Archívum: Rugógyártás
2008. október 1. | Beruházás | Autóipar
A jelenleg 85 alkalmazottat foglalkoztató Tatabányai Rugógyártó Kft. ebben az évben éppen 40 esztendős. Jogelődje, a Magyar Acélárugyár leányvállalataként 1968-ban jött létre. A tatabányai gyáregység 1986-ig az anyacég részeként működött, ekkor azonban önállóvá vált. Sok más vállalathoz hasonlóan a 90-es évek elején, egészen pontosan 1993-ban privatizálták, a cég akkori vezetője, Péntek Szilveszter vásárolta meg. A túlméretezett, 200 fős dolgozói gárdát a piacon maradás érdekében radikálisan csökkenteni kellett, és felépíteni azt az áramvonalas vállalati struktúrát, amely garantálta a talpon maradást. Mindez nagy cégvezetési rutinnal és megalapozott marketing munkával párosult, így sikerült az akkoriban induló Magyar Suzuki Rt. egyik fontos beszállítójává válni.
– Ott voltunk az esztergomi Suzuki gyár első beszállítói között, és a mai napig közvetlen és közvetett beszállítói vagyunk az üzemnek. A közvetlenül a gyár számára értékesített alkatrészeken kívül az alvállalkozók számára is szállítunk részegységeket – hangsúlyozta dr. Péntek Marcell, a Tatabányai Rugógyártó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a hajdani alapító fia.
A tatabányai üzem legfontosabb terméke a rugó, amelynek számtalan változatát gyártják a 0,2 mm-től a 16 mm átmérőig terjedő huzalból. Ezeken kívül hajlított idomokat, valamint préselt alkatrészeket is készítenek. Legnagyobb megrendelőik – mintegy 60-70%-os részesedéssel – az autóipari cégek: a Magyar Suzuki Rt., a Knorr-Bremse, a Toyo Seat, a Hammerstein, a Rába, a BOS, stb.
A háztartási és az elektronikai ipar számára is szállítanak, ezen a területen a legjelentősebb megrendelőik a General Electric és a Schneider Electric.
Az alapanyag-beszerzésről szólva az ügyvezető elmondta, hogy bár szívesen vásárolnának magyar alapanyagot, de ma már egyre inkább külföldi beszállítók gyártmányait használják. A hazai termelők nem tudják biztosítani az autóipar által megkövetelt minőséget. Régebben ugyan vásároltak hazai szállítótól, de miután az ár magasabb,
a minőség pedig gyengébb volt, mint a külföldi beszállítók esetében, ma már szinte kizárólag német, osztrák, svéd és olasz alapanyagokat használnak a gyártáshoz.
A vállalat üzletpolitikáját a takarékosság jellemzi. Raktárra szinte egyáltalán nem gyártanak, csak a legnagyobb és visszatérő megrendelők számára raktároznak, de ezeket is a felhasználáshoz igazítják. A vállalkozási osztály szervezi a be- és kiszállításokat, illetve a gyáron belüli anyag- és termékmozgatást. A beszállítás az esetek döntő többségében az alapanyaggyártók feladata. A kiszállításokat részben – a közeli vásárlók esetében – saját kisteherautóik egyikével a gyár végzi, a távolabbi helyszínekre pedig alvállalkozók. Néhány nagyobb gyártó pedig – mint például a Magyar Suzuki Zrt. – maga intézi a késztermék elszállítását.
Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a termékeik iránt érdeklődők számára a lehető legteljesebb szolgáltatást nyújtsák. Akár minta, vagy műszaki rajz alapján gyorsan képesek árajánlatot készíteni, de ha valaki csak egy elképzeléssel rendelkezik egy-egy alkatrészről, szakembereik ezeket az elképzeléseket papírra vetik, és mintadarabot, illetve árajánlatot adnak.
Magas minőségben
Az autóipari megrendelők által megkövetelt minőség gyártása, illetve annak dokumentálása már a 90-es években megkövetelte a magas szintű minőségbiztosítási rendszer bevezetését. Korábban az QS 9000-es rendszert alkalmazták, jelenleg pedig az ISO/TS van érvényben.
Az alapanyagok minőségellenőrzése már az áruátvételkor megkezdődik. Szúrópróbaszerűen mintát vesznek az alapanyagból, megmérik a szakítószilárdságát, ami az egyik legfontosabb jellemzője a speciális rugóhuzalnak. Így van ez még akkor is, ha a rugógyártáshoz az EU-szabvány szerinti patentírozott rugóhuzalt használnak. Az egyéb termékek, a hajlított idomok alapanyagaként lágy huzalt használnak, melynek minőségét szintén rendszeresen ellenőrzik. A minőségi ellenőrzés természetesen nem korlátozódik az áruátvételre, a gyártás során több alkalommal is mintát vesznek a termékekből.
A gyárban berendezett kis laboratóriumban vizsgálják a gyártott termékek tulajdonságait. A csomagolás előtt újabb minőségi ellenőrzésen esnek át a kimenő szállítmányok, majd vonalkódos címkét kapva kerülnek a megrendelő által előírt csomagolóegységekbe, mely az esetek jó részében ez egyszerű karton- vagy fadobozos csomagolást jelent.
A 6-8 szállítótól beérkezett és a minőségellenőrzésen hibátlannak bizonyult alapanyagok azonnal vonalkódos azonosítót kapnak, amely végigkíséri a gyártási folyamaton a teljes nyomon követhetőség érdekében. Az adatok azonnal bekerülnek az integrált vállalatirányítási rendszerbe, amelynek összes modulját alkalmazva egységes egészként tudják áttekinteni nem csupán a be- és kiszállítás, valamint a gyártás teljes folyamatát, de a termelési, raktározási, pénzügyi, számlázási modul segítségével minden lényeges vállalati folyamat logikusan kapcsolódik egymáshoz, és a származtatott dokumentumok könnyen előállíthatók.
