Archívum: Hatékonyságnövelés vállalati kommunikációval

2009. március 1. | Egyéb | Egyéb szektorok

Az idei év minden vállalatnál a hatékonyságnövelés éve lesz. Ez Magyarországra fokozottan igaz, hiszen köztudott, hogy ebben nem vagyunk a világ élvonalában. Ez ugyanakkor lehetőséget is jelent, hiszen ezen tartalékok mozgósításával a vállalkozások javíthatják versenyképességüket.


A vállalati kommunikációs rendszerek fejlesztésével és annak tudatos használatával jelentős költségmegtakarítás érhető el. A válság kikényszeríti, hogy akik még ezt nem tették meg, átgondolják: korábbi gyakorlatuk, folyamataik és kommunikációs kultúrájuk megfelelő-e vagy hatékonyabbá tehető. Egy egészséges „sok kicsi sokra megy” szemléletváltás várható a vállalati vezetőktől.

Konvergencia a vállalati kommunikációban

A mai tipikus vállalati hálózatok a következő képet mutatják. A cégek rendelkeznek egy saját informatikai hálózattal, egy másik a hangkommunikációra épült alközponti hálózattal, valamint használják a nyilvános mobilhálózatokat, mobil eszközöket. Ez többszörös, esetenként párhuzamos hálózatot eredményez, melyre igaz, hogy az egyik hálózatban alkalmazott eszközök nem használhatóak a másikban, és menedzselésük is bonyolult, esetenként áttekinthetetlen.


 

A fenti hálózati struktúra ma már korszerűtlen és költséges. Nagyfokú egyszerűsítés szükséges a hatékonyság növeléséhez.

Fontos megismerni azt a három konvergencia hatást, ami meghatározza a jövőbeni hálózatok képét.

  • A beszéd és a hang egy infrastruktúrán képes haladni, melynek hordozója egy IP-alapú hálózat. Ezt nevezzük hang–adat integrációnak.
  • A fix és mobilhálózatok integrálásával egy új koncepció alakul ki, amelynek központjában nem a hálózatok, hanem a felhasználó áll, akit mindig el lehet érni és őt nem is érdekli, hogy mely hálózat vett ebben részt.
  • Azokat a szolgáltatásokat, amelyek segítenek hatékonyan működni, mind a magán mind a nyilvános hálózatoknál használni akarjuk.

Tudomásul kell vennünk néhány trendet és technológiai fejlődést, ami jelentősen megváltoztatta a körülöttünk lévő világot, így a termelést és a szolgáltatásokat is. Ma a dolgozók 40%-a idejének több mint 20%-át tölti távol munkahelyétől, illetve íróasztalától. Az Internet az ügyfél-kiszolgálási folyamat részévé vált. A munkatársak meg tudják adni elérhetőségüket vagy elfoglaltságukat, így előre tudható, hogy kit lehet elérni az adott pillanatban. Mindez egy szabványosított IP-technológia felhasználásával valósul meg.

Az a vállalat, amelynek munkatársai egy-két mobillal és vezetékes telefonszámmal, számos hangpostafiókkal „felszerelve” próbálnak helytállni, vagy az az ügyfélszolgálat, amelyet, ha felhívunk és az ügyfélszolgálatos nem látja a tegnapi e-mailünket vagy elküldött faxunkat, még bizonyosan nem használja ki a mai korszerű vállalati kommunikációs lehetőségeket. A legkorszerűbb alközponti rendszerek integrálják a nyilvános vezetékes és mobil hálózatokat, a zárt vállalati rendszerekkel, egységes vállalati rendszert eredményezve. Ez egy fontos szinergia, amiben komoly megtakarítási lehetőségek vannak.

Integrált mobilitás

Hatékonyságot akkor lehet növelni, ha a vállalati folyamatokhoz illeszkedően tudjuk bevonni a munkatársakat. Biztosítani kell, hogy a munkához szükséges információ, adott pillanatban, kellő mennyiségben rendelkezésre álljon. Ez fokozottan igaz a szükséges beszédkapcsolatok biztosítására, illetve ezen beszédkapcsolatok menedzselhetőségére. Az Aastra alközponti rendszerekben kifejlesztett mobil mellék megoldása pontosan erre szolgál. Ez azt jelenti, hogy a vállalati mobilkészülékek az alközponti rendszer mellékeként működnek. A mobilok tehát integráns részévé válnak a vállalati hálózatnak, és nem egy elkülönült rendszert képeznek. Egy mobilról ugyanúgy lehet konferenciahívásba bekapcsolódni, hívást átadni, átvenni tetszőleges kombinációban, függetlenül attól, hogy a munkatársak éppen milyen hálózaton (vezetékes vagy vezeték nélküli) érik el a rendszert.

Ez a megoldás tehát felszámolja az 1. ábrán jelzett problémát és egy hálózaton valósítja meg valamennyi szolgáltatást, és szakít az „adjunk egy mobilt, akinek szükséges” leegyszerűsítő szemlélettel. A vállalat ezáltal költségeket takaríthat meg, ami versenyképességét növeli.

