sikerült Oroszországot rákényszeríteni a Krímmel kapcsolatos magatartásának feladására, nem vonult ki onnan. Továbbá a bevezetett élelmiszerembargó nem kényszerítette térdre az orosz gazdaságot, sőt még komolyabb ellátási zavart sem okozott. Ezzel szemben az orosz piac számos területéről az uniós országok vállalkozásai évekre, évtizedekre teljesen kiszorultak. Eközben az orosz gazdaság nagyon sok – főként mezőgazdasági – termékből önellátóvá vált, vagy más irányból szerzi be azokat. Az orosz embargó várható negatív következményeire egyébként az MLSZKSZ már három hónappal az embargó bevezetését követően felhívta a figyelmet.
Önellátóvá vált az orosz mezőgazdaság
Míg Oroszország korábban jelentős mértékű gabonaimportra szorult, most fordult a helyzet. A 2016. évi termés alapján – 115 millió tonna gabonát termeltek (a magyar termés 7 millió tonna) – jelentős exportőrré lépett elő, s ez a magyar gabonaexport piaci pozícióit is jelentősen meg fogja nehezíteni. Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta most először került abba a helyzetbe, hogy cukrot exportálhat, ugyanis az idei termés alapján több mint egymillió tonnával termeltek többet, mint amennyire szükségük van. Oroszországban nem ritka az olyan mezőgazdasági vállalkozás, amely több százezer hektáros termőterülettel rendelkezik, s ezek a cégek a méretgazdaságos üzleti modelljük miatt nagyon költséghatékonyan tudnak gazdálkodni Az orosz mezőgazdaság átállítása a belső igények ellátására mára szinte teljes mértékben megvalósult, miközben az EU-t elkerülő, új ellátási láncok kiépítése is rohamléptekkel halad. Erre jó példa a kínai-orosz közös befektetésből az orosz-kínai határ közelében (Mudancsiang város mellett) épített, mintegy 100 000 marha tenyésztésére alkalmas telep, amely zömében az orosz piaci igények kielégítését célozta meg – hús, tej és tejtermékek tekintetében –, s ennek jelentős mértékű továbbfejlesztését is tervezik. A vállalkozás méreteit jól tükrözi, hogy az EU-ban az átlagos nagytelep 2000-3000 szarvasmarha befogadóképességű, míg a legnagyobb kínai marhatelepen 40 000 szarvasmarhát tartanak.
Átrendeződtek a kereskedelmi útvonalak
Az EU és az Oroszországgal szomszédos államok kereskedelmi statisztikáit nézve szembetűnő, hogy néhány termékkör esetében – állati és növényi zsírok, élőállat, illetve állati termékek – a szokásos kereskedelmi fejlődést jelentősen meghaladó mértékben nőtt a forgalom, s ennek alapján valószínűsíthető az embergót megkerülő, Oroszország irányába történő termékértékesítés. Fehéroroszország például idén ötször több almát exportált Oroszországba, mint amennyi a saját termése volt. Emellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is intenzív (ahogy erről a szövetség már 2014-ben írt): szinte minden hónapra jut egy új bejelentés, hogy valamelyik kínai nagyvárosból az EU valamelyik nagy ipari városába/ kikötőjébe indítanak irányvonatos projekteket. A legutóbbi a Chengdu–Rotterdam Express vasúti árufuvarozási projekt elindítása volt, amely 15 nap alatt teljesítette a távot (ugyanez tengeren 40-45 nap). Ilyen új vasúti megoldások orosz-kínai viszonylatban is indulnak az új „Selyem út” részeként, egyrészt a tengeri konténeres fuvarozás alternatívájaként, másrészt az embargós hatások ellentételezéseként.
A záhonyi beruházásokat kell ösztönözni
– Magyarország akkor jár jól, ha minél jobban alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, amelyek 3-5 éves viszonylatban mindenképpen meg fogják határozni térségünk gazdasági lehetőségeit, kilátásait. Aktívan ott kell lennünk az orosz, a kínai és a török piacon, például állandó szereplőként az ottani meghatározó logisztikai, kereskedelmi, termelői kiállításokon. Továbbá olyan külkereskedelmi területeket kell keresnünk, ahol növelni tudjuk külgazdasági aktivitásunkat, s onnan kell a záhonyi térségbe gazdasági befektetéseket bevonni – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. A szövetség szerint a záhonyi térség működését, a lehetőségekhez mérten, függetleníteni kell a kelet-nyugati irányú áruforgalomtól. Ennek érdekében olyan gazdasági környezetet szükséges teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat. Ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalom is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ továbbra is úgy látja, hogy a vonzó gazdasági környezet kialakításának kulcsa – más országokhoz hasonlóan – vámszabadterületek létrehozása, illetve kedvező gazdaságösztönző feltételek kialakítása lenne, amelyek létrehozásában a szövetség a múltban is részt vett, és a jövőben is részt kíván venni.
MLSZKSZ
Supply Chain Monitor
2016. november