Archívum: Új programhoz, új tender kell…
2011. március 1. | Beruházás | Egyéb szektorok
Ki ne tudná idézni a Csárdáskirálynő híres betétdalának szövegét „Új műsorhoz, új férfi kell/Ezt ők sosem felejtik el”? Óhatatlanul ez a fülbemászó dallam jutott eszünkbe, mikor az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) február 11-én kibocsátott „Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése” tárgyú pályázati felhívást (GOP-2011-3.2.1) olvastuk. Ez a kiírás a GOP-2009-3.2.1 és KMOP-2009-1.4.2 tükörkiírás folytatása, mely 2010. december végén zárult. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a korábbi kiíráshoz képest csak a csomagolás változott, vagy vannak-e érdemi eltérések.
Előzmények
Az elmúlt években a logisztikai szakma többé-kevésbé eredményesen lobbizott, és a logisztika, mint húzóágazat bekerült a különböző kormányok programjaiba. A logisztika szerepét illetően 2007 mérföldkőnek számított, mivel ekkor született döntés a Magyar Logisztikai Stratégia kidolgozásáról, valamint a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése támogatásának beemeléséről a Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP-2007-3.2.1 kiírás). 2008-ban, az egyik első ágazati stratégiaként elkészült a Magyar Logisztikai Stratégia (MLS) és ezt követően, részben vele konkurálva az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS). Előbbi azt a célt tűzte ki, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központjává és interkontinentális cargo hubjává váljon. A stratégia négy átfogó célt határozott meg:
- tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje
- versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztikaintenzív ágazatok minőségi kiszolgálása
- korszerű technológiák használata
- korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás.
A célhierarchiában két horizontális cél is megjelent, a fenntartható fejlődés és a versenyképesség. A jelenlegi kormány szintén kiemelt területként kezeli a közlekedést, valamint a logisztikát és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontja közé beemelte a közlekedésfejlesztést, illetve annak részeként az intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztési alprogramot. A korábbi gyakorlathoz képest mindenképpen szerencsés, hogy a logisztika- és közlekedésfejlesztés közös stratégiai anyagban jelenik meg, még ha az ÚSzT konzisztenciája hagy is némi kívánnivalót maga után (például célok, programok, elvárt eredmények tekintetében).
Korábbi pályázatok tapasztalatai
A korábbi, 2007-2008-as, illetve 2009-2010-es GOP-3.2.1 pályázati kiírásokban, melyek Pest megye és Budapest kivételével az ország teljes területén elérhetőek voltak, alapvetően két területen lehetett pályázni:
a./ Intermodális logisztikai központok fejlesztése: a fejlesztés olyan területen történik, vagy a fejlesztés eredményeként olyan intermodális központ valósul meg, ahol:
- a terület összes fedett raktározási kapacitása legalább 10 000 m² és intermodális átterelés bonyolódik a területen, vagy
- az intermodális átterelés legalább 125 000 tonnát ér el.
b./ Regionális logisztikai központok fejlesztése: a fejlesztés olyan területen történik, vagy a fejlesztés eredményeként olyan regionális központ valósul meg, ahol a fedett raktári kapacitás eléri az 5000 m²-t.

A támogatható tevékenységek a logisztikai alapszolgáltatások, illetve az ezt kiegészítő logisztikai és egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások, korszerűsítések, amelyekhez kapcsolódóan elszámolhatók voltak az új eszköz- és gépbeszerzések (de jármű nem), építés, épületbérlés (maximum egy év), IT-fejlesztés és bizonyos tanácsadási, HR, marketing és egyéb (például minőség-, környezetirányítási rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó) költségek. A támogatási intenzitás vállalatmérettől és területi elhelyezkedéstől függően 25-50% között alakult.
Mind a 2007-2008-as, mind a 2009-2010-es GOP-3.2.1 pályázat keretösszege közel 10 milliárd forint volt. Míg a 2007-2008-as GOP pályázatra a keretösszegnél 14%-kal kisebb támogatási igény érkezett, azaz a finanszírozási oldal nem jelentett szűk keresztmetszetet, addig a 2009-2010-es pályázati kiírásra a rendelkezésre álló keretnél 60%-kal több pályázati igény érkezett, jelezve, hogy a program iránt van érdeklődés.


