Archívum: Ha elindul a vonat...
2011. május 1. | Egyéb | Autóipar
Az elmúlt évekre jellemző nehéz gazdasági körülmények jelentős mértékben érintették a vasúti áruszállítást Európában és Magyarországon.
![]() |
| Fotó: Kai-Uwe Gubdlach |
– A gazdasági válság hatása Magyarországot, mint az Európai Unió tagországát ugyanolyan kedvezőtlenül érintette a külkereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó áruszállítások területén, mint a többi uniós tagállamot. A hitelezési, pénzügyi válság következtében a termelés mindenhol csökkent, és az alapanyagok szállítása azonnal igazodott ehhez a folyamathoz, ami negatívan hatott az áruszállítási piacra. Európa-szerte csökkentek a szállítási teljesítmények. Az áruszállítási piacon a legnagyobb veszteségeket a vasúti áruszállítás szenvedte el, ahol többletkapacitások jelentek meg, és jelentős számú vasúti fuvareszközt kellett tároló vágányokon elhelyezni. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a vasutak sokkal lassabban, esetenként ellentétesen reagáltak a piac változásaira: miközben 2009 elején a közúti fuvardíjak 30-40%-kal estek vissza, a vasúti fuvardíjak jó esetben stagnáltak, de egyes országokban, például Romániában tovább emelkedtek (CFR Marfa), ami behozhatatlan veszteségeket okozott a vasúti szállításnak a közút javára. A 2010-es év az európai áruszállításban némileg a magára találás, néhány piaci szegmensben pedig a kismértékű növekedés éve (acélszállítások, autóipar stb.). Ez nemcsak a DB Csoportra, hanem a vasúti áruszállításban ugyancsak meghatározó szerepet játszó RCA–RCH csoportra is igaz. Ennek örülünk, hisz ez azt mutatja, hogy a gazdaság kismértékű növekedése által generált szállítások nagyobb lehetőségeket biztosítanak a versengő felek számára – fejtette ki Dr. Gyabronka Tibor, a Schenker Kft. vasúti szállítmányozási igazgatója. A szakember hozzátette: ha Magyarország 2010-es szállítási teljesítménye a KSH gyorsjelentése alapján az összes árutömeget tekintve mintegy 280 millió tonna volt, ami némileg elmarad a 2009-ben elfuvarozott közel 300 millió tonna árutömegtől. Ezen mennyiség 16%-át szállították vasúton, mintegy 71%-át pedig közúton. A többi áruszállítási mód – bizonyos áruk folyami szállításától eltekintve – nem jelentett sem konkurenciát, sem alternatívát a vasúti szállítás számára.
Kettős nyomás
Az áruszállítási folyamatok változásai, a volumenek csökkenése, a rendelkezésre álló többletszállítási kapacitások jelentősen hatottak a szállítmányozási piac teljesítményére is, és a piaci verseny erősebbé, élesebbé vált. A szállítmányozók kettős nyomásnak voltak kitéve, amely egyrészt a megbízók árcsökkentő törekvéseiben, másrészt a fuvarozók áremelési szándékaiban nyilvánult meg. Ennek következményeként a szállítmányozók árrése tovább csökkent. – Jelentősen megváltozott az árutulajdonosok magatartása, munkamódszere: még azok a cégek is, amelyeknél korábban fontos tényező volt a megbízható szolgáltatás – és nem elsősorban a fuvardíj mértéke alapján kerestek szállítmányozót –, a megváltozott piaci viszonyok között már alapvetően az alacsonyabb díj alapján választották ki szolgáltató partnerüket. A szállítási útvonalak átalakultak, lerövidültek, a megrendelt és szállítandó mennyiségek lecsökkentek. Ezzel párhuzamosan a magyar vasúti fuvarpiac legnagyobb szereplője a Rail Cargo Hungária eszközökben ugyan erősödött az új tulajdonos Rail Cargo Austria által, de árképzésében nem tudta követni a közúti árcsökkenést, és még a magasabb árszint sem hozta meg a kívánt eredményeket. Ugyanakkor, ha a DB Csoport 2010-es teljesítményeit elemezzük, örvendetes, hogy növekedésről számolhatunk be. A 2011. március 31-én Berlinben megtartott sajtótájékoztató szerint, 2010-ben a DB Csoportban a beruházások mértéke, valamint a foglalkoztatottak száma is növekedett és meghaladta a válság előtti – 2008-as időszak – szintet. Örvendetes tény, hogy az európai vasúti szolgáltatók egymás közötti versenyében a DB került az első helyre – mondta Dr. Gyabronka Tibor. A versenyképesség növelésének irányába hatnak azok az innovatív megoldások, melyeket a DB Schenker is egyre szélesebb körben alkalmaz, úgymint a Railportok létrehozása, ahol lehetőség van a hosszabb távú szállítási láncok egyes szakaszainak vasúton való megoldására. A szállítmányozói piac is követi a globális tendenciákat: a kihívások az összefogást, a koncentrációt, az egyesüléseket, a szinergiák kiaknázását ösztönzik. A Schenker Kft. vasúti szállítmányozási igazgatója szerint Magyarországon is ezek a tendenciák figyelhetők meg. A kis szállítmányozó cégek lassan eltűntek a piacról, vagy tevékenységi profilt váltottak. A nagyok pedig egyesüléssel keresik a választ a jelen és a jövő kihívásaira. – Ez történt az RCA-RCH csoportban, s ez történt nálunk a Schenker Kft.-nél is, ahol a magyarországi öt vállalat egyesülése nemcsak egy nagyságrenddel nagyobb vállalat létrehozását jelenti, hanem lehetőséget nyújt a vállalati együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására: a vasúti szállítmányozó fordulhat a közutashoz, ha elő- vagy utófuvarra van szüksége, vagy ha az árut vagonból a raktárba, s onnan a megbízóhoz kell szállítani. De sok lehetőség rejlik az egységes értékesítésben, a szolgáltatási paletta szélesítésében is. Természetesen az is nagyon fontos, hogy ezáltal részei lehetünk egy, a világban is mértékadó, és Európában első helyen álló vasúti szolgáltató rendszernek – fejtette ki Dr. Gyabronka Tibor.
