Archívum: Portré

2013. június 1. | Egyéb | Egyéb szektorok

Kiss Péter, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság elnöke több évtizedes pályafutása során mindig új területeken kamatoztatta szakmai tudását.

Hogyan lett önből logisztikus?

Erre azt szoktam mondani, hogy van „tisztességes” szakmám is. Kétlépcsős képzésben a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem diplomát, 1976-ban üzemmérnöki, 1980-ban pedig vegyészmérnöki oklevelet szerves és biológiai vegyipari szakon. A két diploma között, már 1976. szeptember 1-jén dolgozni kezdtem a Chinoin Gyógyszergyárban, először a kísérleti üzemben mint termelésirányító, később pedig laborvezető lettem. Feladataim közé tartozott a gyógyszergyártási technológiák kidolgozása, valamint a kutatói receptek implementálása üzemi környezetben. Akkori munkám kapcsán büszkén mondhatom, hogy egy ma már nem gyártott szívgyógyszer előállítási technológiájának kifejlesztése révén egy magyar szabadalom résztulajdonosa vagyok. A kísérleti üzemben kezdtem el foglalkozni a minőségbiztosítással, majd az üzem GMP-felelőse lettem, melyhez a képesítést a londoni David Beck Association magyarországi tanfolyamán szereztem. 16 év után, 1991-ben a vezérigazgató mellé kerültem műszaki titkárnak, ami azért volt izgalmas időszak, mert ekkor zajlott a Chinoin privatizációja. Titkárként részt vettem a felügyelőbizottsági üléseken, a folyamatok fő sodrában, megismerkedtem a nemzetközi elvárásokkal, ahol kamatoztatni tudtam a GMP kapcsán megszerzett tudásomat is. Miután a francia Sanofi részesedést szerzett a Chinoin Gyógyszergyárban, megkaptam a bevezetésre kerülő vállalat- és termelésirányítási rendszer felhasználói projektvezetői feladatát. Amikor ez 1992 végére befejeződött, kineveztek a belföldi értékesítési és nagykereskedelmi terület vezetőjének, s ekkor már logisztikai folyamatokkal is találkoztam, amelyhez hasznos volt számomra az International Management Centre-ben elvégzett tanfolyam.

Milyen feladatok vártak itt Önre?

1992 januárjában tette lehetővé a gyógyszer-nagykereskedelmi törvény a gyártók számára a nagykereskedelmi engedély megszerzését. Ehhez ki kellett építeni egy patikahálózatot, kialakítani a megfelelő raktározást, illetve a kapcsolódó folyamatokat, és le kellett folytatni az OGYI-auditot, s ez 1992 decemberében sikeresen meg is történt. Az első patikai kiszállítás 1993. október 1-jén hagyta el a gyárat. Ezeket a folyamatokat 1994 júniusáig felügyeltem, s addigra már több mint 100 patikával volt szerződésünk Budapest 100 km-es körzetén belül.

Mi következett ezután?

Ekkor a gyógyszergyár vezetősége úgy gondolta, ismét valami újba kellene kezdenem, így rám bízták a logisztikai főmérnökséget. Munkám során a beszerzést, a termeléstervezést, a raktározást és a disztribúciós feladatokat egységes logisztikai szervezetté kellett integrálnom, illetve kialakítanom a kapcsolódó folyamatokat. Akkor dolgoztam ki a cégnél a máig is érvényben lévő beszerzési irányelveket. A Sanofi csoport decentralizálási politikájának következtében azonban a tervezési és terméklehívási funkciókat nem sokkal később kihelyezték a gyógyszergyártó üzemekbe, így a beszerzésnek csak bizonyos központi funkciói maradtak meg. Ennélfogva 2002. január 1-től disztribúciós igazgatóvá neveztek ki, és a disztribúció, a raktározás, valamint egy kialakítandó kelet-európai elosztóközpont tartozott a felelősségi körömbe. Abban az időszakban egy komoly raktárköltöztetésre, valamint három raktárbővítésre is sor került, így az 1992-ben működésbe állított, 2000 raklapos raktárat felváltotta egy 10 500 raklap befogadóképességű, 10 000 m²-es, komoly hűtött tárolási kapacitással rendelkező disztribúciós központ a kelet-európai és közép-ázsiai régió ellátására. Az elosztóközpont sikeres kialakításáért ugyanebben az évben megkaptam a Chinoin alapítójáról elnevezet Wolf Emil Innovációs Díjat.

Mikor keresett újabb kihívásokat?

