Archívum: Van esély a kombinált szállítás feltámasztására
2013. március 30. | Logisztika | Egyéb szektorok
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint az intermodális (kombinált, közúti-vasúti-vízi) szállítás állami támogatás nélkül is versenyképessé tehető.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a használatarányos útdíj tervezett bevezetését figyelembe véve elemezte és értékelte a magyarországi intermodális szállítás helyzetét, és versenyképességének javítására megoldási javaslatot dolgozott ki. Az MLSZKSZ szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti forgalom 5%-a vasútra irányítható, s ennek hatására éves szinten közel 78 milliárd forinttal csökkennének az állami útfenntartási kiadások, valamint 8,3 millió tonna pluszmegbízással nőne a vasúttársaságok forgalma, és ezzel együtt a MÁV bevételei is. Amennyiben a szükséges intézkedések és fejlesztések elmaradnak, a dráguló közúthasználat miatt Magyarországot elkerülheti a tranzit-teherforgalom, így hazánk könnyen lekerülhet a nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről.
A szövetség szakmai álláspontja szerint az e-útdíj bevezetése nélkülözhetetlen, de nem elegendő feltétel ahhoz, hogy az intermodális áruszállítás versenyképes alternatíva legyen a teherfuvarozás számára. A használatarányos útdíj ugyanis nem fogja automatikusan vasútra és vízre terelni a forgalmat. Bevezetésével párhuzamosan egy modern, fenntartható közlekedési rendszert kell kiépíteni: fejleszteni szükséges a vasúti eszközállományt, hálózatot – megépíteni például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűt, a V0-t –, illetve átalakítani a vasúti infrastruktúra-használat díjszámítási módszerét és korszerűsíteni a vasút működését meghatározó előírásokat, szabályzatokat. Adminisztratív eszközökkel korlátozni szükséges a kombinált szállításban részt vevő kamionforgalmat a kombiterminálok 70 km-es körzetére, és bevezetni a magyar fuvarosokat támogató díjkompenzációt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2012. I-III. negyedévi adatait és a 2011. évi tendenciákat figyelembe véve az látszik, hogy a tavalyi évben a Magyarországon bejegyzett fuvarozó vállalkozások által szállított áru kétharmadát – azaz 66%-át – fuvarozták közúton. Ez a forgalom belföldön mintegy 11 millió darab teherautó (132 millió tonna áru), nemzetközi viszonylatban pedig 1,7 millió darab teherautó (34 millió tonna áru) mozgását jelentette.
![]() |
| KSH |
Vasúton 2012-ben csak az áruk közel 20%-át szállították. Az MLSZKSZ saját kutatási adatai szerint a magyar intermodális szállítási forgalom (a Ro-La-val együtt) vasúti szállítási ágazaton belüli részaránya alig érte el a 10-13%-ot, miközben ez az arány a nyugat-európai országokban 20-25%.
Az MLSZKSZ elemzéséből kiderül, hogy a szállítmányozó cégek azért választják a közutat a kombinált szállítási mód helyett, mert az jelenleg olcsóbb, gyorsabb, tervezhetőbb, rugalmasabb, biztonságosabb és megbízhatóbb. A hazai intermodális szállítás közúttal szembeni versenyhátrányának egyik oka, hogy a hazai vasúti infrastruktúra használatának díja a legmagasabbak között van Európában. A 24 tagállam átlagos pályahasználati díját vizsgálva a magyar díjak az 5. legdrágábbak az Organisation for Economic Cooperation and Development 2005-ben megjelent tanulmánya szerint. 11 országban, például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Svédországban és Dániában a pályahasználati díjak a magyarországi díj felét sem érik el. Így amíg Európa nyugati felében a vasúti pálya használatának költsége a fuvardíj 10%-át teszi ki, addig itthon ez 20-25%.