A felhasználói igények alapján mind a patentírozott, mind a lágy huzalból készült termékeket többfajta minőségben állítják elő. A kényesebb, nedvességgel, párával rendszeresen érintkező alkatrészeket – fékrendszer alkatrészei, kipufogórendszer támasztórugói, stb. – rozsdamentes, vagy kisebb páraterhelés esetén előre horganyzott alapanyagból gyártják, míg az ilyen jellegű terhelést nem kapó alkatrészeknél ilyen magas követelményeknek megfelelő alapanyagra nincs szükség.
Sajátos gyártási folyamat
A gyártási folyamatról szólva dr. Péntek Marcell elmondta, hogy az egy-egy sarzsba tartozó gyártási mennyiséghez szükséges huzalt az alapanyagraktárból közvetlenül a gyártási folyamat beindítása előtt szállítják a gyártógéphez. A gép adagolója automatikusan húzza be a tekercsben tárolt huzalt a dobról a termék sajátosságainak megfelelően kialakított szerszámba, ahol tekercseléssel és hajlítással nyeri el végleges alakját a gyártmány. A gyártáshoz használt gépet attól függően választják meg, hogy milyen bonyolultságú az éppen gyártott termék. Az egyszerűbb rugók és idomok esetén kézi vezérlésű gépek is elegendőnek bizonyulnak, míg a nagyobb bonyolultságúak esetén CNC gépeken történik a gyártás. Ugyanígy a számítógép-vezérlésű gépeket indítják be a nagyobb szériák esetében, míg a kisebb megrendelések teljesítéséhez elegendő a kézi vezérlésű gépek használata.
A gyártási folyamat sajátosságainak – hajlítás, csavarás stb. – eredményeként a rugókban és egyéb idomokban feszültségek keletkeznek, amelyek jelentősen ronthatják a termékek működését, illetve lerövidíthetik élettartamukat. Ezt elkerülendő, a gyártógépekről lekerülő termékeket speciális tárolóedényekbe helyezik, és az előírt technológiához igazodva, meghatározott ideig 300-400ºC-os hőkezelő kemencében hevítik, amíg a gyártás során keletkezett feszültség teljesen meg nem szűnik.
A gépekről lekerülő, illetve a hőkezelésen átesett rugók még távolról sincsenek szállítható állapotban. Attól függően, hogy nyomó-, húzó- vagy torziós rugókról van-e szó, még további megmunkálási fázisokon kell átmennie a termékeknek. A nyomórugóknál például nagyon sok esetben szükség van köszörülésre, ami biztosítja, hogy a rugó két vége teljesen sima és egyenletes legyen, ez ugyanis lehetővé teszi a tökéletes felfekvést a támaszkodó felületeken. Bizonyos felhasználási területeken speciálisan megerősített rugókra van szükség. Ilyen esetben a megrendelő mindig ragaszkodik a sörétezéshez. Ez olyan speciális eljárás, amelynek során apró sörétekkel „bombázzák” a rugót, így annak anyaga tömörebb, szilárdsága nagyobb lesz. Azokban az esetekben, amikor a megrendelő utólagos felületkezelést kér, a Tatabányai Rugógyár a régióban működő alvállalkozók segítségét veszi igénybe. Az esetek többségében ez a felületkezelés festést vagy utólagos horganyzást jelent.
Piaci stabilitás
A megrendelőkről szólva az ügyvezető hangsúlyozta, a tulajdonosok, illetve a cégvezetés ars poeticája a több lábon állás, mert csak ezzel tudnak meghatározó helyet kivívni maguknak a piacon. Ez esetben ugyanis egy-egy nagyobb vásárló kiesése csak kisebb gondot jelent, a cég továbbélését azonban nem veszélyezteti. A Tatabányai Rugógyártó Kft. teljes vevői állománya mintegy 300 vállalkozásra tehető, azonban a gyártás döntő többségét, mintegy 90%-át a 30 legnagyobb megrendelő számára szállítják.
A cég piaci stabilitását jelentősen növeli, hogy nagy megrendelőik egy része nem bérintenzív tevékenységet folytat, így hosszabb távra tervezi jelenlétét hazánkban, és van olyan is köztük, amely még kutatás-fejlesztési részlegét is Magyarországra telepítette.
A készterméknek mintegy ötödét értékesítik külföldön. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a belső piac is folyamatosan növekszik, így a legnagyobb hazai rugógyártó cégként nincsenek értékesítési nehézségeik.
– Mindez persze csak akkor jelentheti a siker zálogát, ha kellőképpen széles látókörűek vagyunk, és partnerkapcsolatban dolgozunk – legyenek azok vevők vagy beszállítók –, vagyis a legutolsó bekezdésig teljesítjük a szerződésekben foglaltakat, és mindig határidőre, pontosan fizetünk – hangsúlyozta dr. Péntek Marcell.
A jövőre vonatkozó kérdésünkre az ügyvezető kifejtette, hogy a gyártástechnológia karbantartása folyamatos feladat. Amennyiben a megrendelők igényei indokolják, korszerűsítik gépparkjukat. A vállalatnál jelenleg is zajlik egy beruházás, amelyben egyrészt készáruraktárt alakítanak ki a legnagyobb megrendelőknek gyártott termékek számára, másrészt a mintegy 10 000 m²-es gyártóterületen cserélik le a padlózat borítását a legkorszerűbb ipari padlóra.
Hajdú Péter
Supply Chain Monitor
2008. október