A költségmegtakarítás főbb területei:

  • Álátható költségek
  • Egy Telefon Koncepció (One Phone Concept) alkalmazása
  • Szervezeti hatékonyság javulása, gyorsabb folyamatok
  • Legkisebb költségű irányítás megvalósítása


Az első megtakarítási lehetőség abból adódik, hogy átláthatóvá válnak a költségek. Ma sokszor azt lehet megállapítani, hogy a cégek nem tudják pontosan megmondani távközlési kiadásaikat. Az pedig végképp ritka, hogy le tudják bontani ezeket a megfelelő szervezeti egységekre vagy személyekre. Márpedig amit nem tudunk mérni, azt befolyásolni sem tudjuk! A mobil mellékek alkalmazásával részletes kimutatást készíthetünk valamennyi mellékre, értelemszerűen a mobil mellékekről is, hiszen minden hívást egy központ felügyel és menedzsel, ez az alközpont hálózat központi szervere.

A második megtakarítási lehetőség abból adódik, hogy nem kell minden munkatársnak „vezetékes” melléket biztosítani. Az úgynevezett „Egy Telefon Koncepció” azt jelenti, hogy a munkatársaknak a munkakörükhöz legjobban illeszkedő készüléket adnak. Az irodájukhoz vagy adott termelési ponthoz kötött munkatársak vezetékes telefont, az indokolt komfort fokozattal. Azok a munkatársak, akik sokat vannak távol, mint például a szervizesek, vagy kereskedők mobilkészülékeket kapnak, ami lehet egy GSM-telefon vagy egy DECT vagy egy WLAN szabványú készülék. Az informatikán dolgozók ugyanakkor egy virtuális telefont kaphatnak a számítógépükre, amit „soft phone”-nak neveznek. Minden fent felsorolt eszköz ugyanakkor egy hálózat része és valójában nem is különböztethető meg, hogy kinek milyen telefonja van a szolgáltatás szempontjából. Ezzel a módszerrel például a HP 38%-os megtakarítást ért el a hangkommunikációs költségekben. Az Ericsson pedig az egy főre jutó 2,53 telefon helyett a bevezetés után átlagosan 1,2 telefonra tudta csökkenteni a szükséges terminálok számát, ami 25%-os megtakarítást eredményezett.

A harmadik megtakarítási csoport a folyamatok gyorsabbá tételéből adódik. A mobil mellékkel ellátott munkatárs teljes értékűen be tud kapcsolódni a vállalati folyamatba, legyen az megrendelés ügyintézése, hibaelhárítás, specialista bevonása egy adott részfolyamatba. Lehetőséget biztosít továbbá egy mobil Call Center ügynök beültetésére, például terhelés növekedés esetén.

A negyedik megtakarítás az úgynevezett „legkisebb költségű irányítás” képességben rejlik. A vállalati alközpont ismerve a munkatársak elérhetőségét, mindig a legolcsóbb kommunikációs utat választja a hívás felépítéséhez, teljesen automatikusan. Ez jelentős megtakarítást eredményez. Különösen fontos ez olyan vállalatoknál, ahol a munkatársak egy része, illetve a menedzsment külföldön is dolgozik, vagy külföldi kapcsolatokkal rendelkezik.

Használhatósági és szoftver ergonómia

A hatékonyságot biztosító funkciók egy részét a tervezés és a létesítés folyamán kell megoldani, azaz azt a tudást, amit a korszerű rendszerek tudnak a felprogramozáskor, és beállításkor kell megvalósítani. Ez megfelelő szakmai felkészültséget kíván, amely folyamatos képzéssel biztosítható. Ekkor az automatikus funkciók szinte láthatatlan módon működnek. Például az automatikus legkisebb költségű útvonalválasztás működését a felhasználó nem is érzékeli. Ez olyan, mint a gépkocsikban az ABS vagy EPS. Nem kell feltétlenül mindenkinek tudnia, hogy miként működnek ezek a bonyolult rendszerek, mégis mindenki élvezni tudja az ezzel járó magasabb szintű szolgáltatást, biztonságot.

A hatékonyságot biztosító funkciók másik részét ugyanakkor tudatosan kell használni. Itt kulcskérdés a felhasználóbarát felület kérdése. Ebben az utóbbi években jelentős változások történtek. Lezárult az az időszak, amikor egyes kényelmi szolgáltatásokat csak a vezetőknek biztosított komfortos készülékek támogatták, ügyfélbarát módon. Az Aastra fejlesztői nagy energiát fektettek a könnyű használhatóság, a szoftver ergonómia érdekében. A változást a CTI (Computer Telephony Integration) a telefonrendszer és számítástechnikai rendszerek integrálása hozta. A felhasználó könnyedén kezelni tudja telefonját a számítógép képernyőjén, azokon egyszerűen beállíthatja a számára kedvező felületeket, illetve a mobilkészülékek kijelzőjében rejlő kényelmi lehetőségek mind kihasználhatóvá válnak. Például néhány klikkeléssel berendezhető egy konferenciahívás, vagy látjuk a legutóbb beérkezett és kimenő hívásokat, ami így könnyen újrahívható. Hozzáférünk a vállalati vagy privát telefonkönyvünkhöz, ahonnan egy klikkeléssel fel lehet hívni a kívánt számot. Kérhetünk továbbá adaptív telefonkönyvet is, ami azt biztosítja, hogy mindig a leggyakrabban hívott számok legyenek legfelül a telefonlistában, leegyszerűsítve, és ezáltal meggyorsítva a folyamatokat.

Leegyszerűsítve: egy rendszer annyit tud, amennyit kihasználnak belőle. A szoftvertervezők feladata tehát az, hogy a komplexebb szolgáltatásokat a legtermészetesebb módon, „pilóta vizsga” nélkül is mindenki használni tudja.
 

dr. Kolláth Gábor

Supply Chain Monitor
2009. március