A versenyhátrány másik oka, hogy a vasúti fuvarozás esetében az első megtett kilométertől az utolsóig pályahasználati díjat fizet a szállítmányozó, mert a vasúti pályadíjból befolyt bevételnek a pálya teljes éves fenntartási költségét fedeznie kell. A közúton nem fizetik meg a kamionok a teljes pályahasználatot, így az útfenntartást sem, amelyet az állam szinte teljes egészében adókból finanszíroz. Ez hatalmas versenyelőnyt jelent a közúti szállítás javára: amíg egy tonna áru közúti fuvarozása kilométerenként 0,6 forint úthasználati díjba kerül, addig vasúton ugyanez az összeg 6 forint. Fajlagosan tízszer annyiba kerül tehát egy vasúti vállalkozásnak az „úthasználat”, mint egy közúti vállalatnak. Ráadásul a vasúti pálya elérése, akár közforgalmú raktározás, akár belső iparvágány esetén, további költségeket ró a fuvarozókra. Az utóbbi évtizedekben kialakított ipari parkok többsége nem rendelkezik vasúti eléréssel, s ez tovább növeli a vasút versenyhátrányát.
Az intermodális szállítási mód versenyhátrányához az is nagyban hozzájárul, hogy nincs a vasúton menetrendszerűség (kivéve irányvonatok), és az elmúlt 20-30 évben elmaradt fejlesztések és fenntartási munkák miatt jelentős mértékű a vasúti pálya állagromlása. Ebből következik, hogy az eseti küldemények vasúti szállítása drága, nem kiszámítható és nem tervezhető. A 2008-as válságot követően a gyártók minimalizálták raktárkészleteiket, ezért különösen fontossá vált számukra, hogy a készletek épp a megfelelő időben – előre tervezhetően – érkezzenek a beütemezett gyártási folyamatokhoz. A megrendelési idők rövidültek, így csökkentek a raktárra gyártások is. Az alkatrész és a készáru egyre több időt tölt a szállítóeszközön, a megrendelők igyekeznek a logisztikai költségeik minél nagyobb hányadát az alvállalkozókra hárítani. A szállítási mód kiválasztásánál ezért a költségek mellett kiemelt figyelmet kap az a tényező is, hogy az árut mennyi ideig lehet a szállítóeszközben raktározni, illetve mennyire kiszámítható és tervezhető az áru érkezése az adott célállomásra.
![]() |
| MLSZKSZ |
Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) szállítás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amelyben az egyes közlekedési alágazatok szinergiában vannak egymással, fokozva a vasúti és a vízi teherfuvarozás versenyképességét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és fellendítve a tranzit-teherszállítást. A közúti teherforgalom egy részének vasúti és vízi kiváltásával csökkennek a közút fenntartási kiadásai, javul az utak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint) és a kamionok által okozott balesetveszély. Az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítások 30%-át, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.
A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) 2004-ben készített elemzése kimutatta, hogy ha az akkori Ro-La forgalom (35 000 kamion/év) a közútra terelődne, az 4,8 milliárd forint kárt okozna az úthálózatban és a környezetben. Az akkori megállapítások most is érvényesek. Ezt a kárt a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-n keresztül a magyar állam fizetné ki, a magyar adófizetők pénzéből. A KTI 2004-es számítási metodikáját és a Központi Statisztikai Hivatal 2012. évi teherforgalmi adatait alapul véve, amennyiben a közúti szállítás akár csak 5%-át – azaz belföldi viszonylatban évi 550 000 darab, nemzetközi viszonylatban 85 000 darab kamionnyi árut – vasútra, illetve vízre lehetne terelni, az akár 78 milliárd forint értékű, kézzelfogható környezeti terheléstől mentesítené a magyar közutat. Azaz ennyivel kevesebbet kellene a magyar államnak közútfenntartásra költenie az adófizetők pénzéből. A MÁV esetében az 5%-os forgalomátvándorlás mintegy 8,3 millió tonna pluszforgalmat és az ezután járó, az infrastruktúra használati díjából származó bevételt jelentene.
