Archívum: Kikötői körkép
2008. május 1. | Beruházás | Egyéb szektorok
– Constanta a fekete-tengeri régió kikötői között vezető pozíciót vívott ki magának. A nagy hajóstársaságok felismerték a kikötő jelentőségét a Távol-Kelet és Közép-Európa közötti út lerövidítésének kapcsán, ami a fuvardíjak kedvező irányú alakulásához vezethet, illetve új szolgáltatások megjelenését és fejlődését is feltételezi. Mindez azt mutatja, hogy manapság nem a kikötő jelenéről, hanem inkább a jövőjéről beszélnek a gazdasági élet és az áruszállítási, logisztikai szektor szereplői – mondta Erdélyi László, a Constancai Kikötő magyarországi képviselője. Értékelésében elmondta: a kikötő összforgalma 2007-ben mintegy 57,8 millió tonna volt, ami több mint félmillió tonnával haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Ezen belül a tengeri forgalom 4%-kal 47 millió tonnára nőtt, a folyami forgalom pedig 10%-os csökkenést követően mintegy 10,7 millió tonnát tett ki. Az import valamelyest meghaladta a 22 millió tonnát, ami 8%-os növekedést jelent, míg az export több mint 13 millió tonna volt, 17%-os csökkenést mutatva. A tranzitforgalomban jelentős, 21%-os növekedést regisztráltak, így ez a tétel összességében közel 15,6 millió tonnát tett ki. Ezzel szemben 12%-kal csökkent a kabotázsforgalom, hozzávetőlegesen 7 millió tonnás értékre zsugorodva. A konténerforgalom tavaly is az utóbbi években tapasztalt növekedési pályáján maradt, és jelentős, 36%-os növekedéssel a 2006-os mintegy 1 millió TEU után több mint 1,4 millió TEU-ra bővült. Mennyiségében a növekedés 29%-os volt, ami révén 2006-os 9,8 millió tonnás érték 12,6 millióra futott fel. Ez a kikötő teljes áruforgalmának 22%-át adta 2007-ben. A mennyiségi növekedés az árucsoportok közül a vegyesárunál, vasércnél, vas- és acélhulladékoknál, kohósalaknál, szilárd ásványi fűtőanyagnál, fém, valamint vegyi áruknál volt jelentősebb. A gabonaféleségeknél, színesfémeknél (érc és késztermék), továbbá a kőolajtermékeknél azonban forgalomcsökkenéssel kellett szembenézni. A kikötőben 2006 tavaszától folyamatosan bővültek a vonalhajózási szolgáltatások, és a fekete-tengeri régiós járatok mellett egyre több távol-keleti járat futott be. Szolgáltatásaikkal olyan meghatározó hajóstársaságok jelentek meg Constantában, mint a Maersk, a China Shipping, MSC, ZIM, Norasia, CMA, Hapag Lloyd, vagy éppen a K-LINE. Eközben a kikötő – egy 2013-ig tervezett fejlesztési program mentén – folyamatosan bővül és korszerűsödik. A projektek közül az egyik legfontosabb a déli kikötő kialakítása. Nem csak a kikötővállalat, hanem a kikötőben megtelepedett nemzetközi óriáscégek is lendületben vannak. A déli konténerterminál üzemeltetője, a DP World például az 1200 konténer-állóhelyes kapacitást 200 ezer TEU-val növelte. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben a folyami forgalom csökkent, a szakemberek mégis ennek fejlődését várják. Biztató jel, hogy idén januárban a Romcargo Maritim már átadta a havi 6000 személygépkocsi kapacitású terminált Constantában, a francia tulajdonú Touax Rom constantai leányvállalata pedig az idei év közepétől 144 TEU-s bárkákkal szeretné beindítani a rendszeres konténerjáratot Constanta és Krems között, kikötve Belgrádban, Budapesten és Bécsben. Tavaly több vasúti operátor is bejelentette, hogy a constantai kikötőt Nyugat- és Közép-Európával összekötő irányvonatokat indít, mindez azonban megragadt az elképzelések szintjén, és csak most, az idei év derekától várható ezeknek a szolgáltatásoknak a megjelenése. A vasúti kapcsolatnak komoly lendületet adhat majd, ha a pályavasúti fejlesztések megvalósulnak, köztük a Constanta és Temesvár közötti vonal gyorsforgalmúvá tétele, amely az áruszállítás számára versenyképes módon összefűzné a kikötőt Budapesttel, Pozsonnyal, Béccsel, ezeken keresztül pedig a kontinens nyugati felével. Az elképzelések szerint a projekt 6-7 éven belül készülhet el, vagyis várhatóan a 2010-es évek közepére. Ezt a vonalat a vasúti áruszállítási piac szereplői alighanem bőven ki fogják használni, hiszen az előrejelzések szerint 2020-ig a Távol-Keletről az Európai Unióba érkező tengeri konténerforgalom megháromszorozódik majd, ez pedig Constanta szerepét is tovább erősíti. A kikötő pozíciója ugyanis már évek óta felértékelődni látszik, mondhatni újra felfedezték a nagy hajóstársaságok, szállítmányozók és terminálüzemeltető vállalatok. Ezt igazolja az is, hogy a ZIM, a Pacific International Lines és a Taiwan’s Wan Hai is új járatokat indít Constantába. Utóbbi kettő Shanghajt köti majd össze heti járatokkal a fekete-tengeri román kikötővel. Ugyancsak várt növekedés bizonyítéka, hogy a DP World eddigi fejlesztésein túl 1,7 TEU kapacitásúra növeli az általa üzemeltetett terminált.