A megítélt támogatásokat illetően a 2007-2008-as pályázati kiírás esetén a megítélt támogatás 62%-os volt a pályázati kerethez képest, és 72%-os a támogatási igényhez képest. A 2009-2010-es pályázati kiírás esetén ez jelenleg 35%, illetve 21%, de még folyik a zömében 2010 decemberében beérkezett pályázatok kiértékelése, és amennyiben a megítélt támogatás eléri a támogatási igény 62%-át (amire jó esély van), a teljes pályázati keretösszeg felhasználásra kerülhet. A keretfelhasználási adatokból is látható, hogy még bőséges támogatási források esetén is fontos a jó minőségben összeállított pályázati dokumentáció, az alapos, minden részletre kiterjedő pályázati felkészülés és a következetes, előzetesen megtervezett projektmegvalósítás. Jól jelzi a program iránti érdeklődés növekedését, hogy míg a 2007-2008-as kiírásra 37 db, addig a 2009-2010-es felhívásra 62 db pályázat érkezett.

A két pályázati ciklus (2007-2008 és 2009-2010) adatai alapján látható, hogy a projektek 71%-a regionális, 29%-a intermodális logisztikai központ megvalósításra irányult. Azonban értékben, a támogatások fele-fele arányban oszlanak meg a regionális és intermodális projektek között, mivel utóbbiak támogatási összege átlag 2,5-szerese a regionális projektekének.
A Közép-Magyarország Operatív Program KMOP-1.4.2 pályázat keretében a régióban (Pest megye és Budapest) intermodális logisztikai központok fejlesztésére volt lehetőség, a korábbiakban leírt feltételek teljesülése esetén. Tehát KMOP keretében a regionális logisztikai központok fejlesztését sem a 2007-2008-as, sem a 2009-2010-es pályázati kiírás nem támogatta. A rendelkezésre álló keretösszeg 2007-2008-ban kb. 1,9 milliárd forint, 2009-2010-ben 2,6 milliárd forint volt.
A KMOP-1.4.2 pályázati kiírás esetében a támogatási igény mindkét periódusban elmaradt a kerettől, 2007-2008-ban 51%-kal, 2009-2010-ben 22%-kal. Így az első periódusban gyakorlatilag mindhárom beadott pályázat nyert, és erre jó esély van a második periódusban is, amelyben 4 pályázat érkezett.
Mind a GOP, mind a KMOP logisztikai pályázati kiírások keretében lehetőség volt induló vállalkozások, projektcégek számára is pályázat benyújtására. Bár az ilyen típusú pályázatok az értékelési rendszerben kisebb hátrányba kerületek, de mégis reális nyerési esélyekkel indulhattak. Ez a lehetőség a GOP-2011-3.2.1 pályázati kiírás esetében továbbra is fennmaradt. Ezzel a megoldási lehetőséggel válnak pályázatképessé a döntően saját logisztikai tevékenységet végző vállalkozások, például kereskedelmi cégek, termelő vállalkozások.
Új program, új kiírás
Az Új Széchenyi Tervben szereplő GOP-2011-3.2.1 pályázati kiírás az alábbi pontokban mutat jelentős eltérést a korábbi pályázatokhoz képest:
- A jelenlegi GOP kiíráshoz nem kapcsolódik KMOP tükörkiírás: A közép-magyarországi régióban eddig is csak intermodális szolgáltatás fejlesztésére lehetett pályázni, ezentúl ez a lehetőség sincs meg. Ennek megfelelően nem készült KMOP-2011-1.4.2 tükörkiírás, és a régió logisztikai fejlesztéseinek támogatása a jövőben sem várható. A GOP-ból pedig általánosságban nem támogatható a közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés.
- A logisztikai szolgáltatásfejlesztés önállóan is támogatható: A korábbi kiírásokban nem szerepelt ez a lehetőség, a regionális logisztikai központok fejlesztése és az ehhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásfejlesztés esetén feltétel volt az 5000 m²-t elérő raktárkapacitás megléte vagy a pályázat során történő megvalósítása. A támogatás ezen újabb formájával megnyílik a lehetőség azon logisztikai szolgáltatók számára, melyek ilyen raktárkapacitással nem rendelkeznek és/vagy működésükhöz nincs is szükség ilyen méretű raktárra.
- Némileg változott a támogatható tevékenységek köre: A támogatható tevékenységek közül kikerült a bérleti díj, viszont támogathatóvá váltak a gyártási licenc, know-how vásárlás és bizonyos beruházás előkészítési (például kiviteli terv) költségek. A GOP-2011-3.2.1 kiírás szerint pályázni lehet eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlanberuházásra, valamint információs technológia-fejlesztésre külön-külön, illetve kombinálva is. Ezekhez kapcsolódóan támogatható továbbá gyártási licenc megvásárlása, gyártási know-how beszerzése, piacra jutás, vállalati humánerőforrás fejlesztése, tanácsadás igénybevétele, továbbá minőség-, környezet-, valamint egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása, illetve a beruházás tervezése és előkészítése.
