Archívum: Csiki-csuki

2006. július 1. | Egyéb | Egyéb szektorok

A vállalatvezetés az üzletet támogató megoldások informatikai infrastruktúrájának megválasztását belső szakemberekre, vagy külső IT-szolgáltatókra bízza. S mindezt úgy, hogy a cég hosszú távú és biztonságos működése garantált legyen.

 

Néhány, az említett infrastruktúrára vonatkozó, többek között a költségre, biztonságra és a hosszú távú működésre befolyással bíró döntéshez azonban fontos ismerni az alternatívák üzletmenetre gyakorolt hatásait. Az informatika világában ma az egyik legizgalmasabb kérdés, eldőlhet-e, és milyen irányba a nyílt és zárt forráskódú szoftverek évek óta folyó küzdelme.

Nem várt versenytárs

A kezdetben kisebb egyedi közösségek „hobbijának” tekintett, mára kereskedelmi szinten is forgalmazott úgynevezett nyílt forráskódú (Open Source Software – OSS), és az évtizedek óta a piacot uraló zárt forráskódú szoftverek és fejlesztőik közötti versenyben két üzleti modell ütközik. A szoftver, mint termékmodell legemblematikusabb képviselője a Microsoft, míg a szolgáltatásmodell a nyílt forráskódú fejlesztéssel foglalkozó cégek sajátja. Ez utóbbiak szerint a vállalat számára valódi értéket nem a szoftver birtoklása, hanem az általa nyújtható szolgáltatások képviselnek. Az EU által is elismert és – kiemelten az állami és a közigazgatási szféra irányába – támogatott OSS ma már esélyes Európa szoftverközpontú ICT-ipara szolgáltatás-központúvá szabására. Így a közszféra mellett az üzlet számára is fontossá vált a két platform közti különbségek megismerése.

A gyári kivitelű, licencdíjfizetés ellenében használható szoftverek legmarkánsabb képviselői a német SUSE-t felvásároló, s ma már nyílt forráskódú megoldásokat szerver- és kliensoldalra is kínáló, de stratégiájában már a vegyes forráskódra összpontosító Novell, és a Red Hat. A köztük és a Microsoft között folyó verseny ellenére Microsoft alapú nyílt kódú fejlesztések is léteznek, irodai alkalmazásra az OpenOffice.org a példa.

Nyíltan nyomulnak

A versenyhelyzetbe került Microsoft az ügyfelek számára kedvező, magát előnybe hozó kezdeményezésekkel igyekszik megtartani, illetve tovább erősíteni piacát. Eközben a nyílt rendszerek forgalmazói sem pihennek.

A verseny eredményeként szaporodik a heterogén, mind összetettebb informatikai rendszereket üzemelő vállalkozások száma, de külföldön – így például a finneknél, a németeknél és Kínában – kiemelten a kormányzati és önkormányzati intézményeknél az OSS a befutó, komoly piacot elhódítva a Microsofttól.

A Linux ilyen méretű terjedését Fischer Erik, a Sun Microsystems technológiai igazgatója két okra vezeti vissza:

– Kiszolgálói oldalon, kis rendszereknél (1-4 CPU) –, az itt megbízhatóságban induláskor nagyon gyengén, ma már jobban, de még nem jól teljesítő Microsoft helyettesítésére – az OSS-próbálkozások közül ma a Linux a legreálisabb alternatíva, bár a Solaris 10 is feltörekvőben van. Ez utóbbi kliensoldali térnyerése okozta vérveszteség várhatóan szoftverstratégiája átgondolására készteti a Microsoftot. Szerveroldalon az egyetemi felhasználóknak a világ minden táján tapasztalt Unix iránti vonzalma lehet a nyílt forráskód, nevezetesen az Unix gyökerű Linux melletti elkötelezettség forrása. Nagyobb méretű alkalmazásoknál, nyílt forráskód esetében, az egymást követő verziók fölött futó alkalmazások működőképességére azonban veszélyt jelenthet az interfészek egységének hiánya miatti instabilitás.

Meglepő, de nem mulatságos

A Microsoftot meglepetésként érte a nyílt forráskódú koncepció, mint vetélytárs megjelenése. Ezért négy évvel ezelőtt, a Windows három leggyakrabban támadott tulajdonságára, a Linuxot emelve ki potenciális vetélytársként, percepciókutatást kezdeményezett. A vizsgált területek – költség, biztonság, megbízhatóság – közül a TCO-eredmények a környezetfüggőséget hangsúlyozták. Így csoportmunka-szoftvereknél például a Microsoft, míg a webpublikálást támogatóknál a Linux felé billent a mérleg. Vagyis, összegzi az eredményt Lerch Attila, a cég hazai leányvállalatának szakértője, a szoftver birtokba vételének költsége helyett a tulajdonlás összköltségét véve alapul, jelentéktelen a két megközelítés közötti különbség.

A Microsoft számára fájdalmas második támadási pont a biztonság. Ismét kutatásokra támaszkodva, a biztonsági rések megszüntetése, a javításukhoz szükséges kiegészítések terítések sebességében – a nem kereskedelmi nyílt szoftverekkel szemben – a Microsoft mutatkozott eredményesebbnek. A Novell képviselte SUSE Linux-szal való összehasonlításban azonban már tompulnak a különbségek.

