Archívum: Rutin és egyediség

2009. március 1. | Gyártás | Autóipar

A Bíró Szerszám- és Alkatrészgyártó Kft. 17 éve folyamatosan képes megtartani piaci helyzetét. Az elmúlt évek tapasztalatairól, illetve a hosszú távú sikeresség titkáról beszélgettünk a cég vezetőivel.

  

A Bíró Szerszám- és Alkatrészgyártó Kft. 1991-ben kezdte meg önálló működését. Eredetileg az Elektroakusztikai Gyár alkatrészgyártó üzeme volt ez az egység, amely az elektronikától technológiailag idegen működése miatt vált a gyárból könnyen leválaszthatóvá. Erre azért is volt szükség, mert a rendszerváltáskor a gyár elvesztette szovjet piacát, azonban ezzel egy időben lehetőség nyílt cégalapítási pályázatok benyújtására. Bíró Sándor, aki az Elektroakusztikai Gyárban 25 évet működött fejlesztőként, megkereste a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapot (MAVA), és velük közösen hozta létre 1991-ben az új céget, a Bíró Szerszám- és Alkatrészgyártó Kft.-t. A tevékenységük a kezdetektől szerteágazó volt. Az alapprofil, az elektromechanika nem hozott a megélhetéshez szükséges bevételt, ezért különböző cégeknek, kis vállalkozásoknak kezdtek alkatrészeket gyártani.

A mai napig beszállítóként tevékenykednek, de ma már nagy cégek megrendeléseinek is eleget tesznek. A gyártáshoz szükséges fémsajtoló-, fröccsöntő szerszámokat és készülékeket is maguk készítik.

– Alapkoncepciónk, hogy nem jelenünk meg önállóan a piacon, mivel a konkurencia igen nagy, hanem adott problémával jelentkező cégek igényeit elégítjük ki. Az alapfeltételeket szerszámgyártással, gyártóeszközökkel tudjuk biztosítani (lakatos, prés, hegesztő, műanyag-fröccsöntő tevékenységekkel), illetve az emberi erő hozzáadott értékével, amely magasabb arányban van jelen, mint az automatizálás. Kezdetektől fogva az emberi erő, szaktudás, mint hozzáadott érték volt a koncepciónk, ugyanis kisebb sorozatot nem érdemes automatizálni – fejtette ki Bíró Sándor ügyvezető igazgató.

A MAVA 2001-ben kiszállt a cégből, mivel a vállalkozás már a „saját lábán is meg tudott állni”, illetve azért, mert az Alap 15 évre jött létre, és ezután két év múlva meg is szűnt.

Megfelelő technológiával

A Bíró Kft. 1992-ben, tevékenysége kezdetén 36 millió forintos tőkével, 36 alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a létszám mára 130 főre emelkedett, és működésük saját erőből, támogatás nélkül történik. A cég éves árbevétele 1 milliárd forint. A rendszerváltás utáni legnehezebb időszak 1994-1995-ben volt, amikor a magyar nagyvállalatok (Ikarus, BRG, BHG, Telefongyár, Orion) megszűntek. Ez azonban nem befolyásolta a cég fejlődését, mert találtak olyan piaci szegmenseket, amelyek igényeit ki tudták elégíteni (például gázkazánokhoz gyártottak alkatrészeket).

Bíró Sándor, a Bíró Szerszám- és Alkatrészgyártó Kft. ügyvezető igazgatója– Mindig volt 30-50 partnerünk, közülük 10-12 meghatározó. Jelentős cégek számára gyártunk különféle alkatrészeket. Például 1991 óta a ZF Hungária Kft. egri sebességváltó gyárának állítunk elő autó-sebességváltót, 1998-tól a Linde németországi gyárának targoncarendszereihez készítünk tartozékokat. Soha nem állunk egy lábon, a jelen gazdasági helyzetben némi visszaesés azért tapasztalható, de összességében elmondhatom, hogy mindig van elég munkánk. Nem csak az autóipar számára gyártunk alkatrészeket, tartozékokat. A Huwil Kft. számára meglehetősen komoly bútoripari alkatrészgyártást folytatunk (zsanérokat, kiegészítőket készítünk). Olyan cégek keresnek meg bennünket, amelyeknek a mi profilunkkal megegyező gyártási igényük van. A vevőinknek nem kell máshová menniük, mert gyártóeszközeinkkel minden igénynek eleget tudunk tenni: biztosítunk préskapacitást, műanyag-fröccsöntést, CNC lemezmegmunkálást, lakatos munkát, hegesztést, forgácsolást is. Szerteágazó tevékenységünknek köszönhetően már 17 éve folyamatosan van munkánk, amit kis haszonnal és nagyon szorgos munkával értünk el – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

A nem hétköznapi technológiai tapasztalat és rutin azzal jár, hogy képesek bármit előállítani, például olyan finoman kivágott felületeket, darabolásokat, amelyeket más konkurens cégek nem. Azonban az ipari szakmunkás utánpótlás a jelen helyzetben nem megoldott, az ügyvezető a jövő egyik akadályának épp ezt látja.