- Csökkent a pályázat keretösszege, a vissza nem térítendő támogatás minimum és maximum összege: A GOP-2011-3.2.1 pályázati kiírás keretösszege 9 milliárd forint, ami közel 10%-kal marad el a GOP-2009-3.2.1 pályázati kiírás keretétől. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 25 millió forint (korábbi pályázatokban 50 millió forintos volt), a maximum 250 millió forint. Intermodális logisztikai központok esetén a támogatás maximális összege 500 millió forint, mely jelentősen csökkent a korábbi 750 millió forintos értékhez képest.
- Változott a támogatás mértéke: Bár intermodális és regionális logisztikai központra továbbra is az összes elszámolható költség maximum 50%-ra (intermodális központ), illetve 40%-ra (regionális központ) vehető igénybe támogatás, logisztikai szolgáltatások önálló fejlesztésére a maximális támogatási intenzitás csupán 30%. Ezen támogatási arányok változhatnak régiónként, például a nyugat-dunántúli régióban működő nagyvállalat nem tudja igénybe venni intermodális logisztikai központ fejlesztésre az 50%-os támogatást, mivel a régióban a maximális támogatási intenzitás nagyvállalatok esetében 30%. Nem jó hír a szállítási ágazatban megvalósuló projektek szempontjából, hogy a mikro- és kisvállalkozások, valamint a középvállalkozások esetében nem érvényesíthető a más ágazatokban, pályázati kiírásokban a kkv-k számára biztosított +20%-os, illetve +10%-os többlettámogatási intenzitás.
- Korlátozások léptek be a pályázó alaptevékenységét illetően: A logisztikai szolgáltatások fejlesztése esetén a pályázó főtevékenységének valamely „Logisztikai Alapszolgáltatásnak” kell lennie (például vasúti-, közúti-, vízi-, légi áruszállítás; raktározás, tárolás; szállítást kiegészítő szolgáltatás; csomagolás; postai, futárpostai tevékenység). Ez a támogatás tehát nem vehető igénybe olyan vállalkozás által, melynek főtevékenysége például nagykereskedelem, és az áruszállítást, raktározást melléktevékenységként folytatja.
- Korlátozások léptek be a pályázó székhelyét, illetve a megvalósítás helyét illetően: A pályázati kiírás szerint jelentős kockázatnak minősülhet a „pályázó székhelyének és a megvalósítás helyének eltérő támogatási intenzitása”. Azaz, ha egy budapesti székhelyű (10%-os támogatási intenzitás), több telephellyel rendelkező cég például a komáromi (40%-os támogatás) elosztóközpontját fejlesztené, ez jelentős kockázatnak minősülhet és a pályázat elutasításra kerülhet. Ez a szempont nagyfokú szubjektivitást vihet a rendszerbe. Nyilvánvaló a kiíró szándéka, el akarták kerülni a fiktív projekteket, viszont éppen ez a korlátozás indíthat fiktív gazdasági eseményeket (például budapesti székhelyű cég áthelyezi a székhelyét Komáromba).

A GOP-2011-3.2.1 pályázati kiírás tipikusan logisztikai, vagy jelentős, akár saját logisztikai folyamatokat is bonyolító, de egyéb főtevékenységet végző vállalkozások (például kereskedők, disztribútorok, termelő vállalkozások) fejlesztési, beruházási elképzeléseinek támogatására ideális konstrukció, Pest megyén és Budapesten kívüli fejlesztési helyszínnel. A projektek tartalma koncentrálhat:
- Raktár-, iroda-, csarnokfejlesztésekre
- Gép, informatikai (HW és SW) eszköz beszerzésekre
- IT-rendszerek (például vállalatirányítási, logisztikai, raktározási rendszerek) bevezetésére
- a fenti fejlesztéseket kiegészítő elemekre.
Összefoglalás
Pozitív, hogy a jelenlegi kormány továbbra is prioritásként kezeli, és kitörési pontnak tekinti a logisztikát. A támogatások terén nem történt radikális koncepcióváltás, a GOP-2011-3.2.1 pályázat jól illeszkedik a korábbi, sikeresnek tekinthető pályázatok sorába. Szerencsés, hogy források nyíltak meg azon logisztikai alaptevékenységet folytató vállalkozások számára is, melyek nem igényelnek 5000 m²-es raktárt. Nem szerencsés a kiírásban, hogy a székhelyfejlesztés helyszínének eltérő támogatási intenzitása esetén szubjektív alapon diszpreferálhatja vagy diszkvalifikálhatja a projektet, és hogy a szállítási ágazatban megvalósuló projektek esetén a kkv-k nem jogosultak a +10-20%-os támogatási intenzitásra.
Dr. Teleki Károly logisztikai tanácsadó, Lukács István ügyvezető, Xellum Kft.
Supply Chain Monitor
2011. március