2010 nyarán kaptam egy olyan megkeresést – ami minden szakember álma –, hogy olyasvalamit hozhatok létre, ami addig még nem létezett. A Mylan gyógyszergyár akkor kezdte meg magyarországi gyógyszercsomagoló üzemének építését Komáromban, s a supply chain folyamatok kialakítására kértek fel. 2010. december 1-jén 3 fővel kezdtük el a munkát, amikor még egy projektcsapat az építkezést vezényelte. Ellátási lánc és logisztikai igazgatóként elsősorban a saját felelősségi körömet kellett kialakítanom a munkatársak felvételétől és képzésétől kezdve a folyamatok kialakításán és működtetésén át a beszállítói kör megszervezéséig. Ezenfelül én irányítottam az SAP rendszer adaptálásának folyamatait is. Az első késztermékekkel megrakott kamion 2012 januárjában indult el Komáromból úgy, hogy az első gépsorok 2011 januárjában érkeztek meg. Tehát a gépek beszerelése, minősítése, validálása, az OGYI engedélyek megszerzése és az első gyógyszerek legyártása között mindössze egy év telt el, ami rendkívül rövid idő. A feladataim befejeztével 2011 szeptemberében közös megegyezéssel eljöttem az amerikai cégtől, s azóta tovább keresem a következő szakmai kihívást. Természetesen megkeresések alapján különböző projektmunkákban ma is részt veszek.

Ön munkája mellett az MLBKT elnöke is. Hogyan és mikor kapcsolódott be a szervezet tevékenységébe?

Ha valaki a hivatásában komoly előrehaladást szeretne elérni, tanulni és fejlődni kíván, akkor nagyon hasznos lehet egy szervezet tagjaként a szakma vérkeringésében lenni. A látókör szélesítése, az újdonságok felfedezése, más cégek folyamatainak és problémáinak megismerése csak így lehetséges. Az MLBKT -val 1994-ben kerültem kapcsolatba, amikor egy termeléstervező kolléganőmmel részt vettem az egyesület egyik konferenciáján, majd egy évvel később, 1995-ben megválasztottak az év logisztikai menedzserének a Chinoin Gyógyszergyárnál bevezetett vállalat- és termelésirányítási rendszer kapcsán végzett munkám elismeréseként. Ezzel a címmel együtt járt az a jogosítvány is, hogy egy évig az elnökségi üléseken meghívott résztvevő lehettem. Itt megismerkedtem az MLBKT tagjaival, a szervezet munkájával, a következő ciklusi választáson pedig beválasztottak az elnökségébe. Amikor Újvárosi Huba, az MLBKT első elnöke 2002-ben visszavonult, akkor választottak meg először elnöknek, s azóta töltöm be ezt a tisztet.

Hogyan foglalná össze az MLBKT célkitűzéseit a jövőt illetően?

Jelenleg az MLBKT egy komoly önvizsgálat és megújulás előtt áll, hiszen reagálnunk kell a körülöttünk lévő világra. A gazdasági válság hatásai, amelyek 2008 óta érzékelhetők, 2 éve érték el Nyugat-Európa, illetve az USA civil szervezeteit, mára pedig Kelet- és Közép-Európa, köztük Magyarországéit is. Ennek következménye, hogy a gazdálkodó szerveztek szigorúan visszafogják a feleslegesnek ítélt kiadásaikat, például a szervezeti tagság is ebbe a kategóriába sorolható, emellett az oktatási tevékenységet is negatívan érintette. Ez késztetett minket, az MLBKT elnökségét arra, hogy egy megújulási folyamat elindítása mellett döntsünk. A szervezet szakmai fórum jellegű jelenlétét kívánjuk erősíteni, és a szervezet életébe bevonni nemcsak a felsővezetőket, hanem mindenkit, aki a logisztikában érintett. Jelenleg a konkrét akciótervek kidolgozása van folyamatban, és hamarosan megújult formában leszünk jelen a hazai logisztikai szakmai életben.

Az MLBKT elnökeként a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) tagja is. Hallhatnánk erről bővebben?

Az MLBKT a LEF 5 alapító szervezetének egyike, és a megalakulásakor, 2006-ban, én voltam az első elnöke, mert a szervezeti tagok betűrend szerint veszik át évente az elnökséget. A LEF nemcsak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is egyedülálló „társulás”, amely a logisztikában érdekelt hazai szakmai szervezetek közötti kooperációra épül. A LEF azért jött létre, hogy egy véleményformáló partnerré váljon a kormányzat felé, és a logisztikát érintő államigazgatási döntések, törvényalkotási folyamatok, operatív programok és stratégiák kidolgozásában megkeressék szakmai egyeztetés céljából. Szerencsére már a megalakulás legelső időszakában, többek között Chikán Attila ismertségének is köszönhetően, sikerült elfogadtatni a LEF-et államigazgatási szinten.

Nemzetközi szinten milyen szakmai kapcsolatai vannak?

2003-ban kaptam meghívást egy előadás megtartására az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) Eurolog konferenciájára. Ennek különös apropója is volt, hiszen 2004-ben Magyarországon került sor erre a rendezvényre. Itt választottak meg először belső auditornak a szervezetbe, majd 2006-ban bekerültem az igazgatótanácsba, amelynek a mai napig tagja vagyok. 2010-ben pedig a végrehajtó bizottság tagja lettem, s egyben én vagyok az ELA pénztárnoka is. Azóta már számos előadást tartottam külföldi konferenciákon, szakmai rendezvényeken, ahova mindig nagy kedvvel készülök, és nagyon szívesen megyek.

ML

Supply Chain Monitor
​​​​​​​2013. június