Hamburg: rekord az Elbánál
Rekordforgalmat tudhatott magáénak 2007-ben a Hamburgi Kikötő, miután 4,1%-os növekedéssel a teljes mennyiség elérte a 140,4 millió tonnát. A konténerizált forgalom növekedése tavaly is kétszámjegyű volt, így a 11,6%-os emelkedéssel összesen 9,9 millió TEU-t ért el. A konténerizáció foka 2007-ben 97%-os volt. A konvencionális forgalom összesen 2,9 millió tonnát tett ki, ami 9,1%-kal több mint 2006-ban volt. A Hamburgi Kikötő legfontosabb kereskedelmi partnerei rangsorban az elmúlt esztendőben Kína, Szingapúr, Oroszország, Finnország, Svédország és Lengyelország volt. Az összforgalomból Távol-Kelet 4,9 millió TEU-val, míg Európa keleti fele 2,7 millió TEU-val vette ki a részét. A kikötő két legnagyobb terminálüzemeltetője, a HHLA és az EUROGATE is jó évet zárt. A HHLA a 2007-es üzleti évben 1,18 milliárd eurós forgalmat, ezen belül pedig 285 millió euró nyereséget produkált. Az előbbi 16%-os, az utóbbi 30%-os növekményt jelent. A vállalat termináljain összesen 6,7 millió TEU-t raktak át. Az intermodális forgalomban kiemelkedő, mintegy 20%-os növekedést mutatott a METRANS és a POLZUG kombitársaság. Európa legnagyobb konténerterminál-üzemeltető vállalatcsoportja, az EUROGATE 10,6%-kal növelte konténerforgalmát, ezzel 9 európai terminálján regisztrált összforgalma elérte a 13,9 millió TEU-t. A német terminálok forgalmának növekedése 12%-os volt, így a forgalmi szám a 2006-os 7 millió TEU-ról 7,8 millió TEU-ra növekedett. Ebből a hamburgi forgalom 14,6%-os felfutással 2,9 millió TEU-t tett ki. – A magyarországi vonatkozású forgalmáról becsült, elsősorban a konténerforgalomra épülő adatokkal rendelkezünk. A 2007-es összforgalom mintegy 1,2-1,4 millió tonnát tehetett ki, melyből a konténerforgalom hozzávetőlegesen 100 000 TEU volt. Az import-export arány a korábbi évekhez hasonlóan (60%-40%) alakult. A vasút-közút megoszlása körülbelül 90%-10%. Az teljes konténerforgalmon belül jelentősen növekedett a METRANS (37 000 TEU) és az Eurogate Intermodal/BoxXpress (26 000 TEU) aránya. Ezzel párhuzamosan csökkent az ICF és a Hungária Intermodal forgalma – mondta Péchy László, a Hamburgi Kikötő magyarországi képviseletének vezetője. A szakember szerint az idei év forgalmát várhatóan továbbra is az import dominanciája határozza meg. Megjegyezte, számolnak azzal, hogy tovább erősödik az adriai kikötők, elsősorban Koper szerepe a magyarországi forgalomban, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Hamburgban is jelentős fejlesztések folynak, valamint a forgalom az Elba és a tenger találkozásánál is tovább bővül. Az összforgalomban 2008-ra mintegy 146 millió tonna tranzitforgalmat prognosztizálnak, a konténerforgalom várható összértéke pedig 10,8 millió TEU lesz. A kikötő forgalma 2015-ig várhatóan 220 millió tonnára fut fel, ezen belül a konténeres forgalom 18 millió TEU-ra fog emelkedni. A konténerterminálok további fejlesztésével erre az időszakra az elméleti kapacitás ezt az értéket is meghaladja, és eléri a 23 millió TEU-t.