Hozzáadott érték alapú megoldások
A szakember szerint a tavalyi év során a megbízói igényekben a szoros árverseny kikényszerítésére irányuló tendencia folytatódott. Egyértelmű a törekvés a racionálisabb, költségtakarékosabb, ugyanakkor komplexebb megoldásokra anélkül, hogy a szolgáltatás színvonala csökkenjen. Megfigyelhető, hogy a klasszikus szállítmányozói szerepkör helyett innovatív, hozzáadott érték alapú megoldásokat kell egy szolgáltatónak biztosítania, s nagy hangsúlyt fektetni a piac által diktált igények szigorú figyelembevételére. – Például a megbízó elvárja, hogy árujához – a szűkös keretek ellenére – mindig álljon rendelkezésre vagon, s erről a szállítmányozó saját felelősségére gondoskodjon, és természetesen a fuvardíj versenyképes legyen más szállítmányozókkal, magánvasutakkal, illetve a közúti szállítással szemben. Az elvárások néha irreálisak, de jól mutatják, hol kell egy szállítmányozónak helytállnia a megbízásokért folytatott versenyben. A multinacionális vállalatok hazai érdekeltségeinek szaporodásával megnőtt a tendereztetés jelentősége is. A Schenker vállalatok egybeolvadásával létrehozott tendercsapattal és a DB képviselettel való együttműködéstől sokat várunk – emelte ki Dr. Gyabronka Tibor.
A változó megbízói igényekre elsősorban innovatív megoldásokkal lehet válaszolni, amely területen a DB Schenker hálózat élenjáró. Említésre került már a Railport megoldások szerepe, mely lehetővé teszi, hogy egy németországi vagy még távolabbi feladó, aki nem rendelkezik vasúti eléréssel, közúton feladhatja görögországi rendeltetésű áruját például Sopronban, ahonnan vasúton kerül továbbításra Thessalonikibe, majd ismét közúton kiszállításra a vevőnek door-to-door szolgáltatásként. A Magyarországon vasútra rakott árut a DB Schenker bolgár, román, török vagy görög raktárain keresztül szintén közúton szállítja a végpontra a Schenker a vevőnek, és a fuvardíj is kedvezőbb, mint egy teljes szakaszra vonatkozó közúti vagy vasúti szállítás esetén. Emellett további logisztikai lehetőségek – például disztribúció – is igénybe vehető. A Schenker Kft. Záhonyon keresztül is jelentős forgalmat bonyolít le a FÁK-országokba, illetve onnan más piacokra. – Záhony számunkra Railport szerepet tölt be. Exportban az áruk közel 100%-a közúton érkezik Záhonyba, onnan raktáron át „széles nyomtávú vagonokban” továbbítjuk Moszkváig, szigorú KPI-rendszer figyelembevételével. Import esetében az áruk minimális százaléka kerül tovább vasúton Záhonyból, az itt működő raktárak „kezelik” a küldeményeket, majd továbbküldik közúti járművekkel – tette hozzá Dr. Gyabronka Tibor. A 2010-es gazdasági év a Schenker számára is a „túlélés éve” volt, s mintegy 2,5 millió árutonnát szállítottak. A tavalyi év meghatározó volt a cég életében, hiszen akkor zárta le sokéves és sikeres „maspedes” múltját, illetve felkészült a „schenkeres” jövőre. – Az új struktúrában kialakítandó új követelmények, az új IT-rendszer, együtt a változó RCH-val, annak megváltozott IT-rendszerével, úgy gondolom, emlékezetessé teszi ezt az évet. Miként az elmúlt, úgy az idei év is nehéz, kihívásokban bővelkedő időszak, melyet csak jó kollégákkal, összetartó csapattal lehet eredményesen teljesíteni. Úgy gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy a Schenker vasúti divíziója rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Személy szerinti meggyőződésem, a siker záloga az, hogy együtt küzdöttük/küzdjük le a nehézségeket, hittel, optimizmussal nézünk a jövőbe. 2011-ben tovább erősítjük azt a törekvést, hogy Magyarországon egy összekovácsolt, nemzetközi vállalat integrált részeként sikeres, eredményes vasúti szállítmányozási és logisztikai szervezet legyünk. Sok feladat áll még előttünk; többek között érdekeink érvényesítése a hazai piacon, valamint erőink összevonása az európai és délkelet-európai piacokon annak érdekében, hogy minél pontosabban definiálhassuk és megfelelhessünk megbízóink elvárásainak. Jó úton haladunk – értékelt Dr. Gyabronka Tibor.
JS
Supply Chain Monitor
2011. május
