Archívum: Stabilizációs időszak
2010. november 1. | Beruházás | Egyéb szektorok
A válság nem hozta meg a várt tisztulást, sokkal több cégnek kellett volna eltűnnie.
2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 18%-kal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult, de még így is nagyon magas – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. A cég év végére 6% feletti fizetésképtelenségi hányadot prognosztizál, ami közel 10%-kal haladja meg a 2009. év végi adatot. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A Coface Hungary szerint az első háromnegyed év a hitelbiztosítás szempontjából egy stabilizációs időszakot jelentett.
Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője meglepőnek tartja, hogy a válság nem okozott drasztikus megtisztulást a piacon, nem emelkedett extrém módon a felszámolási eljárások száma, hanem most már csökkenő tendenciát mutat a növekedés. – Így azt is mondhatnánk, hogy ha a válság nem következett volna be, ezek a számok már javuló tendenciát is mutathatnának. Sokkal több szereplőnek kellett volna igazából eltűnnie. Nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára a válság utáni kilábalás egyértelműbb és gyorsabb lehetne – mondta Kárpáti Gábor.
– Az új csődtörvény nem oldotta meg azt a problémát, hogy a csalárd felszámolások ne legyenek vonzóak; azok az adósok, akik hajlamosak visszaélni a joggal, a csődeljárás területén is megjelentek. A jogszabály nem szigorította kellő mértékben az ügyvezetők felelősségét – vélte Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogtanácsosa.
Kockázatos ágazatok
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderült: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárások további nagy százalékát (19%) építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. Az építőipar teljesítménye újabb és újabb mélypontokat ér el Magyarországon, aminek egyrészről a magánberuházások alacsony szintje az oka, másrészről pedig az, hogy 2010-ben még a korábbi évekhez képest is kevesebb infrastrukturális beruházás indult.
A fizetésképtelenségi eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási és a turisztikában tevékenységet folytató vállalkozások vannak még nagy számban, ami szinte egy az egyben megegyezik a tavalyi év hasonló időszakával. Az előző évekkel ellentétben 2010 első három negyedévében a gépjárműiparban tevékenykedő cégek száma is magas volt a fizetésképtelenné váló cégek között.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Élen a nagykereskedelem áll, amelyet a textilipari, valamint építőipari tevékenységet folytató vállalatok követnek, de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és a vendéglátás, vagy a faipar.
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a gépiparban tevékenykedők (+43,61%), valamint az ingatlangazdálkodók (+37,11%) körében romlott a mutató egy esztendő alatt. Mivel a hazai gépipar teljesítményét főképp nagy, nemzetközi cégek határozzák meg, és összességében a benne szereplő cégek száma alacsony, a magas csődhányad nem befolyásolja érdemben az országos értékeket. Azonban az ingatlangazdálkodókat egyértelműen a válság küldte padlóra. A drasztikusan visszaeső ingatlanfejlesztések és beruházások valósan tükrözik az aktuális válsághelyzetet, mindemellett az évek óta pangó irodapiac önmagában is az ingatlangazdálkodók mélyrepülését eredményezi. A vizsgált iparágak közül 2009 hasonló időszakához képest csupán az acél- és fémipar, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok tudták csökkenteni a fizetésképtelenségi arányukat.
Régiós eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 53%-át). Budapesten az eljárások 43,82%-át, Pest megyében pedig 9,46%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.
Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát, kiderül, hogy Nógrád megye teljesít a legrosszabbul, majd őket követi Bács-Kiskun megye. A legnagyobb negatív eltérést 2009 hasonló időszakához képest szintén Bács-Kiskun megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +45,77% volt. Úgyszintén látványos romlást mutat a főváros, ahol a csődhányad relatív növekedése +39,46% volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 525 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,16%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nem beszélhetünk térségbeli válságról. A 19 megye és Budapest közül számos térségnek (Somogy, Békés, Csongrád, Tolna, Hajdú-Bihar, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.
| Csőd | Felszámolás | Végelszámolás | Összesen | |
| 2010. (1-9 hó) | 270 | 13 258 | 10 848 | 24 376 |
| 2009. (1-9 hó) | 58 | 10 826 | 9 735 | 20 619 |
| 2008. (1-9 hó) | 12 | 8 096 | 7 090 | 15 198 |
| 2007. (1-9 hó) | 17 | 7 250 | 6 473 | 13 740 |
| 2006. (1-9 hó) | 14 | 6 996 | 4 024 | 11 034 |
| Fizetésképtelenségi eljárások száma (Coface) |
Stabilizációs időszak
– Amennyiben nem „w” alakú lesz a válság, vagyis nem történik egy újabb visszaesés, egy folyamatos, lassú javulás érzékelhető mind a kockázatvállalási kapacitás oldaláról, mind a biztosítók bevétele és a kárhányada szempontjából. Ennek a legfőbb oka az, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megtisztították a hitelbiztosítók a portfólióikat, ami javulást eredményezett a kárhányadban – mondta Bagyura András, kereskedelmi vezető.
Kárpáti Gábor szerint 2010 első háromnegyed éve jó stabilizációs időszak volt. – Stabilizáltuk ügyfélkapcsolatainkat. Most már olyan cégek is megjelennek ügyfélként, amelyek eddig nem gondolkodtak követelésbiztosításban, de most, hogy túl vannak a válság nehezebb időszakán, racionálisan értékelve a helyzetüket keresik a kockázatkezelési megoldásokat, illetve házon belül szigorítják a követeléskezelési rendszerüket. A válság közepén tipikusan olyan megkeresésekkel találkoztunk, amelyek inkább veszteségértékesítések voltak. Ott nem volt meglepő, hogy néha mi is elzárkóztunk bizonyos szerződések elől, de 2010-ben már igazi követeléskezelési igényekkel jelentek meg az ügyfelek – mondta Kárpáti Gábor.
– Sokan kihasználják a válság adta lehetőségeket, hogy a zavarosban halásszanak következmények nélkül. Ha ezt a réteget majd kiveti magából a gazdálkodók köre, ez jelenthet majd lényegi tisztulást – hangsúlyozta Bagyura András. A jelentősebb káresemények még mindig összeköthetők valamilyen visszaélés gyanújával, amelyeknek nagy részét lehetetlen bizonyítani.
– A biztosítói életünk nagy részét az ilyenfajta gazdasági visszaélésekből származó káresemények befolyásolják. Az a mennyiségű kár, amelyet a piac önmagában generál, kezelhető – tette hozzá Kárpáti Gábor.
A Coface Hungary szakértői továbbra is problémának tartják a hitelezés alacsony, illetve elégtelen szintjét. A drága és nehezen elérhető banki finanszírozás miatt növekszik a cégek egymás közötti hitelezése. Mivel a magyar gazdaságban a cégek nagy része alultőkésített, minél inkább szűkül a hitelhez jutás lehetősége, annál kevésbé képesek megőrizni a korábbi teljesítményüket, még akkor is, ha piaci igény lenne rá. Kárpáti Gábor szerint amíg a bankszektor a jelenlegi kockázatvállalási szinttel, a válság ellenére is hatalmas profitot tud termelni, addig semmilyen kényszer nincs rá, hogy valós kockázatvállalással, komolyabban beszálljanak a gazdaság finanszírozásába és megszűnjenek a hitelfelvételt ellehetetlenítő fedezet-előírások.
Supply Chain Monitor
2010. november