Koper: gyors növekedés
Tavaly – 2006-hoz képest – mintegy 16%-kal növekedett a Koperi Kikötő vállalatcsoport (Luka Koper Group) üzemi bevétele, meghaladva a 122 millió eurós értéket. Az adózás utáni eredmény növekménye még ennél is atraktívabb: közel 50%-os. Ezzel a felfutással a tiszta profit 30,8 millió eurót tett ki. Koperbe tavaly összesen 2234 vízi jármű hajózott be, a kikötő 2007-es összforgalma pedig elérte a 15,4 millió tonnát. Ebből a konténerforgalom 1,3 millió tonnával (70 000 TEU-val) vette ki a részét. A konténerszállítás szárazföldi szakaszán 56-44% arányban a vasúti módozat vezet a közúttal szemben. Marko Gabrijelcic, a Koperi Kikötő magyarországi képviseletvezetője elmondta, hogy 2007-ben az ICF, az ERS, valamint az Adria Kombi Budapestről üzemeltetett irányvonatokat Koper viszonylatában. A tavalyi évben beindult a Szolnok–Koper közti forgalom is, ellenben a Metrans Danubia már nem a BILK-ből, hanem saját dunaszerdahelyi termináljáról indítja és érkezteti a Koperbe közlekedő irányvonatait, amivel – az országhatár ellenére – továbbra is szereplője maradt a magyarországi piacnak. A magyarországi forgalom áruösszetételében a konténerek, a személygépkocsik, a szója, a búza, valamint az általános árufélék és a száraz ömlesztett áruk a dominánsak. A gyors fejlődéssel lépést tartva, és a további bővülést biztosítva a kikötővállalat rohamtempóban fejleszti az infrastruktúrát. Mintegy 20 hónapon belül megvalósul az a beruházás, amely révén a kikötő a mai 400 000 TEU-s teljesítményt 600 ezerre tudja növelni. A konténerforgalomhoz hasonlóan a gépjárműveknél is figyelemreméltó növekedést érte el a kikötő: 2007-ben már 520 000 darab hajózott ki vagy be Koperen keresztül. Ezzel a forgalom elérte a rendelkezésre álló kapacitások határát, ezért egy új, többfunkciós tárolóépület kialakításába kezdtek, amely az idei év őszére készül el, és mintegy 2800 újabb parkolóhelyet biztosít majd a továbbszállításra váró gépjárművek számára. A Koperi Kikötőben a legutóbb befejezett beruházás az új, valamint a felújított gyümölcsterminál, amely egy banánérlelő egységet is magába foglal, kiszolgálási kapacitása pedig havi 1500-ról 1800 tonnára bővült a rekonstrukció révén. Emellett a létesítményt egy korábban az általános áruk szolgálatában álló raktárrésszel is megtoldották, ami mostantól a zöldség és gyümölcs disztribúciós tevékenységet erősíti. Koperben hozzákezdtek az I-es móló kiszélesítéséhez, idén február elején pedig két Postpanamax kategóriájú daru beszerzéséről írtak alá szerződést. Ezek a nagyberendezések a jelenleg is működő négy Panamax kategóriájú daru mellé társulnak be. A képviseletvezető beszámolt arról is, hogy a Koperi Kikötő a MÁV Cargóval és a szlovákiai Trade Trans Invest céggel közösen – egyenlő tulajdoni résszel – fejleszti a magyar-román határon az Aradhoz közel eső Rail Port Arad terminált. A 10 hektáros területen, mintegy 1,5 millió euróból felépülő létesítmény, amely a stratégiailag fontos IV. páneurópai folyosóra települt, az idei év végére készül el, és éves kapacitása eléri majd az évi 60 000 TEU-t. Koperben azzal számolnak, hogy az aradi terminál beindulása – mivel az irányvonatokkal közvetlen összeköttetésben áll saját, szlovéniai, Seznában működő logisztikai központjukkal –, tovább növeli majd a kikötő konténerforgalmát. Jelentős lépés a Luka Koper Group életében az is, hogy idén március elején a Koperi Kikötő vezetése, a szlovén állam és a helyi polgámesterek aláírták a szlovéniai Prekmurje régióba tervezett Pannonia Regional Distribution Center felépítéséről szóló szándéknyilatkozatot. Az új nemzetközi logisztikai és disztribúciós központ kialakítását a Koperi Kikötő forgalmának folyamatos és dinamikus növekedése indokolta, a helyszínválasztásban pedig komoly szerepet játszott, hogy az említett régió a koperi kikötő két legfontosabb piacához, Ausztriához és Magyarországhoz egyaránt közel fekszik.