– Ez a szakma – ahol a kézimunka a döntő – elöregszik (például szerszámkészítő, forgácsoló, esztergályos, lakatos). Egészen más az, ha valaki két évig idős szakemberektől tanulja a szakmát, vagy három hónap alatt elvégez egy gyorstalpalló tanfolyamot. Kiment a divatból az ipari szakmunkásság. A piacnak azon a részén vagyunk jelen, ahol a szakmunka, a kézi munka, mint hozzáadott érték dominál, és nem az automatizált munkafolyamat, ami nagy sorozatokra érvényes – tette hozzá Bíró Sándor. Ez a fajta, kis sorozatszámú munka olykor ugyanolyan nagy befektetést igényel, mint az automatizálás. Nem is olyan rég 64 millió forintért szerszámoztak fel egy terméket, de még nem tudni, hogy hosszú távon milyen igény mutatkozik iránta. A kisalkatrészeknek is éppúgy műveletára van, mint a nagyobbaknak, hiszen a kis darabszámú termékek (100-1000 darab) ugyannyi előkészítő munkát igényelnek, mint a nagyobb sorozatszámúak.

– Sajtolásban van nagy sorozatszám, ezek automata szerszámokkal készülnek, 500-600 ezer darab évente. Ezek nem kézi munkák. A pedálok kézi munkával készülnek, fajtánként körülbelül 500 darab hetente, évente pedig 20-25 ezer darab. Ez az összetettebb tevékenység jellemzőbb ránk, amikor forgácsolni, hegeszteni kell – összegzett az ügyvezető.

A partnereiknek technológiai javaslatokat, ötleteket is adnak, amelyeket gyakran el is fogadnak, ezáltal a megrendelt termékek kivitelezése minden szempontból optimálisan biztosítottá válik.

Sorba rendezett tervezés

A gyártás egy kétszintes épületben, 5500 m² alapterületen folyik. Az alsó szinten a nehézgépek, a felső szinten a könnyebb gépek működnek. Gyártóegységeik: egy présüzem, ettől teljesen elkülönülve egy műanyag-fröccsöntő üzem, egy lakatosüzem (amely CNC- és lézervágó műhelyből áll), valamint egy szerszámkészítő műhely, illetve van egy 500 m²-es üzemterület, ahol a lézervágógép üzemel. A gyártóterület épülete melletti magasraktárt nemrég vásárolták meg, ahol készárut, félkészterméket és szerszámokat tárolnak.

Az 1 milliárd forintos éves árbevételük jelentős hányadát a lakatosüzem termeli meg. Havonta 1200-1500-féle alkatrészt állítanak elő, amelyek logisztikai kezelése nem könnyű. A Linde részére például havonta 135-féle terméket gyártanak. A termékek 60%-át exportra készítik, de vannak hazai megrendelőik is (például 15 éve gyártanak parabola antennákat egy hazai cégnek, amely egész Európában jelen van ezekkel a termékkel).

A Bíró Kft.-nél ez év elejétől került bevezetésre a „FactoryMaster” termelésirányítási rendszer, amelyből naprakészen kinyerhető minden vezetői információ.

– A gyártástervezés ezzel a rendszerrel történik: a bejövő megrendelés a technológiai osztályon kap egy munkaszámot, és egyúttal bekerül a „FactoryMaster” rendszerbe. A napi üzenetek vezetői rutinjából munkatársaink látják, milyen teendőik vannak.

Az anyagbeszerző így naprakészen tudja, hogy milyen nyitott rendeléseket, tételeket kell elintéznie határidőhöz kötve. A termelésvezető azokat a tételeket látja, amelyeket gyártani kell. Ez a rendszer tartalmaz egy gyártóeszköz adatbázist is. Ebben szerepelnek a kooperációs partnereink, ugyanis az eddig felsorolt technológiákon kívül vannak olyanok, amelyekkel nem rendelkezünk (például felületkezelés, festés), így ezeket kooperációban oldjuk meg, mert minden megrendelőnknek készterméket kívánunk szállítani. Tehát minden saját és kooperációs partner kapacitása benne van ebben az adatbázisban. Ez a rendszer – ha megadják a gyártáshoz szükséges adatokat, a határidőt, az erőforrásokat és a feltételeket – ad egy sorba rendezett tervezést arra, hogy hogyan, milyen géppel, milyen átfutási idővel, hány emberre beosztva végezhető el az adott megrendelés – közölte a cégvezető, Lukács Csaba.

Minimális pufferkészlet

A cégvezető beszélt arról is, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagkészletet minimalizálják: havonta 5%-nyi készlettel rendelkeznek. A hozott és saját finanszírozású alapanyag aránya 50-50%. A hosszú távú lehívásokkal operáló megrendelők esetében azért másképp járnak el, mivel 9-10 hónapra előre látják ügyfeleik igényeit.

– Minimális pufferrel dolgozunk, ez elvárás is a nagyobb cégek részéről. Az alapanyagkészlet változó, mindig a lehívásoktól függ. Alapanyagot készletben csak a megrendelések indításakor, vagy a beérkező megrendelések gyártásindításakor rendelünk. Az alapanyag-rendelés minimális átfutási idővel történik – mondta Lukács Csaba.

Egyes késztermékeknek nem csak a csomagolása speciális, hanem a magasraktári tárolása sem oldható meg könnyen, méret- és tömegbeli korlátaik miatt. Ezért ezek a termékek üzemi területen kerülnek elhelyezésre, ami nem jelent problémát, hiszen az elkészült termékek 1-2 napon belül kiszállításra kerülnek. A kiszállítást általában a megrendelők maguk intézik, kamionokkal szállítják el a késztermékeket.

G.J.

Supply Chain Monitor
2009. március