Archívum: Logisztikai képzés a Tomori Pál Főiskolán

2006. június 1. | Logisztika | Egyéb szektorok

A kalocsai Tomori Pál Főiskola 2004-ben alakult államilag elismert, akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény, amely a gazdasági felsőoktatás részeként működik.

 

A főiskola a magyar felsőoktatás egyik legifjabb tagja, akkreditációs kérelmét a Magyar Akkreditációs Bizottság 2003 végén fogadta el, majd röviddel utána a Felsőoktatási és Tudományos Tanács is elfogadta. A parlamenti vitát követően a Magyar Köztársaság  Országgyűlése 2004. június 14-én államilag elismerte és törvénybe iktatta a főiskolát. Az intézmény a dél-alföldi régió szívében kíván hiánypótló szerepet betölteni a gazdasági felsőoktatásban, és küldetésének tekinti egy olyan oktatási bázis megteremtését, amely a térség egészének érdekeit szolgálja. Ennek jegyében merült fel annak a munkaerő-piaci igénynek a kielégítése, amely a logisztikai szakemberek iránt folyamatosan növekszik. Napjainkban, amikor Magyarország stratégiai céljai között szerepel a közép- és kelet-európai régió logisztikai központjává válni, elengedhetetlen, hogy mindezt a célt a felsőoktatás a dél-alföldi régióban is támogassa megfelelően képzett és felkészült logisztikai szakemberekkel. Ez az igény indította a főiskola vezetését arra, hogy képzési rendszerébe a logisztikát is felvegye. A szakirány indításához már be is nyújtotta kérelmét a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A logisztika oktatása azonban már a szakosodás előtt elkezdődik a főiskolán, hiszen a nem ezt a szakirányt választó hallgatók számára is ma már elengedhetetlenek ezek az ismeretek.   Minden hallgató a harmadik félévben a „Vállalatgazdaságtan” tantárgy keretében megismerkedik a vállalat belső, a vállalat és a piaci környezet, valamint a vállalat és a nemzeti (nemzetközi) gazdaság kapcsolatának konkrét keretek között történő értelmezésével. A tárgy oktatása során fontos szempont a vállalati stratégia és a részstartégiák (többek között logisztika) egymáshoz fűződő viszonyának tisztázása és a célok hierarchiájának alapvető logikai áttekintése. Ezt követően a negyedik félévben minden hallgató számára kötelező a „Bevezetés a logisztikába” tantárgy, amelynek elsődleges célja a legfontosabb logisztikai fogalmak megismerése és annak a szemléletmódnak az elsajátítása, amit a logisztika képvisel. Ennek kiemelkedő szerepe van abban is, hogy már az oktatási-tanulási folyamatban elkezdje szintetizálni a szakismereteket, amelyek egységes rendszerben való kezelése, egymásra hatásainak, kapcsolatainak ismerete és figyelembevétele nélkül a korszerű és eredményes vállalati működés ma már elképzelhetetlen. A logisztika szakirány célja, hogy az üzleti tudományokon belül a képzési struktúra felrúgása nélkül a hallgató adott tudományterületre mégis specializálódhasson. A logisztikai specializációt választó hallgatók a szaktárgyakat az ötödik és hatodik félévben tanulják. A logisztikai szaktárgyak összesen 29 kreditpontot érnek, ami a teljes képzési ciklusban megszerzendő 180 kredit mintegy egyhatoda.  A bolognai rendszerben a képzésben a szaktantárgyak számának korlátja van, így a teljes logisztikai tananyagot – a már említett két kötelező tárgy, a „Vállalatgazdaságtan” és a „Bevezetés a logisztikába” tantárgyak után – hat szaktantárggyal kellett megoldani. A szaktantárgyak így a következők lettek: Elosztási rendszerek gazdaságtana, Beszerzési, elosztási, termelési logisztika, Szállítás és szállítmányozás, Logisztikai információs rendszerek, Logisztikai stratégia. Azért, hogy a képzés gyakorlatiasabb lehessen, a fentiek mellett a Logisztikai esettanulmányok önálló szaktantárgyként került bele az utolsó félév tantárgyaként a képzési programba. Így az elsajátított elméleti ismereteket gyakorló vállalati szakemberek bevonásával immár a mindennapi üzleti élet gyakorlatában is megismerhetik a hallgatók.  A főiskola a képzést a szakmai szervezetek és vállalatok bevonásával is igyekszik korszerűvé tenni. Ennek szellemében a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) most alakuló Benchmarking Tagozatával is már elvi együttműködési megállapodást kötött, hogy a képzésben a hallgatóknak alkalmuk legyen a szakmai élet képviselőivel való folyamatos kapcsolatra és bekapcsolódhassanak kutatási programokba is. Bízunk benne, hogy a logisztikai képzés megindulása a dél-alföldi régió közepén nem csak a térség munkaerő-piaci igényeinek minőségi kielégítéséhez, de a logisztikai szakma fejlődéséhez is érdemben hozzájárul.              

Dr. Bányai Kornél, főiskolai docens

Supply Chain Monitor 2006. június