Rotterdam: túlszárnyalt várakozások
Az elmúlt esztendőben a Rotterdami Kikötő volt az első Európában, amely átlépte a 400 millió tonnát (összesen 406 millió tonnát raktak be és ki), ami 6,4%-kal több mint 2006-ban. Az import 4%-kal 300 millió tonnára nőtt, az export pedig csaknem 14%-kal 107 millió tonnára. Ugyancsak Rotterdam volt az első európai kikötő, amely átlépte a 10 millió TEU határt: 2007-es teljesítménye, 12%-os növekménnyel 10,8 millió TEU volt. A kikötő életében ugyancsak rekord volt, hogy tavaly a konténer súlyforgalma (105 millió tonna) meghaladta a nyersolaj mennyiségét. A fejlesztések területén döntő előrelépés történt a Maasvlakte-2 beruházással kapcsolatban, a Betuwe Route vasútvonal ténylegesen működni kezdett és itt is jelentős előrelépések történtek, akárcsak az energiahordozók esetében. A Shell, a Gatel LNG (Liquid Natural Gas) terminál és az új konténerterminálok, az Euromax és a Rotterdam World Gateway együttes értéke már csaknem 3 milliárd euróra becsülhető. A beruházási boom folytatódik, többek között olyan új létesítményekkel, mint az ECT által létesítendő bárka-átrakó terminál, amelyet az idei évben nyitnak meg. A kikötő teljesítménye 2008-ban legalább 420 millió tonnára nő, ezen belül a konténerforgalom becslések szerint mintegy 10%-kal haladja majd meg a tavalyi mennyiséget. A 2007-es évben tovább nőtt a magyar áruk részesedése a Rotterdami Kikötő forgalmában. Ebben szerepet játszott a 2006-ban beindított közvetlen konténer irányvonati összeköttetés, ugyanakkor az északi-tengeri kikötők és a közép-európai országok közötti vasúti összeköttetés általános tendenciájával megegyező módon „indirekt” irányvonatok is növekvő mennyiségű konténert továbbítottak Rotterdam és Magyarország között. Jelenleg négy különböző vasúti operátor által működtetett irányvonati rendszerek heti 15 menetrendszerű összeköttetést tesznek elérhetővé a megbízók részére – tudtuk meg Pető Ernőtől, a kikötő magyarországi képviselőjétől. A szakember megjegyezte, hogy sajnos a forgalom nagysága nem éri el azt a szintet, ami pontos adatokat szolgáltatna, azonban megbízható becslések szerint 2007-ben a Rotterdami Kikötőn keresztüli magyar konténerforgalom megközelítette a 20 000 TEU-t (a teljes magyar rakott forgalom mintegy 165 000 TEU volt). Ennél jóval nagyobb volt az ömlesztett tömegáruk (gabona, szója, alumínium, acél stb.) mennyisége, ahol szintén fontos volt a tavalyi év, mert a forgalom döntő többségét irányvonatokkal továbbították mindkét irányban. Ezek részben neutrális (szállítmányozó által szervezett), illetve jelentős és rendszeres forgalommal rendelkező cégek által működtetett, úgynevezett vállalati irányvonatok voltak. Tavaly növekedett a vízi úton továbbított áruk mennyisége is. A vasúton és vízi úton továbbított tömegáruk mennyisége megközelítette a 800 000 tonnát. A konténerek súlyforgalmával együtt a teljes árumennyiség pedig 1 millió tonna körülire tehető. A Rotterdami Kikötő képviselője az idei évvel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy beindul egy újabb közvetlen irányvonat Rotterdam és Magyarország között, valamint elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben hazánk ténylegesen a minőségi kínai áruk egyik európai regionális disztribúciós központja lesz, úgy ez a rotterdami áruforgalomban is megérződik majd.
Szabó Márton
Supply Chain Monitor
2008. május