A kombinált szállítás Ro-La ágazatának 2012. decemberi megszüntetése jelenleg tovább csökkenti a vasút bevételét és növeli a közúti fuvarozás szerepét. A tervezett 85 Ft/km-es használatarányos útdíj Szeged-Kiskundorozsma és Hegyeshalom között 28 475 forint közúti fuvarköltséget jelent 1 darab kamionra vetítve. Ugyanebben a viszonylatban a szállítmányozó cégnek 1 darab kamion vasúti szállítása (Ro-La) közel 7000 forinttal lenne olcsóbb a közútinál. Ez azt mutatja, hogy a tervezett használatarányos útdíj bevezetésével a Ro-La forgalom állami támogatás nélkül is gazdaságosan fenntartható és versenyképes lehetett volna a közúttal szemben. Tekintettel arra, hogy az áruk egy nagyon nagy részét nem lehet konténerben szállítani, a Ro-La visszaállításának létjogosultsága van.
Nemzetközi viszonylatban az éves szinten mintegy 85 000 darab kamionnyi áru intermodális továbbítására már most is jól működő megoldások léteznek: az áruszállító irányvonatok nagy távolságokra hatékonyan továbbítanak konténereket, csereszekrényeket és félpótkocsikat is. Belföldi viszonylatban ugyanakkor az éves 550 000 darab kamionnyi áru intermodális szállításához szükséges technológia fejlesztésre szorul. A korszerű vontatóeszközök beszerzésével, a skandináv országokban kifejlesztett flexivagonrendszerek (azaz középen kifordítható vasúti kocsik) forgalomba állításával, valamint a vegyes vonatok újbóli használatával tovább növelhető a belföldi kombinált szállításban résztvevők száma. A vegyes vonatokat – azaz amikor egy adott vonatban a személyszállító kocsik mellé a kombinált szállításban részt vevő teherkocsikat is kapcsolnak (konténerek, félpótkocsik szállítására) – Magyarországon az 1960-as, 1970-es évekig közlekedtette a MÁV, majd gazdasági okokra hivatkozva megszüntette (keskeny nyomtávú vasutakon a mai napig üzemelnek). Megfelelő szabályozási és technológiai feltételek biztosításával ezek a vonatok gazdaságosan üzemeltethetők. Nyugat-Európában ugyanakkor egyes viszonylatokban ez a szállítási mód a mai napig használatban van.
– Amennyiben a megfelelő átalakítások és fejlesztések egyidejűleg megtörténnek, és a korszerű közlekedési rendszer kiépül, az intermodális szállítás állami támogatás nélkül is versenyképessé válik – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Így reális esély van arra, hogy a közúti teherforgalom minimum 5-10%-át vasúton továbbítsák a fuvarozók. – A 2012. évi forgalmi adatokkal számolva ez éves szinten 78 milliárd forint értékű, kézzelfogható környezeti terheléstől mentesíti a magyar közutat, ezáltal költségvetési megtakarítást jelent. A magyar vasúton dolgozó vasúttársaságok számára mintegy 8,3 millió tonna pluszmegbízást hozna, így az infrastruktúra használatából (pályahasználati díj, tolatás, vontatás) jelentős többletbevétel áramolna az állami vasútvállalathoz – tette hozzá a szakember.
A hazai közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai közé tartozik a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása, illetve a logisztikai szolgáltatóközpontok fejlesztése. Amennyiben a szükséges intézkedések elmaradnak, Magyarországot a dráguló közúthasználat miatt elkerülheti a tranzit-teherforgalom, ezáltal fontos stratégiai pozíciót és értékes piacot veszítünk, s ez bevételkiesést fog eredményezni mind a költségvetés, mind a szolgáltatók oldalán.
Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára
Supply Chain Monitor
2013. március