A harmadik leggyakoribb támadási felület a megbízhatóság. – Unix gyökerei miatt, a Linux előnyét itt nem vitatja a Microsoft. Azonban a megbízhatóságot szélesebben, a rendszerek menedzselésének függvényében értelmezve – üzleti alkalmazások szempontjából releváns szerverkörnyezetben – a kutatások már nem mutattak ki az üzemképességre nézve jelenős lemaradást – teszi hozzá a szakértő.

Kliensoldalon nagyobb a küzdelem, de a Windows 20 éves pályafutása alatti tapasztalatok folyamatos hasznosításával, Lerch Attila itt is lát javulást. Az ezen a területen kilátástalanabbnak látszó küzdelem miatt, technológiai megoldást választva, a redmondi cég azonban a PC üzemeltetési környezetének szerveren tárolása, szükség esetén innen visszamentése mellett döntött.

Ma a Microsoft, összehasonlítási szempontokat kínálva – a műszaki és gazdasági környezet felmérését, megtérülési mutatók számolását ajánlva –, a potenciális ügyfelekre bízza a szoftverinfrastruktúra-választást.

Előnyök – hátrányok

A mögötte álló alkalmazás portfólió a zárt forráskódot képviselő Microsoft számára komoly előny. Az OSS, kiváltképp a kereskedelmi Linux képviselői – kiemelten a gyakorlatilag minden alkalmazását már a SUSE Linuxra is portolt Novell – igyekeznek felzárkózni, de a piacon eltöltött idő a zártaknak kedvez. A jövőbeni alkalmazásértékesítéseket tekintve, a nagyságrenddel magasabb értékesített szoftverinfrastruktúra és a partnerhálózat további zárt kódú előnyt jelent.

A Microsoft környezetre fejlesztett, működési biztonságot garantáló rendszer- és alkalmazásmenedzsment eszközök választékával, egy évvel korábban a nyílt forráskód képviselői még nem tudták felvenni a versenyt, de az azóta megjelent Linuxra portolt felügyeleti megoldások, köztük a Novell ZENworks Linux Management, alapvetően változtattak a korábbi helyzeten.

A Linux és a Windows közötti legmarkánsabb különbségek között a Linux javára Fischer Erik a Unixokra – így a gyökereit tekintve ide sorolható Linuxra is – jellemző, a felhasználók munkáját jelentősen könnyítő egyszerű testre szabhatóságot, a Windowsénál hatékonyabb és biztonságosabb felhasználói felületet, a közösségi fejlesztéssel elérhető kutatási-fejlesztési költségek csökkentését, és az új technológiák gyors és olcsó független bevezetését említi. Valódi előnynek azonban a szoftverárakat is moderáló Windows alternatíva létrejöttét, s a nyílt világ mellé felsorakozó, kellő számban rendelkezésre álló, többségében az egyetemek világához tartozó, jól képzett szakembereket tartja.

Komoly gondot a két platform közötti, az alkalmazások lehetőségeit is korlátozó, teljes fokú kompatibilitás hiánya jelent. Márpedig, teszi hozzá a Sun Microsystems technológiai igazgatója, egy vállalat szempontjából nem követelmény, hanem alapvetés a folyamatos, problémamentes működés.

Az idő- és költségigényes platformváltás, a verzióváltások, a javítások terítésének kidolgozott és bevált, a felhasználók által már ismert technikája azonban ma még a Microsoftnak kedvez.

Jövőbe látók

Az amerikai IDC piackutató vállalat előrejelzése szerint a piacnál lényegesen nagyobb mértékben nő majd a Linuxot futtató szerverek forgalma, 2008-ra a 9,1 milliárd dollárt is elérheti. A piac egészének mindössze 3,8 százalékos bővülése mellett a Linuxos kiszolgálók értékesítése átlagban évi 22,8 százalékkal nő. Így a Novell szerint elterjedésük kétségbe vonása helyett ma már az a kérdés, hány nagyságrenddel szárnyalja túl a nyílt forráskódúak növekedési üteme a hagyományos megoldásokét. Nem szerencsés azonban a vállalatokat egyirányú elkötelezettségre ösztönözni. A SUSE Linux gyártója szerint a jövő a vezető nyílt és zárt forráskódú megoldások integrált együttműködését jelentő vegyes forráskódú, a két platform legjobb tulajdonságait egyesítő vállalati megoldásoké. A világ első vegyes kódú megoldása, a SUSE Linux nyílt forráskód generálta előnyeit és a Novell NetWare biztonságát ötvöző Open Enterprise Server.

A Microsoft szerint fontos, melyik nyílt változat lesz a vállalatoknál befutó, amire ma a kereskedelmi változat esélyesebb. Ezt erősíti, hogy az alapvető adatbáziskezelők gyártóinak egy csoportja ma már nyíltan az OSS mellé állt, s ezzel megnyílt az út a nonstop computing rendszerek felé. Kiugró szerepet vállalt ebben a Novell, az IBM és mindkét Linux-gyártóval együttműködve, a már vállalatirányítási, de adattárház alapú üzleti intelligencia megoldásokat is Linuxra portolt Oracle is.

A nemzetközi informatikai piac nagyjai közül elsőként az OSS mellé állt Sun Microsystems másfelől közelítve, a piacon már bizonyított, jól működő szoftverei lépcsőzetes megnyitásának a StarOffice-nál és a Solarisnál bevált stratégiáját folytatja. Az anyacéghez hasonlóan, Fischer Erik is ezt az OSS fejlesztési irányt tartja az üzleti világ számára komfortosabb, a nyílt forráskód felé nyitó vállalatok számára megnyugtatóbb útnak.

Fekete Gizi

Supply Chain Monitor 2006. július-augusztus