Archívum: Kölni elosztóközpont

2006. november 1. | Beruházás | Egyéb szektorok

Ez év januárjában nyitotta meg a UPS azt a légi központot a kölni/bonni repülőtéren, amelynek bővítésére 135 millió dollárt költött. A két évig tartó építkezés eredményeképpen a kölni központ mérete több mint a duplájára nőtt, így már 75 000 négyzetméteren, egy speciálisan expressz csomagok szortírozására kialakított technológia alapján szolgálja ki az ügyfelek elvárásait.

 

Az Atlantai székhelyű UPS a világ legnagyobb expressz csomagszállító szolgáltatója, világszerte vezető a supply chain szolgáltatásokban. Több mint 200 országban, több mint 400 000 alkalmazottal működik és átlagban 14,8 millió küldeményt kézbesít naponta.  Három fő elosztó logisztikai központja Louisville-ben (USA), Taipei-ben (Tajvan), illetve európai székhelyén, a németországi Köln/Bonn repülőterén van. A kölni repülőtéren létesített légikikötő-központ 1986 óta a legjelentősebb légifolyosónak számít. Kiváló úthálózat és infrastruktúra veszi körül, közel a német és az európai gazdasági csomópontokhoz. A kifutópálya is első osztályú, a nap 24 órájában képes bármilyen méretű repülőgépek fogadására.  Azért volt szükségszerű az európai központ továbbfejlesztése, hogy a UPS megrendelői számára optimális nemzetközi szolgáltatásokat nyújtson az egyre gyorsabban fejlődő és magas elvárásokat támasztó gazdasági versenyben. A tervekben szerepelt egy új 30 000 négyzetméteres automatizált raktár és három különálló szortírozó-rendszer. A külön erre a létesítményre kifejlesztett technológia a hagyományos, a kisméretű és a szabálytalan alakú csomagok szétválogatására alkalmas. Ezzel a módszerrel minimálisra csökkent a kézzel történő szortírozás folyamata. A kölni elosztóközpont két épületből áll, az új „Freight West” és a régi épület között két – 126 és 152 méter hosszú – hídkapcsolat van, egyenként 8 szállítószalaggal. Az új, kibővített központ a legnagyobb USA-n kívüli létesítményi beruházás volt a UPS százéves történetében. A jelenlegi kiépítés óránként 110 000 darab csomag szortírozására képes, ami másodpercenként 30 csomagot jelent. A teljes kapacitás a jövőben elérheti a 165 000 óránkénti darabszámot. Mindez 30 kilométer futószalagon zajlik. A bővítéssel immár 75 500 négyzetméter működési területen dolgoznak, valamint 225 légi és szárazföldi be-, illetve kirakodó pozíció jött létre. Naponta 34 járat (érkező és induló) közlekedik. Csak Kölnben ezekhez a műveletekhez a UPS 1900 főt alkalmaz, így a repülőtéren a legnagyobb munkaadónak számít. – A beruházás hosszú távú stratégiánk része, melynek célja a fogyasztók versenyképes kiszolgálása az Európán belüli kulcsfontosságú kereskedelmi vonalakon, valamint az, hogy Európát összekössük Észak-Amerikával és Ázsiával. Új kölni központunk és kiterjedt, integrált szállítási hálózatunk révén a UPS ma már képes Európát a teljes világgal összekötni – nyilatkozta az új létesítménnyel kapcsolatban Wolfgang Flick, a cég  európai igazgatója. A kölni komplex létesítmény a UPS erőteljes növekedését biztosítja, mely által a vállalat megbízható és globális megoldásokat kínál.

Magyarországon 1989-ben az In Time Ltd.-vel közösen létrehozott vállalattal lépett piacra a UPS, és csak 1997-ben hozta létre saját vállalatát. Öt évvel később, 2002-ben nyitotta meg új központját a vecsési Airport Business Parkban. Az elmúlt évtizedben a cég európai növekedése folyamatosan kétszámjegyű volt, de mellette a legfontosabb régiónak Ázsiát tekinti. Kínában jelenleg 75 helyen van jelen, több mint 1400 járművel és 4000 alkalmazottal. Hetente öt alkalommal a Sanghaj–Köln útvonalon az MD-11 típusú gépek közlekednek. Mivel a UPS közvetlen járatot üzemeltet Köln és Budapest között, így Magyarországon is felélénkülhetnek a kínai piaccal folytatott gazdasági kapcsolatok. Az ázsiai térség meghódításának egyik jelképe, hogy a UPS lett a 2008. évi Pekingi Olimpiai Játékok hivatalos logisztikai és gyorsposta-szolgáltató szponzora, logisztikai tanácsadást és segítséget nyújt a pekingi szervezőbizottságnak. Emellett a játékok ideje alatt gyorsposta-szolgáltatásokkal áll a szervezőbizottság rendelkezésére.         

                     

E.J.

Supply Chain Monitor 2006. november